Héjjáék az érem másik oldaláról

Csongrád - Az állami földbérletpályázatok egyik legnagyobb nyertesének nevezte a csongrádi Héjja Testvérek Kft.-t Ángyán József. A kft. egyik alapítója, Héjja László nem érzi magát oligarchának. Mint emlékeztetett, családi cégük már akkor ezeket az állami területeket bérelte, amikor nem volt ilyen nagy a földéhség.

Egész oldalas cikkben tárgyalja a Népszabadság Ángyán József országgyűlési képviselő jelentését az állami földek bérbeadásáról. A politikus szerint a helyben lakó gazdálkodók igazságtalanul kevés termőterülethez jutottak, általában a megszerezhető mennyiség egyharmadához. "A kétharmadot külső érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől" - állapítja meg Ángyán, aki szerint ebből a szempontból a legnagyobb vesztes a Csongrád megyei Baks. Az ide tartozó területekből ezer hektárt adott bérbe az állam a csongrádi Héjja Testvérek Kft.-nek. Ángyán úgy összesít, hogy e cég 11 pályázattal több mint 1000 hektár állami föld 20 éves bérleti jogához jutott hozzá, és ezzel csaknem 85 százalékát szerezte meg az itt bérbe adott területeknek. 107 további állami földrészletet bérel pályáztatás nélkül, megbízási szerződéssel, és 200 millió forint agrártámogatást kap. A képviselő szerint a kft. "nem kis vagy közepes családi gazdaság, hanem egy állattenyésztési és állatitermék-feldolgozási főprofilú, 3000 hektáron gazdálkodó, a termelés, feldolgozás és értékesítés teljes vertikumát kezében tartó nagyüzem".

A kft.-t korábban az LMP is kiszúrta. Ángyán József sem először hozza fel példaként, novemberben a Szabad Földnek adott interjúban szólt róluk. Héjja László, a családi vállalkozás egyik alapítója akkor válaszolt olvasói levélben, kitérve arra, hogy amit a képviselő felsorolt, az nagyjából igaz, de jó politikusként csak az érem egyik oldalát mutatja be, "inszinuálva a korrupciót". Leszögezte: nem tartoznak sem a régi, sem az új oligarchák közé, a család ősei vásárhelyi parasztok. A történetet lapunk is megírta: Héjja László szülei földjén dolgozott 1951-ig, de az akkori rendszer ellen naiv módon szervezkedő Fehér Gárda mozgalom tagjaként 10 évre ítélték. 1956-ban szabadult, Belgiumba ment, bányásznak. Egy magyar jezsuita paptanár segítségével ösztöndíjjal elvégezte a közgazdasági főiskolát, és jó állása révén félmillió dollár megtakarítással érkezett haza 1993-ban. Testvéreivel, gyermekeikkel alapították a kft.-t, megvásárolva a csongrádi állami gazdaság - akkor már harmadszorra meghirdetett - sertéstelepét. Később megvették a levelényi majort, 2000 hektárnyi terület 15 éves bérletével, így biztosítva a takarmányellátást. Akkor nem volt ilyen földéhség, de ilyen mértékű támogatás sem. Később megvették a csongrádi vágóhidat és húsüzemet, a bajba jutott cég legnagyobb hitelezőjeként. A "vertikum" ez utóbbi fele veszteséget termel, de a növénytermesztés és állattenyésztés eddig ezt ellensúlyozta. A cég ma több mint száz embernek ad munkát. Ha nem kapták volna meg újból az eddig művelt területeket, el kellett volna küldeni 40 dolgozót.

A mostani Ángyán-jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, lapunk megkeresésére válaszolva Héjja László közölte: tény, hogy 2 pályázati fordulón 965 hektár szántót nyertek. A 107 földrészleten - amelyből 48 darab művelésből kivett terület - eddig is ők gazdálkodtak, most egy évre kapták, megbízási szerződés alapján. Ezek döntő részét az újabb pályáztatási forduló eredményeként mások kapták meg, 20 éves bérletre.
Hozzátette, hogy a kapott kárpótlási jegyekért egy hektár földet se vettek. A három konyhai alkalmazott kivételével mindenki a minimálbér felett keres, és "az ügyvezetők és a legkisebb kereső között a különbség 1:2,5".