Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Fejér megye

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte, majd a szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására erősödő, sok azonnal szembetűnő, nyilvánvaló hazugságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó kommunikációs propagandakampány kísérte. Számos nyilatkozat elhangzott, ám arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes a közelmúltban törvénnyel is lezárt „Földet a gazdáknak!” program hátterét és tényeit is elemezni.

Tanulmányom „I. Alapvetések” címet viselő részében a probléma és a földspekuláció valamint az eredeti „nép-párti” földügyi alapkoncepció rövid bemutatását követően összefoglaltam a gyökeres fordulatról, az állami földek dobra veréséről hozott statáriális politikai döntés megszületésének és az erről rendelkező kormányhatározat végrehajtásának folyamatát, annak néhány fontos lépését és tartalmát. Ezt követően sorra vettem a programmal kapcsolatos kormányzati indokokat és kommunikációs paneleket, elemeztem azok igazságtartalmát. A tanulmánysorozat ezen első részét néhány médium is referálta, ill. közreadta.[1]

A sorozat jelen „II. Megyei zárójelentések” részében az állami földprivatizáció 2015. november 15. és 2016. július 31. között lebonyolított három hullámának árverési tényadatait vizsgálom, és ez alapján teszek kísérletet az általános kép felrajzolására. Mivel az NFA maga elemzéseket a nyilvánosság számára nem készít, sőt olyan formában és különböző adatbázisokban közli az adatokat, amelyekből az összetartozó információk csak nehezen egyesíthetők, ezért ezeket a vizsgálatokat – többek segítségét is igénybe véve – magam végeztem el. Az első megyei mintaelemzést[2] ez év áprilisában tettem közzé.

Itt mondok köszönetet[3] családomnak, a Greenpeace Magyarország Egyesület (GME) vezetőinek és azon munkatársainak, akik az adatokat összegyűjtötték, előrendezték, elemezhető formába hozták, továbbá a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) és a Gazdálkodó Családok Egyesülete (GCsE) vezetőinek, akik tanácsaikkal segítettek. Sok helyi információt is kaptam, amelyek hasznosak voltak a kapcsolati viszonyok feltárásában. Hálás köszönet érte. Az elemzést segítette az OPTEN cégadatbázis is, melyet szintén a GME segítségével volt módom használni.

Elsőként, példaképpen Fejér megye hivatalosan közzétett földárverési adatait elemzem, készítem el zárójelentését, hiszen a megyék közül itt, a miniszterelnök szűkebb pátriájában hirdették meg (34.400 ha, 13,9%) és árverezték el (28.800 ha, 15,8%) messze a legtöbb állami földterületet, azaz ez a megyei minta jól reprezentálhatja a „Földet a gazdáknak!” program egészét. E több szempontú megyei elemzés mintájára a többi megye adatait is feldolgozva reményeim szerint kirajzolható az országos kép, ellenőrizhetők, megerősíthetők vagy cáfolhatók az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai.

Ezzel a szándékkal, az igazság, a nyilvánosság valamint a tisztességes, jó akaratú emberek összefogásának erejében töretlenül bízva, adventi várakozással[4] és baráti szeretettel ajánlom a tényeken és azok elemzésén alapuló összeállításaimat, állami földprivatizációs zárójelentéseimet kortársaimnak éppen úgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a jövő nemzedékek tagjainak, a tetteinket megítélő utókornak.

Gödöllő, 2016. december 4. - Advent 2. vasárnapja

Ángyán József[5]