"Kommunikációs hiba történt a földtörvény kapcsán"

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a földtörvény nemzeti parkokkal összefüggő módosítását. A testület ugyanakkor nem találta alaptörvény-ellenesnek a bizottságok jogát az adásvételi szerződések megakadályozására. Az államtitkár szerint kommunikációs hiba történt.

 
A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztése miatt az Országgyűlés első körben nem tudta módosítani a földtörvényt úgy, hogy a Nemzeti Földalaphoz kerüljenek a nemzeti parkok kezelésébe tartozó területek. A kormánytöbbség azonban az erre vonatkozó részt kiemelve egyszerű többséggel szavazta meg azt a változtatást, amelyet a civil szervezetek mellett az összes ellenzéki párt ellenzett.


Áder János viszont az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő szerint a törvény egyes részeit csak minősített, azaz kétharmados többséggel lehetett volna módosítani, és annak hiányában a jogszabály elfogadása közjogilag érvénytelen.


Az Ab ezzel lényegében egyetértett. A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.


A Földművelésügyi Minisztérium tudomásul vette a döntést. Nagy István parlamenti államtitkár az InfoRádiónak azt mondta: dolgoznak a jogszabály módosításán, hogy azt még a mostani, tavaszi ülésszakon megszavazhassák a képviselők.


"A tárca kudarca is egyben az, hogy nem tudtuk úgy kommunikálni, úgy elmondani a tárca szándékát, a kormányzati szándékot, amely semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt a civil szervezetek féltő szavukat felemelték. Ezért nagyon jó, hogy az Alkotmánybíróság egyirányú, egyenes döntést szabott azügyben, hogy merre kell tovább menni ebben a folyamatban. Ebben a folyamatban egyértelműen tudunk majd lépni a következőkben" - mondta az államtitkár.


Korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a földtörvényben semmi olyan sérelmet nem lát, amelyet az Alkotmánybíróság kifogásolhatna.


"Ez egy belső rendelkezés, amely nem érinti senkinek a jogait, a természetvédelmi jogokat sem csorbítja. Az is fontos dolog, hogy számítunk azokra a gazdákra, akiknek szerződésük van, hogy továbbra is partnerei lesznek az államnak. Az állami földpályázatok zajlanak, ebből a szempontból mindegy, hogy nemzeti parkoknál vagy a nemzeti földalapnál nyerte valaki a földjét. Az állam megbízható szerződéses fél" - fogalmazott.


Az alkotmánybírósági határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.




Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 05. 31.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?