A föld szeretete generációkon át

Kalló Imre mezőszentgyörgyi gazda véleménye az állami földek bérbeadásának most zajló ügyéről


A magyar földművelésnek történelmi hagyományai vannak, melyek a mai gazdálkodásra is jótékony hatással lehetnének. A korábbi korszakokra nagymértékben jellemző volt a családi gazdálkodás és annak öröklése illetve továbbvitele, amely a közelmúlt időszakát tekintve múlóban van. A falun, vidéken élő és tevékenykedő gazda számára a földművelés, mint hivatás nem kényszerként és elsődlegesen nem haszonszerzésként, hanem élethivatásként jelentkezik.A földet nem a nyereség, a profitszerzés eszközeként tekinti, hanem a család fenntartásának forrásaként, az apától, nagyapától kapott szeretett tevékenység alapjaként.


Véleményem szerint a mai helyzet a végletekig elszomorító. A családi, kis gazdaságok helyzete egyre kilátástalanabb, ezzel szemben a földek nagy része a tőkések kezében összpontosul. Ennek következtében egyetlen ember vagy gazdasági szervezet potenciálisan kézben tart több településhez tartozó földterületet, ahol technikailag könnyen helyettesíthetővé válik a kézi munkaerő. Így a helyben élő fiataloknak esélyük sincs saját gazdaságuk kialakítására valamint a kisebb birtokokon történő munkavégzésre sem. Mindez a falvak népességének kiöregedését, elnéptelenedését,  így annak tényleges megszűnését eredményezheti. Ez a nagybirtokos gazdasági berendezkedés jelenleg egy-két földbirtokos számára kedvez, a vidéken dolgozni hivatott gazdák számára az életterük nagymértékű csökkenését jelenti. Meglátásom szerint jó megoldás születhetne akkor, ha a vidéken élő családoknak esélyt adnának a földek megművelésére, ezáltal biztosítva a lakosság egzisztenciáját. Vallom, hogy mindez biztosítja a falvak gazdasági, demográfiai, kulturális megerősödését. A megtermelt javak a külföldi export helyett a helyi közösségek birtokában maradnának, egy szóval a falu ismét a falusi közösségé lenne. Példaként érdemes szemügyre vételezni Ausztria gazdaságát, ahol a 30-40ha-os családi gazdaság gond nélkül biztosítja tagjai megélhetését ezzel szemben hazánkban, sok esetben a több száz, ezer hektárral rendelkező nagygazda életvitelét nem elégíti ki. Mindez végleg a föld elidegenedését, szeretetének megszűnését eredményezheti, amely mérhetetlen elkeseredésre ad okot.


Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, fontos lenne a kisbirtokosok részesedése az állami földekből, illetve a nagybirtokosok további földszerzésének visszaszorítása egyaránt. Hiszem, hogy ebben az esetben követni tudjuk hagyományunkat - az apa által tanított, átadott földszeretetet a fiúnak, amelyet ő is továbbörökíthet leszármazottainak. 


Lepsény, 2011. szeptember 11.


Kalló Imre
családi gazdálkodó






Cikk megjelenésének dátuma: 2011. 09. 11.

© 2013 Kié legyen a föld?