Tovább dolgozik az Anyaföldvédelmi Kerekasztal

Tovább dolgozik az Anyaföldvédelmi Kerekasztal

Megtartotta második ülését az Anyaföldvédelmi Kerekasztal. Az új földtörvény megszavazása után létrehozott szervezet elvi alapvetéseket fogadott el a földvédelem tekintetében.

Ezeknek az „elvi alapvetéseknek” négy része van, mondta el Hossó Andrea, a kerekasztal ügyvivője. Álláspontjuk szerint az új földtörvény nem állítja meg a külföldiek földszerzését, ellenben annál is inkább megszilárdítja a nagybirtokrendszert. Nem segíti elő a helyi közösségek önrendelkezését sem, de nem készült el a földvédelmi, szövetkezeti és integrátortörvény sem.

Hossó Andrea leszögezte, hogy ezen alapelvek szerint dolgozik az Anyaföldvédelmi Kerekasztal. Első ülésük után Vona Gábor, a Jobbik elnöke jelentette be, hogy népszavazási kezdeményezéssel fognak élni azért, hogy az uniós törvénykezés ne akadályozhassa meg a földvédelmet. A távirati iroda kérdésére Hossó hozzátette, hogy ez egyelőre „távlati gondolat”, ami előtt „aprólékosabb tervezőmunka folyik”.

Mint arról korábban beszámoltunk, az első Anyaföldvédelmi Kerekasztal egyeztetésén gazdaszervezetek és közgazdászok is részt vettek a Jobbik képviselői mellett. A kezdeményezés ügyvivőjének Hossó Andrea közgazdászt kérte fel a nemzeti párt.

„Azért fogadtam el a meghívást, mert a földtörvényről korábban többször is megfogalmaztam véleményt, azt a nagybirtokrendszer megszilárdító rendelkezésnek tartom. Széles társadalmi egyeztetést sem folytattak a szabályozás előterjesztése előtt. Emellett, bár a hivatalos kommunikáció szerint külföldiek nem vehetnek földet, ám a törvényt elolvasva nyilvánvalóvá válik, hogy az Európai Unió országainak állampolgárai nem számítanak külföldinek a rendelkezés szerint”.

„Közgazdasági ismeretek szerint is mindenki a saját érdekeit nézi, így a jövő aranyát vagy kőolaját, azaz a termőföldeket és a vízkészleteket a külföldiek meg kívánják szerezni, hiszen gazdasági érdekeik is ezt diktálják” – jelentette ki akkor Hossó Andrea.

alfahir.hu