Pitiáner bosszút álltak Kishantoson a kormányzati kegyencek

A Mező Vidék Bt. földbérleti szerződését június 17-én semmisnek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék, ám a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyik korábbi bérleményét megszerző vállalkozást mindez nem zavarja: mintha mi sem történt volna, arattat a táblán.

A búzatáblán végzett munkálatokat Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője meg akarta nézni, de a bérlő cég aratója, egy helyben jól ismert sárbogárdi gazda üvöltözve „tiltotta" meg a fotózást, rövid dulakodás után elvette tőle a fényképezőgépet, amit később úgy kapott vissza, hogy a képeket letörölték róla.


Az új bérlők eddig csak a megsemmisítésben jeleskedtek
Az új bérlők eddig csak a megsemmisítésben jeleskedtek
Teknős Miklós / Népszabadság


– Ordított velem, hogy nekem a területhez semmi közöm, és úgy tépte ki a gépet a kezemből, hogy szétnyílt – mondta Ács Sándorné, aki végül kihívta a rendőrséget. Ekkor a helyszínre érkezett a nyertes bt. beltagja, Vizi Dániel, L. Simon László államtitkár egykori pályázatírója is, aki feltehetőleg megrendelte az aratás-szolgáltatást a sárbogárdi gazdától. (Arra ugyanis nincs lehetőség, hogy a bérleményt művelésre továbbadja másnak.)


A Fővárosi Törvényszék azért érvénytelenítette a kishantosi földpályázat „új nyertesének" szerződését a Nemzeti Földalapkezelővel, mert


a Mező Vidék Bt. nem is pályázhatott volna: soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, saját munkagépei sincsenek. Ehhez képest földet nyert a kishantosi területen, hasznot húz belőle, és a jogerős ítéletet semmibe véve arat is.

Bár az ökogazdaság érvényes pályázatot nyújtott be a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, nem nyerhetett.


– A bíróság kimondta, hogy a pályázat törvénytelen volt – szögezte le a tárgyalás után Ács Sándorné. – Nem lehet véletlen, hogy a pályázati eredményhirdetés után nyomban lepermetezték a területeket, iszonyatos kárt okozva ezzel, mert a parcellákat csak hosszas várakozás után lehet újra bevonni a biogazdálkodásba. Siettek, mert az volt a céljuk, hogy biogazdálkodásra alkalmatlanná tegyék a földeket.


Háború a parcellákon

Az „új nyertesek" a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által vetett búzát 2014. április 12-én betárcsázták, az NFA és fegyveres őrök segédletével – annak ellenére, hogy már akkor a Vidékfejlesztési Központ kezében volt egy birtokvédelmi per elsőfokú, a kishantosiak számára kedvező ítélete. „Most a jogerős másodfokú ítélet sem tántorította el az új nyerteseket, úgy gondolják, a törvények rájuk nem vonatkoznak" – fogalmazott közleményében a Kishantos mellett kiálló Greenpeace. „Aratnak, üvöltöznek, megint az erőszakot alkalmazzák a jogállam törvényeivel szemben. Mi zajlik ebben az országban..." – tette fel a kérdést Rodics Katalin regionális kampányfelelős.


A kishantosi ökogazdaság 452 hektár területet veszített el, az állam tíz parcellán hirdette meg a földeket, az új bérlők letarolták a mintaterületet. A biogazdaság visszaszorult 9 hektáros telkére, ahol mindössze egy hektáron tudtak berendezni egy kertet. Amikor a tiltakozás az állami segédlettel elvett bérelt földeken elkezdődött, a Greenpeace tiltakozó aktivistáit inzultálták az „új földesurak".


Inzultálták az aktivistákat
Inzultálták az aktivistákat
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság


A hatalom a biogazdasághoz közel álló Ángyán Józsefnek üzent azzal, hogy bosszúhadjáratot indított Kishantos ellen, és kigolyózta a korábbi bérlőt.




















Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 07. 14.
Cikk forrása

2015. július

© 2013 Kié legyen a föld?