A nagybirtokrendszer ellen tiltakozik Bencsik János
A nagybirtokrendszer ellen tiltakozik Bencsik János
Forrás: orientpress.hu
2013. 05. 23.
Facebook-bejegyzésben tiltakozott Bencsik János fideszes képviselő amiatt, hogy szerdán a parlament mezőgazdasági bizottsága egyetlen szavazással elvetette a földtörvényhez benyújtott, több mint 200 módosító indítványt. Bencsik szerint a helyette kínált bizottsági ajánlat megszüntetné a felső birtokkorlátot, s ezzel konzerválná a nagybirtokrendszert.
Kedves Barátaim! Folytatódik a tavaly októberben megállított földforgalmi törvény parlamenti vitája. Tegnap a Mezőgazdasági Bizottság ülésén elutasították az Ángyán Józseffel együtt benyújtott módosító indítványainkat, s helyükbe egy bizottsági indítványt állítottak. Ez utóbbi szélesre tárja a társas vállalkozások számára épített kiskapukat, s tulajdonképp megszünteti az eddig is csak virtuálisan létező felső birtokkorlátot - írta a közösségi oldalon a politikus. Bencsik szerint ennek következtében immáron semmi akadálya nem lesz annak, hogy a durva tőkeérdekek felül írják a vidéken élők megmaradáshoz való jogát.
A nagybirtok-rendszer konzerválása és megerősítése fenntarthatósági szempontból is sérülékennyé teszi az országot. Ez az irány ellentétesnek mondható a Nemzeti Vidékstratégiával, a Nemzeti Energiastratégiával, továbbá a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégával, s leginkább a józan ésszel és az egészséges életösztönnel - állítja a képviselő.
Mint a hvg.hu is beszámolt róla, a parlament mezőgazdasági bizottsága szerdán egyetlen szavazással elvetette azt a több mint kétszáz módosító indítványt, amelyet a képviselők – köztük a bizottság elnöke, a fideszes Font Sándor is – tavaly ősz óta benyújtottak a földtörvényhez. A kormánypárti többség ugyanakkor támogatta hat úgynevezett bizottsági módosító benyújtását, amelyeket valójában a Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozott ki, és amelyekkel teljesen újraírták a sokat vitatott földtörvényt.
Font és a kormányt képviselő Simon Attila helyettes államtitkár szerint az új változatba beépítettek mindent, ami kétszáz módosítóból összeegyeztethető volt a koncepcióval. Az újraírt törvény valóban nem szakít azzal az elképzeléssel, hogy a termőföld és erdő tulajdonjogát csak földművesnek minősülő magyar, vagy Magyarországon letelepedett EU-s állampolgár szerezheti meg. Annyi könnyítést azért enged, hogy legfeljebb egy hektárt bárki megvehet, és ebbe a korlátozásba nem kell beleszámolni a közvetlen hozzátartozóktól vásárolt területeket.
Az új változat jelentősen leegyszerűsíti a korábban meglehetősen bonyolultan meghatározott, többféle birtokmaximumot is: minden földművesnek minősülő (vagy közvetlen hozzátartozójától vásárló) magánszemély tulajdonában legfeljebb 300 hektár föld lehet. Egy mezőgazdasági termelő – akár magánszemély, akár gazdasági társaság – birtokában pedig összesen legfeljebb 1200 hektár föld lehet. Simon szerint optimális esetben tehát valakinek lehet 300 hektár saját földje, illetve bérelhet még 900 hektárt – mutat rá a hvg hírportálja.
Kedves Barátaim! Folytatódik a tavaly októberben megállított földforgalmi törvény parlamenti vitája. Tegnap a Mezőgazdasági Bizottság ülésén elutasították az Ángyán Józseffel együtt benyújtott módosító indítványainkat, s helyükbe egy bizottsági indítványt állítottak. Ez utóbbi szélesre tárja a társas vállalkozások számára épített kiskapukat, s tulajdonképp megszünteti az eddig is csak virtuálisan létező felső birtokkorlátot - írta a közösségi oldalon a politikus. Bencsik szerint ennek következtében immáron semmi akadálya nem lesz annak, hogy a durva tőkeérdekek felül írják a vidéken élők megmaradáshoz való jogát.
A nagybirtok-rendszer konzerválása és megerősítése fenntarthatósági szempontból is sérülékennyé teszi az országot. Ez az irány ellentétesnek mondható a Nemzeti Vidékstratégiával, a Nemzeti Energiastratégiával, továbbá a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégával, s leginkább a józan ésszel és az egészséges életösztönnel - állítja a képviselő.
Mint a hvg.hu is beszámolt róla, a parlament mezőgazdasági bizottsága szerdán egyetlen szavazással elvetette azt a több mint kétszáz módosító indítványt, amelyet a képviselők – köztük a bizottság elnöke, a fideszes Font Sándor is – tavaly ősz óta benyújtottak a földtörvényhez. A kormánypárti többség ugyanakkor támogatta hat úgynevezett bizottsági módosító benyújtását, amelyeket valójában a Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozott ki, és amelyekkel teljesen újraírták a sokat vitatott földtörvényt.
Font és a kormányt képviselő Simon Attila helyettes államtitkár szerint az új változatba beépítettek mindent, ami kétszáz módosítóból összeegyeztethető volt a koncepcióval. Az újraírt törvény valóban nem szakít azzal az elképzeléssel, hogy a termőföld és erdő tulajdonjogát csak földművesnek minősülő magyar, vagy Magyarországon letelepedett EU-s állampolgár szerezheti meg. Annyi könnyítést azért enged, hogy legfeljebb egy hektárt bárki megvehet, és ebbe a korlátozásba nem kell beleszámolni a közvetlen hozzátartozóktól vásárolt területeket.
Az új változat jelentősen leegyszerűsíti a korábban meglehetősen bonyolultan meghatározott, többféle birtokmaximumot is: minden földművesnek minősülő (vagy közvetlen hozzátartozójától vásárló) magánszemély tulajdonában legfeljebb 300 hektár föld lehet. Egy mezőgazdasági termelő – akár magánszemély, akár gazdasági társaság – birtokában pedig összesen legfeljebb 1200 hektár föld lehet. Simon szerint optimális esetben tehát valakinek lehet 300 hektár saját földje, illetve bérelhet még 900 hektárt – mutat rá a hvg hírportálja.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 05. 27.