A március elején induló újabb állami földárverések leállítását sürgeti
Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azután, hogy a Kúria hitelesítette azt a
népszavazási kérdést, amely arról szól, hogy az Országgyűlés törvényben
tiltsa meg az állami földeladásokat. Felmerülhet, hogy a már
értékesített állami földeket is vissza lehetne venni, ha a
választópolgárok érvényes népszavazáson a hitelesített kérdésre igent
mondanának.
Az állami földeladásokat tiltó törvény azonban jelentős
veszélyeket is magában hordozna, mert elvileg lehetővé tenné a
magyarországi termőföldek tartós államosítását. Az állami irányítású
nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) ugyanis első helyen szerepel az
úgynevezett elővásárlási rangsorban, így elvileg minden piacra kerülő
földet megvehet, amelyeket azonban egy tiltó törvény megalkotása után
már nem lehetne újra eladni.
Orbán Viktor miniszterelnöknek le kellene állítania az újabb állami földárveréseket – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azután, hogy a Kúria hitelesítette az általa benyújtott népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy a parlament egy új törvény megalkotásával tiltsa meg az állami földeladásokat. A most hitelesített kérdés így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról..." A jogerős döntés lehetővé tette, hogy a népszavazás kiírásához aláírásokat lehessen gyűjteni. A szervezőknek 120 napjuk van a 200 ezer szükséges aláírás összegyűjtésére.
Mint ismert, a kormány tavaly ősszel hirdetett először állami
földértékesítési akciót, amely december végén zárult le. Most pedig,
március elejétől újabb 140 ezer hektár állami területet árvereznének el,
mivel a földeladási programot sikeresnek tartják. Gőgös Zoltán szerint
azonban a Kúria döntésével új helyzet állt elő, ezért addig nem kellene
további állami földeket értékesíteni, amíg ki nem derül, mi lesz az
állampolgárok döntése. Azt ugyanis a képviselő biztosra veszi, hogy a
népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű aláírás meglesz.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tavaly november 30-án még
elutasította a Gőgös-féle népszavazási kérdést, mert úgy ítélte meg,
hogy költségvetési - így tiltott - tárgykört érint, megfogalmazása pedig
nem teljesen egyértelmű. A Kúria viszont most a beterjesztett bírósági
felülvizsgálati kérelem nyomán azt állapította meg, hogy a kérdés tárgya
és a költségvetés között a kapcsolat csak közvetett, a kérdés alapján
pedig eldöntendő, hogy a termőföld továbbra is állami tulajdonban
maradjanak vagy az állam értékesítheti-e azokat. A Kúria döntését meg
kell jelentetni a Magyar Közlönyben, és a Nemzeti Választási Iroda
elnökének a megjelenéstől számított öt napon belül át kell adnia a
szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott
aláírásgyűjtőív-mintapéldányt is.
Kérdés persze, mi értelme lehet egy ilyen népszavazásnak, ha a kormány annak lebonyolításáig az értékesítésre kijelölt állami területeket eladja. Gőgös Zoltán azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy eladást tiltó törvényben visszamenőleges szabályozást is alkalmazni lehessen. Ennek következményeként pedig szerinte az állami visszavehetné azokat a földeket is, amelyeket tavaly eladott vagy az idén értékesít.
A kormány eddig közölt szándékai szerint az 1,8-2,0 millió hektáros
jelenlegi állami földvagyon nagy része egyébként is állami tulajdonban
maradna, mivel az erdők zömét és a természetvédelmi területeket nem
kívánják értékesíteni. Az állami földvagyont ráadásul a jövőben
gyarapíthatja, hogy – amint erre az Alkotmánybíróság korábbi, illetve a
Kúria mostani döntése is felhívja a figyelmet – az értékesítésekből
befolyt vételár csak földek vásárlására fordítható. A kormány mostani
földeladásai pedig e szempontból soha nem látott földvásárlási
lehetőségeket teremtenek, mivel az állami földek értékesítéséből
legalább 300 milliárd forintos bevételt várnak. Ehhez képest
elhanyagolható az az összeg, amelyet az NFA földvételekre fordíthatott
az elmúlt években.
Ebből is látszik, hogy lenne olyan állami földvagyon, amelyre
vonatkozhatna az értékesítéseket tiltó, esetleges új szabályozás. A
földalap földvásárlási esélyeit ráadásul növeli, hogy első helyen
szerepel az úgynevezett elővásárlási rangsorban. Ez azt jelenti, hogy
hiába köt két piaci szereplő – a mai szabályozás szerint egy
földtulajdonos és egy venni szándékozó földműves gazda – adásvételi
szerződést, a megállapodás 60 napos kifüggesztési ideje alatt az NFA
bejelentheti, hogy él elővásárlási jogával, így az eredeti vevők elől
„elviheti” az adott földterületet.
A mai szabályozás végső soron pusztán költségvetési kérdéssé teheti,
mekkora szereplő legyen az NFA a földpiacon. Akár az is elképzelhető,
hogy a földalap valamennyi piacra kerülő föld megvásárlására esélyes
lehet, ha ehhez elegendő forrást kap.
Egy ilyen helyzet nem csak azt jelentené, hogy végképp megszűnne az
egyébként is szigorú korlátok közé szorított magyar földpiac. Ha a
parlament emellé értékesítést tiltó törvényt is elfogadna, tömeges és
végleges államosításhoz vezethetne, ha egy folyamatosan feltőkésített
földalap grandiózus földvásárlásokba fogna, a megvett területeket pedig
egy népszavazási döntés nyomán hozott törvényi tiltással nem adhatná el.
Ilyen államosítás mindenesetre csak politikai akarat kérdése lenne, bár
szakértők szerint az általános értékesítési tilalom alól lehetne tenni
kivételeket is az új törvényt létrehozó parlamenti jogszabályalkotásban.
© 2013 Kié legyen a föld?