Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a földtörvény nemzeti parkokkal
összefüggő módosítását. A testület ugyanakkor nem találta
alaptörvény-ellenesnek a bizottságok jogát az adásvételi szerződések
megakadályozására. Az államtitkár szerint kommunikációs hiba történt.
A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztése miatt az
Országgyűlés első körben nem tudta módosítani a földtörvényt úgy, hogy a
Nemzeti Földalaphoz kerüljenek a nemzeti parkok kezelésébe tartozó
területek. A kormánytöbbség azonban az erre vonatkozó részt kiemelve
egyszerű többséggel szavazta meg azt a változtatást, amelyet a civil
szervezetek mellett az összes ellenzéki párt ellenzett.
Áder
János viszont az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő szerint a
törvény egyes részeit csak minősített, azaz kétharmados többséggel
lehetett volna módosítani, és annak hiányában a jogszabály elfogadása
közjogilag érvénytelen.
Az Ab ezzel lényegében egyetértett. A
testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény
egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé
tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett
előhaszonbérleti jogokat.
A Földművelésügyi Minisztérium
tudomásul vette a döntést. Nagy István parlamenti államtitkár az
InfoRádiónak azt mondta: dolgoznak a jogszabály módosításán, hogy azt
még a mostani, tavaszi ülésszakon megszavazhassák a képviselők.
"A
tárca kudarca is egyben az, hogy nem tudtuk úgy kommunikálni, úgy
elmondani a tárca szándékát, a kormányzati szándékot, amely semmi olyat
nem tartalmazott, ami miatt a civil szervezetek féltő szavukat
felemelték. Ezért nagyon jó, hogy az Alkotmánybíróság egyirányú, egyenes
döntést szabott azügyben, hogy merre kell tovább menni ebben a
folyamatban. Ebben a folyamatban egyértelműen tudunk majd lépni a
következőkben" - mondta az államtitkár.
Korábban Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a földtörvényben semmi
olyan sérelmet nem lát, amelyet az Alkotmánybíróság kifogásolhatna.
"Ez
egy belső rendelkezés, amely nem érinti senkinek a jogait, a
természetvédelmi jogokat sem csorbítja. Az is fontos dolog, hogy
számítunk azokra a gazdákra, akiknek szerződésük van, hogy továbbra is
partnerei lesznek az államnak. Az állami földpályázatok zajlanak, ebből a
szempontból mindegy, hogy nemzeti parkoknál vagy a nemzeti földalapnál
nyerte valaki a földjét. Az állam megbízható szerződéses fél" -
fogalmazott.
Az alkotmánybírósági határozatából jogalkotási
kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a
folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.
Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 05. 31.
Cikk forrása