Kié legyen a föld...
Sokszor és sokféle módon tették már fel ezt a kérdést a történelem folyamán, és az adott válasz mindig évszázadokra határozta meg az emberek sorsát.
Mi már nem tudhatjuk, hogy milyen volt kiszolgáltatott jobbágynak, cselédnek vagy földnélküli parasztnak lenni" pedig könnyen juthatunk arra a sorsra, ha nem figyelünk oda, hogy mi történik a földdel.
Talán sokan nem tudják, hogy a XIX. század fordulóján százával indultak magyar paraszt családok Amerikába és Kanadába, hogy földet kapjanak és megélhetést találjanak. Itthon a nagybirtok kiszorította őket a földjeikről, a falujukból, az országukból. Érdemes megismerni Dr. Andrásfalvy Bertalan ezzel kapcsolatos írásait.
Az elmúlt évszázadban a földet hol odaadták, hol elvették a vidéki emberektől, de azokban a rövid időszakokban, amikor saját földjeiket művelhették az emberek - irigylésre méltó virágzó gazdaságok alakultak ki.
Ma már többet tudunk a világról mi, akik az emberiséget fenyegető veszélyeket felmérve felelősséget érzünk az országért, a jövő generációkért. Elemeztünk, átgondoltunk, tanultunk és gondolkoztunk. Most elmondjuk amit tudunk, mert kötelességünk a háztetőkről kiabálni, hogy "Emberek!!! Álljatok meg, és gondolkozzatok, mert nagyon nagy baj lesz, ha nem változtatunk, ha nem fordítjuk helyes irányba a folyamatokat MOST!
A helyes irány a fenntartható vidékfejlesztés, melynek programját a Magyar Kormány Vidékfejlesztési Minisztere Fazekas Sándor hirdette meg Nemzeti Vidékstratégia 2020 címmel. A nyilvános társadalmi vita lezajlott - a stratégia széleskörű támogatást kapott a nyilvános fórumokon, és különböző testületektől. Több minisztérium államtitkárai is bekapcsolódtak a stratégia bemutatásába. Most a Kormányon a sor, hogy elfogadja, és beindítsa a programot, és azoknak a családoknak adja az állami tulajdonú földek bérleti jogát, akik helyben kívánnak a föld jövedelméből megélni.
A vidék fenntartható fejlődése ugyanis a helyi erőforrásokra és a helyi közösségekre épül. Ezért alapvető követelmény, hogy a föld a helyi emberek, helyi családok kezében legyen - és rajtuk keresztül a helyi közösség dönthessen az erőforrásokkal való gazdálkodásról. Persze sokan mondják talán azt, hogy de hát ez most nem így van" Hát nem! És éppen ez Magyarország legnagyobb problémája. Nem figyeltünk oda, gyanútlanok, jóhiszeműek voltunk, nem vettük elég komolyan, nem volt elég fantáziánk, nem tettünk egy lépést sem azért hogy ne így legyen.
Most tehát a földtulajdon és földhasználati viszonyok lépésről lépésre való megváltoztatására van szükség.
Azt mondják, hogy "az oroszlánt először gondolatban kell elejteni, a többi már játék". Merjük elképzelni, hogy a vidék erőforrásai minket szolgálnak. Tetszeni fog a gondolat" ha tetszik, akkor tegyünk érte.
Ha kétségeink lennének, hogy lehetséges-e ilyen gyökeres változásokat létrehozni - akkor gondoljunk arra, hogy milyen korábban elképzelhetetlen nagy változás ment végbe a rendszerváltás óta - többnyire érdekeink ellenére. Miért ne lenne lehetséges most úgy átalakítani a föld tulajdoni és használati viszonyait, ahogy az legjobban szolgálja a
társadalom érdekét...
Ács Sándorné
Cikk megjelenésének dátuma: 2011. 09. 09.