Felhívás

FELHÍVÁS 

Magyarország  jelen és jövendő Kormányához, Parlamentjéhez, közjogi méltóságaihoz, polgármestereihez, egyházi vezetőihez, pártjaihoz, civil szervezeteihez és népéhez

a MAGYAR FÖLD ÜGYÉBEN

 

A választási kampány elvonta a figyelmet arról a történelmi jelentőségű tényről, hogy 19 nap múlva - 2014. május elsején érvénybe lépnek a 2013. június 21-én botrányos körülmények között elfogadott FÖLDTÖRVÉNY* rendelkezései, melyek a  kormányzati állítások ellenére  megnyitják a magyar földpiacot a külföldiek előtt**,  ami  országunk, és létalapjaink lépésről lépésre való észrevétlen elvesztésének veszélyével fenyeget.


Ez a  törvény ezen felül kiskapuival lehetővé teszi korlátlan méretű birtokok létrejöttét, mely  társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt pusztító folyamatokat indít el. Vidéken a jövedelem egyedüli forrása a föld. Ha ezt kihúzzuk a közösségek, a vidéki családok alól – a megélhetésüket vesszük el. Ha a vidék nem él meg, akkor a város sem él meg. A vidékiek városokba áramlása felborítja a város egyensúlyát is – mindenkinek nem jut állás – így valakinek menni kell. Ezért keresi már 500.000 ember külföldön a megélhetését.


A földforgalmi törvény rendelkezései teljes mértékben ellentétesek a helyi gazdálkodó  családok, a vidéki közösségek – így a nemzet érdekeivel is. Talán nem véletlen, hogy a törvény elfogadásakor lezajlott furcsa színjáték eredményeként Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök nem szavazott a törvényről… Emiatt a törvény érvényessége is kétséges.


Orbán Viktor a 2/3-os felhatalmazás mellett érvelve a gyors döntéshozatalt említette a legnagyobb előnynek. Történelmi tény, hogy a választások eredményeként Orbán Viktor  jelen és leendő kormányának  is megvan a 2/3-os felhatalmazása – tehát nincs akadálya a földforgalmi törvény gyors – akár egy nap alatt történő megváltoztatásának.


Ha az alig több, mint két hét múlva beinduló alattomos katasztrófát el akarjuk hárítani, akkor a földforgalmi törvény alábbi módosításaira van szükség még május elseje előtt:


1. Helyi gazdának (helyben lakónak)  az számítson, aki 5 éve az adott településen él, cég esetében az legyen helyi, melynek 5 éve az adott településen  van a székhelye. Ez alól a pályakezdő földműves se legyen kivétel. Ha az adott településen nincs jelentkező az adott földre, akkor léphessen be a szomszéd településen élő.


2. A helyi gazdaközösségbe csak azokat a - fentiek szerinti - helyi gazdákat, helyi cégeket számítsák, akiknek gazdasága legalább 60 %-ban az adott település közigazgatási területéhez tartozik.


3. A helyi gazdaközösség minden településen 9 tagú földbizottságot válasszon 1 évre.


4. Minden, a településhez tartozó földügyletben (földbérlet esetén is) legyen döntő szava a helyi földbizottságnak.


5. Az állami hivatal csak a törvényességet ellenőrizze.


6. A döntéshozatali rendszer fentiek szerinti stabil, működőképes felállásáig, az üzemszabályozási törvény elfogadásáig   - átmeneti földeladási tilalmat kell érvénybe léptetni.


7. A földforgalmi törvény egységesen vonatkozzon minden földügyletre - ne legyenek kivételek.


8. Azonos családba, vagy azonos érdekkörbe tartozóknál alkalmazzanak összeszámítást. Ehhez szükséges annak meghatározása, hogy ki tartozik egy családba, egy érdekkörbe.


9. A földszerzési, földhasználati korlátozást olyan szinten határozza meg a törvény  - amely figyelembe veszi azt, hogy a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás - ezért az egy településhez tartozó földek arányos és igazságos elosztása kell, hogy a legfőbb cél legyen. Egy család, vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 %-a. Minden ezzel kapcsolatos kiskaput zárjanak be!


10. A rangsorban ne kerüljön a többiek elé az állattartó teleppel rendelkező gazda, ne szorítsa ki a többi gazdát a földszerzés, a fejlesztés lehetőségeiből, mert a  növénytermesztéshez is földre van szükség.


Ezek a változtatások elegendő időt adnak arra, hogy kezdeményezni lehessen az EU-val a tárgyalásokat a moratórium meghosszabbításáról, arról, hogy a föld EU szinten kerüljön ki a tőke szabad áramlásának szabálya alól, valamint az élelmiszer önrendelkezésről. A földforgalmi törvény kapcsán megfogalmazott EU-kritikák miatt amúgy is elkerülhetetlenek a tárgyalások föld ügyekben – akkor már a fenti kérdések európai szintű felvetését Magyarországnak kellene kezdeményezni.


A földforgalmi törvény gyors megváltoztatása mellett  alapvető nemzeti érdek az állami földekre kiírt – az Alaptörvény rendelkezéseit súlyosan sértő - pályázatok és eredményeik megsemmisítése is. Ezután a fenti elvek alapján – a helyi gazdaközösségekkel érdemben megtárgyalt, és általuk elfogadott - földpályázati rendszer kialakítására van szükség.


Csak  így helyezhetjük biztonságba földjeinket, közösségeinket, jövőnket. Ennek érdekében  meg kell mozdulni minden felelős állampolgárnak, minden felelős erőnek.


Magyarország, 2014. április 11.


Élőlánc Magyarországért                                                                                                                              


További információk: www.kielegyenafold.hu                                                                          

Kapcsolat: Ács Sándorné agrármérnök acsne.eva@gmail.com,

Tel: 30 3850 379


*2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról[1]                                         

Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13111.pdf

**Idézetek a törvényből:

10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.

5. § 24. tagállami  állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára,     az                           Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt;   



[1] A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el.






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 04. 11.

2014. április

© 2013 Kié legyen a föld?