Így mérnének végső csapást Simicskára és az oligarchákra

Kivédhetetlennk tűnő, jelentős haszonbérletidíj-emeléseket kényszeríthetnének az elárverezett állami földeken az új tulajdonosok a mostani bérlőkre, ha a parlament elfogadná azt az újabb, egyszerű többséget igénylő törvénymódosítási indítványt, amelyet Győrffy Balázs fideszes képviselő nyújtott be. A szabályozási változtatás azt eredményezné, hogy a jelenlegi bérlő cégeknek a tulajdonosváltások után le kellene mondaniuk ma használt területeikről, ha azokat eddig az államtól irreálisan olcsón bérelték és az új tulajdonosok díjemelési kezdeményezéseit nem fogadnák el. Így a törvénymódosítással a Simicska Lajos nagybefektetőhöz tartozó agrárcégeknek is jóval több bérleti díjat kellene fizetniük, ha nem akarnának megválni az általuk használt, elárverezett földterületektől. Az agrászektor.hu információi szerint az újabb, „lex Simicska II.-nek” is nevezhető indítványt az motiválta, hogy a Simicska-féle agrárérdekeltségek a bérletidíj-emelések ügyében az elmúlt hetekben szembementek a kormánnyal.


Újabb törvénymódosítási javaslatot nyújtott be Gőrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a parlamenthez annak érdekében, hogy változtatni lehessen a földbérleti szerződéseken azokban az esetekben, amikor a bennük szereplő bérleti díjak jelentősen eltérnek a piaciaktól. A mostani javaslat szigorúbb az első, „lex Simicskaként” is emlegetett Győrffy-féle indítványnál, amely szintén a bérleti díjak rendezésére irányult, elsősorban a most értékesítés (elárverezés) alatt álló állami földeken. Az első Győrffy-javaslatot azonban a napokban csak részben fogadta el a parlament, mert kétharmados szavazást igénylő részeihez nem volt meg a kellő számú szavazat.


Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire" Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban"
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái


A most benyújtott, „lex Simicska II.-nek” is nevezhető és csak „feles többséget” igénylő javaslat szerint a szerződő felek a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződéseknél a megkötéstől számított legfeljebb öt év múlva, majd további maximum ötévenként kezdeményezhetnék, hogy a bennük szereplő bérleti díjakat a piaciakhoz lehessen igazítani. Azt, hogy mi számít piaci díjnak, igazságügyi szakértői vélemény alapján kellene megállapítani.




Ha az így meghatározott piaci díjak az érvényes szerződésekben rögzített összegektől legalább 20 százalékkal eltérnének, az ellenérdekű felek a szerződéseket a gazdasági év végére felmondhatnák. Ha például a jelenlegi bérlők sokallnák és nem fogadnák el a bérbeadók díjemeléseit, felmondhatnák szerződéseiket, ez esetben viszont elveszítenék területeiket. Másik lehetőségként fordulhatnának bírósághoz is a díjmegállapítás érdekében, de újra kényszerhelyzetbe kerülnének, ha a bíróságok is legalább 20 százalékos eltérést határoznának meg. Ez esetben a bérlőknek tudomásul kellene venniük az ítéletet, vagy ha ezt sem lennének hajlandók elfogadni, fel kellene mondaniuk érvényes szerződéseiket. Így bérbeadói díjemelési kísérleteknél a földhasználóknak mindenképpen földjeik elvesztésével kellene számolniuk, ha a magasabb díjakat nem fogadnák el.


A „lex Simicska II.” abban is lényegesen eltér az első indítványtól, hogy a díjmegállapításra és a szerződésfelmondásra vonatkozó rendelkezéseket valamennyi haszonbérleti szerződésnél – vagyis a jóval korábban kötötteknél is - alkalmazni lehetne. Eddig ugyanis a 2013. december 15-e előtt létrejött megállapodásokat a kétharmados földforgalmi törvény „érinthetetlennek” nyilvánította, e sarkalatos jogszabályt pedig az első Győrffy-javaslattal a kormánypárti többség nem tudta korrigálni.


A most benyújtott, egyszerű többséget igénylő módosítás viszont változtatna a Polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő átmeneti szabályozáson, és szerződés-átruházásra hivatkozva kimondaná, hogy új szerződéseknek kellene tekinteni a korábban kötött megállapodásokat, ha valamelyik szerződő fél személye megváltozik. Majd ezt a sémát – a földforgalmi törvényhez kapcsolódó kiegészítő törvény korrekciójával – alkalmazná a haszonbérleti szerződésekre is, ha tulajdonosváltás történik. Tehát egy korábban kötött haszonbérleti megállapodást új szerződésnek minősülne, ha a tulajdonos bérbeadó személye módosul. Ha pedig már új szerződésről lenne szó, a kétharmados földforgalmi törvény idevonatkozó rendelkezései nem lennének irányadók, mivel azok a 2013. december 15-e előtt létrejött megállapodásokra vonatkoznak.


A mostani állami földárverések szempontjából e módosítások azért lennének lényegesek, mert nagyrészt olyan területekről van szó, amelyekre a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) korábban hosszú távra – sokszor évtizedekre – kötött haszonbérleti szerződéseket a jelenleg is bérlő társas vállalkozásokkal irreálisan alacsony bérleti díjakkal. Az állami földeladásokkor pedig pontosan az játszódik le, hogy az eddigi bérbeadó NFA helyett új földműves magánszemélyek lépnek be tulajdonos bérbeadóként, mivel addig nem vehetik birtokba a megvett területeket, ameddig a hatályos bérleti megállapodások le nem járnak. Ugyanakkor jelentős bérleti díjakra sem számíthatnának, mivel az érvényes szerződésekben lévő kis összegeket egyoldalúan nem emelhetnék. Azzal viszont, hogy az újabb Győrffy-indítvány a korábban létrejött megállapodásokat új szerződéseknek nyilvánítaná, minden olyan haszonbérleti szerződésnél díjemeléseket tenne lehetővé, illetve kényszeríttetne ki, amelyeket akár jóval korábban, hosszú időszakra kötöttek.




Bár az újabb módosítás általános jelleggel minden földpiaci szerződésre kiterjedne, az agrárszektor.hu információi szerint kifejezetten Simicska Lajos nagybefektető agrárcégei ellen irányul. A Simicska-féle Mezort-érdekeltségek voltak ugyanis azok, amelyek a nyilvánosság előtt leginkább támadták a haszonbérleti díjak növelésére irányuló, eredeti Győrffy-javaslatot (amelynek kétharmados részei a parlamentben el is buktak, így annak elfogadásával az Országgyűlés az egyoldalú tulajdonosi díjnövelési lehetőséget eddig csak a 2013. december 15-e utáni szerződéseknél teremtette meg). A „lex Simicska II.-vel” viszont a Mezort-cégeknek (is) jóval szigorúbb, már csak egyszerű többséget igénylő változtatásokkal kell szembe nézniük, amelyeket kormánypárti többséggel minden bizonnyal elfogad majd a parlament.


Ha pedig így lesz, a Simicska-vállalatoknak is jelentős díjnöveléseket kellene „benyelniük” állami liciteken elárverezett területeiken, ha nem akarják azokat elveszíteni, hiába kötöttek 2001-ben ötvenéves (2051-ben lejáró) haszonbérleti szerződéseket az NFA-val. E megállapodásokban ugyanis mindössze 580 forintos aranykoronánkénti éves bérleti díjak szerepelnek, amelyek jóval elmaradnak a mai átlagnak tekintett, 2000 forint körüli aranykoronánkénti összegtől. Mivel a különbség sokkal több 20 százaléknál, az árverezéseken nyertes földművesek komoly díjnöveléseket jelenthetnének be. Bár a Mezort-cégek a díjemelések konkrét mértékét bíróságok előtt vitathatnák, a szerződésekben szereplő alacsony díjak miatt vélhetően a bíróságok is megállapítanák a legalább 20 százalékos eltérést a szerződésben szereplő és a piaci díjak között. Ez pedig megint ahhoz vezetne, hogy a Mezort-cégeknek el kellene fogadniuk a díjnöveléseket vagy pedig le kellene mondaniuk bérelt területeikről, amelyek közül már több mint 14 ezer hektárt írt ki árvezerzésre az NFA.


Egyelőre nem tudni, hogy a „lex Simicska II.” hány további olyan agrártársaságot érintene, amelyek az államtól eddig olcsón béreltek földeket, de azokat a mostani földértékesítési akcióban az NFA elad. Ahogy azonban beszámoltunk róla, a földbérleti díjak körüli vita további komoly bonyodalmakat is okozhat, ha az alacsony díjak ügye az Európai Bíróságon kötne ki, és a testület megállapítaná, hogy az állam azokkal hosszú évekig egyes kedvezményezetteknek burkolt támogatást nyújtott. Ekkor ugyanis az is előfordulhatna, hogy a különbséget az előnyben részesített vállalatoknak utólag meg kellene fizetniük, ez pedig komoly pénzügy érvágást jelenthetne a számukra.







Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 11. 25.
Cikk forrása

2015. november

© 2013 Kié legyen a föld?