Célkeresztben az új ellenség: a külföldi gazda

November 16-án indulhat a licit az állami földekre. Orbán Viktor "kiszerkesztené" azoknak az uniós gazdáknak a nevét, akik egyébként a közösségi és a magyar jog szerint is részt vehetnek az árveréseken. Első körben a kormány várakozásaival szemben a 380 ezer hektárból legföljebb a felét sikerül majd eladni. Jelentős területekhez juthatnak viszont a spekulánsok a több évtizedes bérleti szerződéssel terhelt állami földeknél. Számítások szerint kisebb földterületeket saját tőke felhasználása nélkül is vásárolhatnak a gazdák.



FOTÓ: Népszava


Közzétenné Orbán Viktor miniszterelnök annak a 222 uniós gazdának a nevét, akik jogosultak az állami földek november 16-tól induló árverésén licitálni, ha azt a az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik - jelentette be csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy az Európai Bizottság (EB) kérésére szüntette meg egy rendeletmódosítással a napokban a külföldiek licitálását tiltó szabályozást, amelyet valószínűleg az Alkotmánybíróság is megsemmisített volna. Lázár a név szerinti listázást azzal indokolta, hogy a földművesnek minősülő uniós tagállami állampolgárok előzetes összesítése szerint közöttük több olyan román, német és osztrák állampolgár is szerepel a listán, akiknek magyar nevük van.


Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Népszavának elmondta, az adatvédelmi jogról és az információszabadságról szóló törvényben van olyan rendelkezés, hogy nem lehet üzleti titok, ha az állam, vagy önkormányzat tulajdont ad el, vagy szolgáltatásra ad koncessziót. A mezőgazdasági termelők adatai is nyilvánosak. Mivel ezekben az esetekben is állami tulajdont értékesítenek gazdasági célra, első ránézésre nem ütközik törvénybe a miniszterelnök szándéka, de meg kell vizsgálni az összes körülményt - fejtette ki Péterfalvi. A hatósággal konzultálhat ebben az ügyben a Miniszterelnökség, de az a gazda is kérhet állásfoglalást, aki sérelmesnek érzi, ha a nevét nyilvánosságra hozzák.


Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője sem tartotta törvénytelennek a miniszterelnök szándékát, de azt már nehezen érthetőnek nevezte, hogy sok hasonló helyzetű "versenyző" közül miért érdekli a miniszterelnököt éppen az a 222 személy. Ez a bejelentés - jegyezte meg lapunknak - azt a benyomást kelti, hogy akik ezen a listán rajta vannak, esetleg a liciten elért sikerük, vagy sikertelenségük a miniszterelnöki "figyelem" következménye - tette hozzá Ligeti Miklós.


Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese ennél is egyértelműbben fogalmazott a Népszavának, szerinte Orbán nyíltan megfenyegette ezeket a gazdákat. Miután a menekültek eltűntek az országból, a kormányfőnek új ellenségképre van szüksége, s ezek a külföldi földművesek lehetnek. Ezért uszít ellenük. Ők pedig nem tehetnek arról, hogy megfelelnek a magyar törvényeknek - vélte az ellenzéki politikus.


Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az Európai Bizottság kérésére módosították a kormányrendeletet. Az EB nem szokott rendeletekkel foglalkozni, főleg nem egyik napról a másikra. Ráadásul maga Lázár János is elismerte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még szerintük is valószínűleg megsemmisítette volna ezt a kormányrendeletet.


A szakpolitikus szerint egyébként ha minden regisztrált uniós állampolgárságú gazda megvásárolná az engedélyezett maximum 300 hektárt, akkor az eladásra kínált 380 ezer hektárból 66 600 hektárhoz juthatnának, de erre vajmi kevés az esély.


Furcsa véletlen, hogy éppen a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságok területeit, így például a Mezort Zrt. bérelte területeket értékesíti először a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az is érdekes fejlemény, hogy ezzel szemben Csányi Sándor OTP-vezér Baranya és Somogy megyei bérelt állami földjeit nem hirdette meg árverésre az NFA. Ágazati szakértők szerint ez nem zárja ki, hogy azokat a földeket és más, most még a szórásból szintén kimaradt állami birtokokat később eladja a földalapkezelő, vagy úgynevezett mintagazdaságot alakítanak ki némelyiken. Egyébként nem hirdetik meg a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és cégei által bérelt állami földeket sem.


Azonban a földprivatizáció eleve elhibázott döntés volt. Raskó György agrárközgazdász, egy mezőgazdasági társaság tulajdonosa szerint az állami földek eladása belpolitikai okokból született döntés következménye. Az ötlet akkor került terítékre, amikor az év elején nagyot zuhant a Fidesz népszerűsége és még nem tudták, hogy a menekültügy orbáni kezelése milyen mértékben erősíti, stabilizálja majd a párt támogatottságát. A földeladással akarták visszacsábítani az elpártolt szavazóknak legalább egy részét.


A hamar meghozott kormányrendelet azonban több sebből is vérzett, a kormány kommunikációját folyamatos csúsztatások jellemezték.


Agrárágazati szakemberek fölhívják a figyelmet, hogy az állami földek, szántók többnyire jó minőségűek, és a kikiáltási ár általában hektáronként 1-1,5 millió forint lehet. Ez azt jelenti, hogy például egy 40-50 hektáros birtoknak csak a kikiáltási ára minimálisan is 40-50, de akár 60-75 millió forint is lehet. Az önrész, ha a jelenlegi bérlő a vevőjelölt 10, ha nem, akkor 20 százalék. Vagyis a legkedvezőbb esetben is 4-5 millió forintot kellene letenni az asztalra és 20 évre több tízmilliós hitelt kellene felvenni.


A földprivatizáció nagy vesztesei várhatóan azok az agrártársaságok lesznek, amelyeknek a bérleti szerződése néhány éven belül lejár.


Föld-matematika a vásárláshoz


A klasszikus közgazdaságtan szerint három fő termelési tényező létezik: a munka, a tőke és a föld. Mindegyiknek vannak jellemzői: a munkának például a képzettség, a tőkének a technológiai színvonal, míg a földnek a minősége. Ez utóbbi a föld közgazdaságtana (politikai gazdaságtana) szempontjából kardinális kérdés, amely vizsgálata nélkül nem érthetők meg a magyar mezőgazdaság jövedelmi és ebből következően társadalmi viszonyai. Elemzésünkben a föld minőségét adottnak vesszük, és így vizsgáljuk, hogy a földprivatizációnál miért érdemes kisebb-nagyobb darab szántóföldet vásárolni.


Egyhektáros vásárlás piaci bérleti díj mellett


Az első esetben a gazdánk már birtokol 20 hektárszántót és ehhez venne újabb egy hektárt. Idén ősszel meglévő területe után egymillió forint fölalapú támogatási előleget kap, amelyből 300 ezret szán földvásárlásra. Az egy hektáros, 20 aranykorona (AK) értékű területet egy társaság bérli az államtól 20 évre, és fizeti az AK-ként 3 ezer forintos bérleti díjat. A földdel foglalkozó jelentős közgazdászok (például Ricardo, Marx, Samuelson) szerint ez a bérleti díj valójában földjáradék, amely az államnak jár, mert egy korlátozottan (nem bővíthető módon) rendelkezésre álló termelési tényezőt (földet) tulajdonol. A földjáradék (tiszta jövedelem) jogforrása egyszerűen az, hogy az állam földtulajdonnal rendelkezik.


A mostani árveréseknél is kényes kérdés a föld árának meghatározása. Az agrártárca piaci árat mond, azonban érdekes lehet ennek levezetése az úgynevezett elvárt földjáradékból. Magyarországon a földtulajdon után az elvárt földjáradék (hozam, profit) évi 4 százalék. (Az USA-beli földtulajdonosok a második világháborút követő negyven évben a földtulajdonuk után évi 6 százalék földjáradékot realizáltak.) Egyszerűen fogalmazva a föld ára a közgazdaságtan szerint a tőkésített földjáradék. Ebben az esetben az egy hektárnyi szántó ára a bérleti díj és hozamszint hányadosaként megállapítva, 1 millió 500 ezer forint. A földvásárláshoz rendelkezésre áll a 20 százalék saját erő mellett a meghirdetett 20 éves futamidejű, 2-2,5 százalékos kamatozású hitel.


A fenti feltételek keretei között a földműves gazdánk megvásárolja az 1 hektárföldterületet 1 millió 500 ezer forintért, amelyhez földalapú állami támogatásból 300 ezer forint saját erőt használ fel és felvesz 1 millió 200 ezer forint hitelt. A vásárlás pillanatában – más tényezőket figyelmen kívül hagyva – az 1 hektár földtulajdonáért semmiféle áldozatot nem hoz. Kötöttsége, hogy – mivel a föld bérleti szerződéssel terhelt – 20 évig nem művelheti a szántót, de kap évi 60 ezer forint bérleti díjat. Kötöttsége továbbá, hogy a hitelt 20 év alatt évi 60 ezer forint összegben törlessze, illetve az adott évi hitelállományok után meg kell fizetnie az évi 2,5 százalékos kamatot.


A vásárlás mint pénzügyi befektetés működik, hiszen a hitel tőkerészét a kapott bérleti díjból, a 20 év alatt összesen fizetendő 315 ezer forint kamatot pedig a meglevő területei után kapott támogatásból fizeti. Az állam megkapja a föld árát és 20 évig a jelenlegi bérlő helyzete sem változik. Az új vevő pedig bizakodhat, hogy megszerzett 20 év után tehermentesen 1 hektárnyi, 1,5 millió forintot érő földterületet, aminek 20 év utáni értéke vélhetően több lesz, mint a mai ára.


Olcsó bérű föld vétele


Az eladásra meghirdetendő állami földek csaknem fele (a 2013. december 14-e előtt kötött szerződések) rendkívül alacsony, aranykoronánként 600 forint körüli bérleti díjúak, és van, amelyiknek 2051-ben jár le a bérleti ideje. Ilyen területet csak olyan földműves gazda tud megvásárolni, aki jelenleg is viszonylag nagy területen és igen jó minőségű földeken gazdálkodik - amennyiben hitelből és nem saját tőkéből akarja megszerezni.


A földműves gazdánk 100 hektár jó minőségű (30 AK/hektár) szántót tulajdonol. Az idén kapott 5 millió forint földalapú támogatási előleget teljes egészében földvásárlásra akarja fordítani, sőt 3 millió forinttal ki is egészíti. Számítási példánk szerint így tud különösebb tehervállalás nélkül megvásárolni 20 hektárnyi, 30 éves hátralevő bérleti idejű és az övéhez hasonló minőségű szántót.


A szántóért a bérlő az agrártársaság aranykoronánként 600 forint bérleti díjat fizet, ami így évente 360 ezer forint bevételt hozhat. A jobb minősége miatt a föld ára már hektáronként 2 millió forint. Az óvatos gazda úgy gondolja, hogy csak 2020-ig marad meg a földalapú támogatás, de belevág a vásárlásba.


A 20 hektár állami földterületet 40 millió forintért szerzi meg a gazda, amelyhez 8 millió forint saját erőt biztosít és felvesz 32 millió forint hitelt 5 éves lejáratra. Ezután minden évben fizetnie kell 6,4 millió forint hitelrészletet és az évente csökkenő mértékű kamatokat. Az 5 év alatt összesen (tőke+kamat) 34,4 millió forintot kell fizetnie. A jelenlegi földterülete után minden évben 7 millió forint földalapú támogatáshoz jut, amelyet hiteltörlesztésre tud fordítani. Ezen túl megkapja az agrártársaságtól a tulajdona után járó bérleti díjat, és mindent összevetve képzelt gazdánk úgy juthat szántóföldhöz, hogy 5 évig különösebb áldozatot nem hoz.


A "vegytiszta" számítások azonban nem modellezhetik azokat az eseteket, amikor valaki az ismertetettnél nagyobb földterületeket akar vásárolni, hiszen akkor kivédhetetlen, hogy saját tőkét is be kell áldoznia. Mivel a hitel fedezete az uniós földalapú támogatás lehet, így egyértelmű, hogy a már most is földet birtoklók tudják gyarapítani területüket. Minél több földje van valakinek, annál többel.






Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 11. 12.
Cikk forrása

2015. november

© 2013 Kié legyen a föld?