Sajtóértesülések szerint jókora kiskapuk tátongnak
a május elsejével teljesen életbe lépett új földtörvényben. A Fidesz
arról beszél, hogy megvédik a földet a külföldiektől, de egy EU-s polgár
most ugyanúgy vásárolhat földet, mint magyar társa. Mindeközben a
szabályozás több pontja nem a helyi gazdákat segíti.
Május elsejével lépett életbe teljesen az új földtörvény: az ellenzék
(Ángyán József és az LMP) készített hozzá több módosító indítványt is,
ám azokat végül a még regnáló 2010-14-es Fidesz-kormány végül nem vette
napirendre, mert az előzetesen meghirdetett rendkívüli ülésnapot végül a
kormányzati oldal elbliccelte.
A Fidesz hangzatos szlogenje ("megvédjük a magyar földet") a Népszabadság
cikke szerint nem fedi le túlzottan a valóságot, ugyanis ugyanolyan
szabályok vonatkoznak az Európai Uniós polgárok földvásárlására, mint a
magyar állampolgárokra. (2014. április 30-ig tartott a külföldiek
magyarországi földvásárlását tiltó moratórium hatálya.)
"Mostantól
az EU állampolgárai a magyar polgárokkal azonos feltételekkel
(földművelőként történő bejelentkezés, a helyben lakás formális
dokumentálása stb.) vásárolhatnak egy hektárnál nagyobb termőföldet, a
korábbi bérlők pedig elővásárlási jogot élveznek, ami - tekintve, hogy a
zsebszerződések többségét formailag bérletnek igyekeztek álcázni -
jókora kiskapu az eddig illegálisnak minősülő külföldi tulajdonlás
legalizálására" - olvasható a cikkben.
A földtörvényhez
szervesen hozzátartozik a helyi földbizottságok felállítása, amelyek
azonban egy nagy valószínűséggel már elkészített, ám a közvélemény
számára ki nem adott végrehajtási rendelet miatt nem tudtak összeállni. A
bizottságok léte azonban fontos a földvásárlásnál, ugyanis helyi
erőként ők mondanak áment egy-egy üzletre. Ha nem tetszik nekik a vevő,
akkor megvétózhatják az adásvételt, ami ellen nem lehet fellebbezni.
Mivel
végrehajtási rendelet hiányában a bizottságok még nem álltak fel, így a
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK, Agrárkamara) megyei szervezeteire
hárul a véleményezés lehetősége. Az Agrárkamarát 2013 elején hozta létre
a Fidesz, a gazdatársadalom nagy többségének bojkottja mellett, így
borítékolható a hozzáállásuk. (A törvény hatálya alá suttyomban a
zártkertek - más elnevezéssel: hobbikertek - is bekerültek, erről
bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)
Szabó
Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért képviselője szerint az, hogy a
földbizottságok döntése ellen nem lehet fellebbezni és panaszt tenni, az
nem éppen demokratikus törvénykezésre utal - a hosszú távú földbérleti
szerződésekre a bizottságoknak pedig nincs ráhatása a grémiumoknak.
Szabó Rebeka szerint "hasznos lenne, ha a testületek összeállításánál
érvényesülnének bizonyos előre lefektetett arányok, például az
állattartók vagy a biogazdák részvételével kapcsolatban. Az is fontos
lenne, hogy a testület valóban helyben élő (és ne csak helyi földeket
használó) tagokból álljanak."
Az Ángyán József-Schiffer
András-Szél Bernadett-féle módosító indítvány többek közt ezekre a
problémákra és anomáliákra is kínál megoldást, ám a Fidesz által
elbliccelt rendkívüli ülésnap miatt az új kormány összeülése után,
valamikor májusban kerülhet terítékre az ellenzéki indítvány.
"A
javaslat többek között ötéves tényleges helyben lakást ír elő, és
behozza a szabályozásba a helyi birtokmaximum fogalmát, megtiltva, hogy
egy gazdálkodó, család vagy érdekkör egy-egy település határában a
termőföldek egyötödénél többet megszerezhessen. A módosítás
megtárgyalására szánt ülés megtartásához" a Népszabadság szerint 78
aláírás kellene, ebből az LMP 68 szignót már megszerzett. Az MSZP a
módosító indítványban szereplő 1800 hektáros birtokmaximumot kevesli,
mert álláspontjuk szerint ennyi nem elég az állattartó nagygazdaságnak, a
Jobbik pedig élből elutasítja a külföldiek földszerzését.
"Az
érvényes szabályok szerint termőföld tulajdonosa csak természetes
személy lehet, vállalkozás nem. Amennyiben bármilyen jogcímen 30
hektárnál több van a tulajdonos kezében, akkor legalább középfokú
mezőgazdasági végzettséggel és ötéves gyakorlattal kell rendelkeznie
(ami a fiatal gazdákat eleve kizárja a földszerzésből). 100 hektár
felett ezen felül csak főfoglalkozásban lehet földet birtokolni és
bérelni" - olvasható a cikkben.
A jelenlegi szabályozás szerint a
meglévő birtokközpont, vagy telephely, illetve székhely szerinti
település közigazgatási határától számított maximum 20 kilométeres távon
belül lehet termőföldet szerezni - a 20 kilométer közúton értendő,
vagyis nincs a tényleges helyben lakáshoz kötve a földszerzés. A kitétel
azonban a takarmánytermelésre, vagy földrajzi eredetvédett termékek
előállítására szolgáló földeknél, illetve halastavak üzemeltetésének
esetében nem érvényesül.
Egyelőre csak a magyar gazdáktól védi meg a földet a Fidesz
Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 05. 06.
Cikk forrása