Orbán ezt nagyon elszúrta, esélyt sem hagyott nekünk

Az állami földek eladásának első számú indoka, hogy a kormány magyar kézben akarja tartani a termőföldet. Ennek azonban nem sok köze van az igazsághoz: Orbán Viktor kormányai maguk járultak hozzá, hogy az uniós polgárok a magyarokéval azonos feltételek mellett vehessenek itt földet.


Orbán 2001 júniusában jelentette be először, hogy a magyar földet sikerült megvédenie a külföldiektől. Akkor zárultak le az uniós csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetei. A kormány azt ünnepelte, hogy sikerült a belépésünktől számított tíz évvel elhalasztani az uniós polgárok földvásárlásának szabaddá tételét. Ám arról, hogy ezt milyen áron érte el, nem beszélt.


Az első Orbán-kormány célja az volt, hogy a szántóföldi növénytermesztés és a nagyüzemi állattenyésztés uniós támogatása mielőbb elérje a régi tagállamok szintjét, cserébe belement, hogy a csatlakozási szerződés a termőföldet tőkének minősítse, s a tőke szabad áramlását biztosítva kivonja a tagállami szuverenitás köréből.

Hogy lehetett volna másképp is tárgyalni, azt a velünk együtt csatlakozó Ciprus és Szlovénia példája bizonyítja: nekik nem kellett lemondaniuk a föld feletti önrendelkezésről (ugyanúgy, ahogyan a régi tagállamok döntő többségének sem).


A külföldiek földvásárlási moratóriuma tavaly járt le, és a 2013 végén elfogadott földforgalmi törvény tartalmazza is, hogy az uniós polgárok a magyarokéval azonos feltételekkel vehetnek földet. Egy „helyben élő" (vagyis legalább papíron magyarországi lakóhellyel rendelkező), három éve mezőgazdasági tevékenységet folytató osztrák vagy francia állampolgár


ugyanúgy licitálhat az állam földjeire, mint bármelyik magyar földműves. Sőt, elégséges feltétel egy idehaza megszerzett mezőgazdasági végzettség, például egy kétnapos aranykalászos gazdatanfolyam abszolválása.

Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara elnöke a napokban be is ismerte, hogy az állami földek eladása során külföldiek is vásárolhatnak. Közülük több mint 220-an jelentkeztek a földművesek jegyzékébe.


Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

De nem csak a külföldiek távoltartására vonatkozó kormányzati állítás nem bizonyult igaznak, azt sem sikerült elérni, hogy a magyarok a nyugati polgárokkal azonos esélyekkel versenyezhessenek. A licit ugyanis azt jelenti, hogy azé a föld, aki a legtöbbet fizeti érte, és egy német vagy osztrák gazda bizonyára módosabb egy átlagos magyar családi gazdálkodónál. Ráadásul az ottani földárakhoz képest nálunk fillérekért lehet nagyon jó minőségű termőföldet kapni – mondta lapunknak Sallai R. Benedek LMP-s képviselő.


Valódi előnyt – mivel elővásárlási joguk van – csak az utóbbi években bérlővé vált földhasználók élveznek, ez a kör azonban nem a helyi gazdákból, sokkal inkább a kormány kegyeltjeiből áll.

Az állami földek eladásáról szóló kormányrendeletet a múlt hónapban ugyan úgy módosították, hogy a liciteken csak magyar állampolgárok vehetnek részt, ez azonban Sallai szerint nem ér semmit. A fideszes többség által 2013-ban áterőltetett kétharmados földtörvényt nem lehet egy kormányrendelettel felülírni.


Közösen lép fel a Jobbik és az LMP

A Jobbik és az LMP csak akkor járul hozzá a földtörvény módosításához, amely lehetőséget biztosítana a haszonbérleti díjak felülvizsgálatára, ha azzal együtt megkezdődik a nagybirtokrendszer lebontása. A két párt politikusai közölték: tárgyalnak a kormánnyal a Győrffy Balázs által benyújtott módosító javaslatról, de támogatni csak akkor fogják, ha a Fidesz elfogadja Ángyán József egykori agrárállamtitkár javaslatát, amely birtokmaximumot írna elő.


Lázár János szerint az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy a nem magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek is részt vehessenek a hétfőn induló földárveréseken. Sajtótájékoztatóján egyúttal azt is bejelentette, hogy további 20 ezer hektár földet is árverésre bocsátana.







Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 11. 12.
Cikk forrása

2015. november

© 2013 Kié legyen a föld?