JAVASLAT - A termőföld védelméről szóló 2007 . évi CXXIX. számú törvény módosításáról

JAVASLAT

 

A termőföld védelméről szóló 2007 . évi CXXIX. számú törvény módosításáról

 

1 . §

 

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény I. melléklete a helyébe a következő rendelkezés lép :

 

"A földvédelmi járulék mértéke

 

1.  A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 100 000 forintot.

 

Minőségi osztályok	Szántó, szőlő, kert, gyümölcsös		Rét, legelő(gyep), nádas, fásított terület
	( AK szorzószám)		( AK szorzószám)
I.	920 000	480 000
II.	760 000	400 000
III.	600 000	320 000
IV.	440 000	240 000
V.	280 000	160 000
VI.	200 000	120 000
VII.	120 000	80 000
VIII.	40 000	40 000

 

 

2. Halastóként nyilvántartott terület végleges más célú hasznosításáért 8 800 000 forint/hektár forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 100 000 forintot.

 

3. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke tízezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg azzal, hogy a járulék összege 100 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ötezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.

 

4. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.

 

5. Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a járulék összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani."

 

 

2. §

 

Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

 

 

 

 

 

INDOKOLÁS

 

Általános indokolás

 

 ...A föld mint tulajdon, mint tőke különleges helyet foglal el a gazdaságban és a politikában. A föld mint tőke elmozdíthatatlan, összességében nem nagyobbítható és korlátozottan áll rendelkezésre. Térben meghatározott feltételesen megújuló természeti erőforrás, nemzeti kincs, mely mással nem pótolható. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme hozzájárul a környezet, illetve a biodiverzitás és tájkép megőrzéséhez.  A termőföldtől a fogyasztói asztalig kell garantálni a termékek biztonságát, tehát szennyeződésektől mentes, biztonságos élelmiszer előállítás, a termőföldünk védelme közérdek.

 

Fentieken túl a talaj, mely Földünk legkülső szilárd burka, olyan  természeti erőforrás, mely vízkészleteink jelentős részének raktározója, a mezőgazdasági és erdészeti termesztés alapja, valamint számos környezeti funkció biztosítója. Alapvető tulajdonsága a termőképessége, vagyis az a képessége, hogy kellő időben és szükséges mennyiségben képes a növényeket ellátni vízzel és tápanyagokkal. Olyan természeti erőforrás, amely az élő és az élettelen földtani természettel, vízzel és a levegővel szoros kölcsönhatásban van. Ha védjük és megőrizzük funkcióit, úgy a talaj képes újra és újra megújulni biztosítva ezzel a rajta élő emberek egészséges életét, az egész társadalom stabilitását."

 

(Részlet a Magyar Agrárkamara honlapjáról)

 

A fentiekben idézett szöveg önmagában is indokolásul szolgálhat a földvédelmi járulék megemeléséhez. Emellett azonban érdemes megemlíteni azt a sajnálatos tényt, hogy a magyar termőföld ára messze elmarad az Európai Unió más tagállamaiban szokásos áraktól, s ezt a termőföld más célú hasznosítása utáni járulék sem kompenzálja . Így fordulhat elő, - jellemzően a budapesti agglomerációban - hogy a rendkívül olcsó áron megvett és belterületbe vont termőföldet ingatlan befektetők nagyságrendekkel magasabb összegért , óriási haszonnal tudják továbbértékesíteni . A törvényjavaslat célja tehát az is, a termőföld ára és valódi értéke egymáshoz közelítésen és ezzel az ingatlanspekuláció visszaszoruljon. Az ipari beruházások esetén javasoljuk előnyben részesíteni a "barnamezős" beruházásokat az úgynevezett "zöldmezős... beruházások helyett.

 

Részletes indokolás

 

A termőföld gyors pusztulásának okai és következményei Magyarországon

 

Rohamosan fogy egyik legfontosabb nemzeti vagyonunk: a termőföld. Különösen vészesen gyorsult fel ez a folyamat a rendszerváltás utáni években. Míg 1938-ban a művelésből kivont terület aránya " a KSH adatai szerint - az ország teljes területének csak 6,6 százalékát, 1990-ben 11,5 százalékát tette ki, 1996-ban ez az arány már 13,8 százalékra emelkedett, 2001-ben pedig elérte a 16,9 százalékot!

 

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az utóbbi években a vonatkozó statisztikák nem követték megfelelően a valódi változásokat. Ezért javasoljuk, hogy a hagyományos statisztikai módszerek mellett űrfelvételek alapján folyamatosan kövessék nyomon a földhasználat változásait. Az ipar, a bányászat, a közlekedés, a kereskedelmi és a lakóépületek, valamint egyéb létesítmények egyre több értékes földterületet fednek le gyakorlatilag visszavonhatatlanul. A szuburbanizáció, a közúti közlekedés robbanásszerű növekedése, a bevásárlóközpont terjedése és egyéb zöldmezős beruházások azonban nemcsak környezeti szempontból okoznak súlyos veszteségeket, hanem gyakran társadalmilag is károsak és nemzetgazdaságilag is ésszerűtlenek.

 

 

A termőföld, a zöldterületek pusztításának az egyik fő oka a hibás árviszonyokban található. Egyrészt Magyarországon a föld ára csak töredéke a nyugat-európai áraknak. Másrészt még Nyugat-Európában sem tükrözi a föld ára mindazokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a föld valódi értékét. A zöldterületek, illetve a mezőgazdaság ugyanis tájat, élővilágot, környezetet is "termelnek..., nemcsak élelmiszereket és nyersanyagokat. Ezek a közösség, a környezet és a fenntarthatóság szempontjából igen fontos "termékek....

 

 

A probléma kezelése gazdasági eszközökkel

 

Az alább felsorolt javaslataink magvalósítása esetén a föld ára sokkal inkább megközelítené annak valós értékét. Bevezetésük arra is ösztönözné a befektetőket, hogy zöldmezős beruházások helyett barnamezős (a felhagyott ipari és egyéb leromlott, zöldfelülettel nem fedett területen történő) beruházásokat valósítsanak meg, ami környezetvédelmi és településfejlesztési szempontból egyaránt sokkal előnyösebb.

 

Hasonló jellegű intézkedéseket terveznek az EU több országában is. A német parlament Ember-és környezetvédelmi Bizottsága (Enquete-Komission "Schutz des Menschen und der Umwelt...) 1998-ban elkészült jelentése is javasolja az ilyen jellegű adóztatás bevezetését a termőföld, a zöldfelületek védelmére. A bizottság által javasolt intézkedés a becslések szerint 2010-re 90%-kal mérsékelné az éves termőföld-csökkenést az 1995. évihez képest. A német kormány nemrég hozott határozata szerint a termőföld fogyását a  jelenlegi napi 130 hektárról 2020-ra 30 hektárra  (azaz 77%-kal) kell csökkenteni. A Német Környezetvédelmi Tanács ennek egyik eszközeként vizsgálja a mi földvédelmi járulékunk bevezetését (http://dip.bundestag.de/btd/14/098/1409852.pdf). A brit kormány szintén azt fontolgatja, hogy adópolitikai eszközökkel is próbálja megvédeni a zöldfelületeket és területi korlátok közé szorítani a lakóházak, az ipar és a közlekedési hálózat terjeszkedését.

 

A felvázolt problémák kezelésére meghozandó intézkedések eredménye a következő lehet:

 

-          Számottevően csökken a termőföld, a zöldterületek, a növényzet pusztulása

-          Az ipari, kereskedelmi és lakáscélú beruházások egyre nagyobb hányada kerül átcsoportosításra a nagy mennyiségben rendelkezésre álló rozsdaterületekre (lepusztult ipari, lakó és egyéb rossz állapotban lévő területekre), azok újjáélesztésére,

-          Jelentős infrastruktúra-fejlesztési és üzemeltetési költségek kerülnek megtakarításra

-          Az egész társadalom helyett az érintett beruházók fizetik meg a beruházás társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és infrastrukturális költségeit, ami elősegíti az igazságosabb, demokratikusabb és hatékonyabb társadalom kialakítását

-          Visszaszorulnak a nem kívánatos ingatlanspekulációk és az ezzel összefüggő, igen széles körben elterjedt visszaélések (köztük az e téren óriásira duzzadt korrupció)

-          Mérséklődik az önkormányzatokra (és így közvetve a Kormányra) nehezedő pénzügyi nyomás.

-          A mainál sokkal inkább meg fogunk felelni az Európai Unió és az OECD területfejlesztési prioritásainak.

 

 

Ezen célok megvalósítására a földvédelmi járulék alkalmas eszköznek tűnik, amennyiben a kívánatos mértékben megemelésre és kiterjesztésre kerül. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény " elődeihez hasonlóan - egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a termőföld elkótyavetyélésére ösztönöz és nincs tekintettel a talaj szerepére ökológiai rendszerünkben. Törvényeink gyakorlatilag szabad utat engednek a termőföld beépítésének és elhanyagolásának. Gyökeres, gyors változásra van szükség, amit nagymértékben elősegítene

-          a földvédelmi járulék, a földvédelmi bírság és a talajvédelmi bírság emelése, valamint

-          a földvédelmi járulék és a bírság kiterjesztése.

 

 

 

A törvény által etalonnak tekintett 20 aranykorona nyolcadik minőségi osztályú föld (1.számú melléklet 1. pont) 1999. évi ára hektáronként 80 ezer forint járulékot jelentett, ami 1 év búzatermésének jövedelmével kiváltható. Tehát 1 év búzatermésével letudható 1 hektár föld beépítése. Szőlő esetében ötödik minőségi osztálynál a járulék 380 ezer Ft/ha, ami még el sem éri az egy évi termés értékét!

 

Az egy négyzetméterre jutó járulék termőföldnél 8-36 forint volt és még védett természeti területen sem haladta meg az 50 forintot. Építési telekként viszont 3-22 ezer forint négyzetméterenként az elérhető bevétel. A termőföld átminősítése így több százszoros, sőt ezerszeres haszonnal kecsegtet, hiszen az alacsony eladási árnak nincs visszatartó ereje. Ha a termőföldet nem csupán termelési tényezőként fogjuk fel, hanem pótolhatatlan környezeti elemnek tekintjük, a földvédelmi járulékot jelentősen emelni kell. Ennek az intézkedésnek nem a többletbevételek előteremtése a célja, hanem az, hogy a bevezetésével jelentősen visszaszoruljon  a termőföld egyéb célra történő felhasználása. Sajnos a földárak olyan alacsonyak, hogy igen nagymértékű emelés szükséges, hogy a termőföldünket megfelelően meg tudjuk védeni.

 

 

A földvédelmi járulék kiterjesztésének indokai

 

 

Az 1994. évi LV. törvény meghatározása szerint a termőföld "az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván."

 

A földvédelmi járulékot nemcsak a fenti meghatározásban szereplő területre, hanem minden olyan további területre, amely jelenleg zöldfelület, illetve be nem épített terület (potenciális zöldfelület). Továbbá az ilyen jellegű belterületi földeken a földvédelmi járulék jóval magasabb legyen, mint a külterületen. A járulék mértéke az adott földterület helyétől is kell, hogy függjön (pl. más mértéket kell alkalmazni a Budapesti Agglomerációban, mint a Nyírségben). A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény jelenleg hatályos rendelkezéseivel ellentétben nem szabadna semmiféle mentességet adni a termőföld megszüntetésekor, így például akkor is meg kellene fizettetni a földvédelmi járulékot, ha az adott területen lakóépületekkel, vagy egyéb módon kívánják a termőföldet, illetve beépítetlen területet felszámolni.

 

A termőföld ugyanazokkal az értékekkel rendelkezik, akár kül-, akár belterületen található. Sőt, a belterületen fekvő termőföld a lakosság egészségi állapotára és közérzetére, a települési környezetre gyakorolt hatását tekintve sok esetben értékesebb a külterületen fekvőnél. Ezért semmiképp sem indokolt a kül- és belterületi termőföld megkülönböztetése és különösen elfogadhatatlan, hogy ez a belterületen elhelyezkedő termőföld hátrányára történjen. A földtörvény a régi gyakorlatot követve csak a termelési funkciót védi, ám nem vitás, hogy az összes tényezőt értékképző elemnek kell tekinteni!

 

A magyar termőföld irreálisan alacsony ára, amely egyetlen szempontot követ - nem tartható. A fent említett többi tényező is legalább olyan értékű, mint a termelés tényező. Amennyiben csak ezt tekintjük is, akkor a földvédelmi járulékot nyolcszorosára kellene emelni, hiszen így lehet egyenlőnek tekinteni a többi elemet is, azaz ez azt feltételezi, hogy a többi tényező is legalább olyan értékű, mint a termelési tényező.

 

Azonban a termőföldet csupán termelési tényezőként tekintve is hibás a jelenlegi szabályozás. Semmi sem indokolja ugyanis, hogy csak egy évi búzatermés árát kelljen megfizetni és nem " mondjuk - 10 évi termését. Ez utóbbi esetben viszont - a többi felsorolt tényezőt is legalább ezzel egyenértékűnek tekintve - a földvédelmi járulékot nem nyolcszorosára, hanem nyolcvanszorosára kellene emelni! Fontos felhívni a figyelmet, hogy tulajdonképpen az esetek többségében csak ilyen mértékű járulék lenne visszatartó erejű. Ezért a törvényjavaslat a különböző tényezőktől függően további járulék-emeléseket is tartalmaz.

 

A járulék jelentős emelését a társadalmi igazságosság és a gazdasági ésszerűség is megköveteli. A jelenlegi rendkívül alacsony járulék ugyanis lehetővé teszi, hogy egyesek gyorsan és igen komoly mértékben növeljék vagyonukat anélkül, hogy ezzel a vagyongyarapodásukkal arányos ellenszolgáltatást nyújtanának a társadalom részére. A járulék számottevő emelése tehát - az indokok megfelelő kommunikációja esetén - széles körű társadalmi elismerést váltana ki.

 

Az egybefüggő nagy területek leburkolása nemcsak a helyi klímát rontja és nem esztétikus, de a talaj élővilága és a vízháztartás szempontjából is rendkívül káros. Az utóbbi időben az ilyen jellegű lefedések elsősorban a nagy bevásárlóközpontokat és a hozzájuk kapcsolódó parkolókat jellemzik. Ezeknek a beruházásoknak a fékezése (legalább a zöldterületeken) egyéb előnnyel is járna. Számos szakértő meggyőződése, hogy a bevásárlóközpontok létesítése olyan mértéket ért már el, amit nem indokolnak a piaci viszonyok: több fejlett nyugat-európai országban az egy főre jutó bevásárlóközpont-terület kisebb, mint Magyarországon, miközben az ottani vásárlóerő a magyarországinak a többszöröse. Ugyancsak a szigorítás mellett szól, hogy több városban nagyobb összefüggő, központi fekvésű telket csak a szűkösen rendelkezésre álló zöldterületek rovására lehet kialakítani. Amennyiben a beruházót érdekeltté teszik abban, hogy a parkolót az építmény alatt helyezzék el, akkor az városképileg és környezetvédelmi szempontból egyaránt kedvezőbb. (Dunaújvárosban egy véderdő helyén akarták a parkolót kialakítani, Tatabányán egy városi parkból vettek el jelentős területet a parkolónak.)

 

A földvédelmi járulék elengedése nemzetgazdasági szempontból is káros: a települések terjeszkedésére ösztönöz, ami növeli az új infrastruktúrák létesítése és üzemeltetése iránti igényeket, miközben a már meglévő infrastruktúra kihasználtsága csökken. Ez óriási pazarláshoz és a költségek kezelhetetlen növekedéséhez vezethet.

 

Magyarország területe a földhasználati zónarendszer szerinti bontásban hat kategória szerint kerülhet besorolásra. Az egyes kategóriákban a földvédelmi járulék mértékét annak függvényében kell meghatározni, hogy az adott beruházás milyen mértékben illeszkedik a környezetéhez, illetve az adott terület mezőgazdasági, illetve természetvédelmi szempontból mennyire tekinthető értékesnek. Legalacsonyabb a járulékkulcs abban az esetben, ha a beruházás barnamezős területen valósul meg, míg legmagasabb a járulékkulcs abban az esetben, ha a beruházás, illetve a tevékenység nem illeszkedik az ökológiai adottságokhoz, a természeti erőforrásokat nem rendeltetésszerűen használja (pl. csernozjom talajokon ipartelepítés).

 

A zónarendszer kialakítása elkerülhetetlen ahhoz, hogy az országban az ipari, agrár-és vidékfejlesztési prioritások alkalmazhatóak legyenek és a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program végrehajtható legyen. A kategóriák és a hozzájuk tartozó szorzók megfelelően fejezhetik ki a természeti értékeket és ezáltal mód nyílik arra, hogy a beruházások által okozott kár jelentős része a beruházót terhelje. Ennek megfelelően a járulék kivetésének egyik fontos tényezője a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet-és Tájgazdálkodási Intézete által az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és az FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat adataira alapozottan kifejlesztett földhasználati zónarendszerbe történő besorolás lenne. Az országos szintű földhasználati zónarendszer kiváló alappal szolgálhat a földvédelmi járulék - különböző hasznosítási módoknak megfelelő " járulékkulcsainak kidolgozásához.

---

Cikk megjelenésének dátuma: 2011. 10. 11.