Budai: hecckampány indult a magyar vidék ellen

Budai: hecckampány indult a magyar vidék ellen

Budai Gyula úgy fogalmazott: azok a politikai hisztériakeltésre alkalmas kijelentések, amelyek az elmúlt egy, másfél hónapban elhangzottak, semmi másra nem voltak jók, mint hogy szembefordítsák az embereket egymással.

Politikai hecckampányt indítottak a magyar vidék, a magyar gazdák ellen a baloldali sajtóban - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a dél-borsodi Mezőcsáton kedden tartott gazdafórumon.

Budai Gyula kedd délután végiglátogatta a térség nyertes gazdáit a Mezőségben. Az MTI helyszíni tudósítójának azt mondta: szemmel látható, hogy ezek az emberek a mezőgazdaságból élnek, gazdálkodnak.

Tették ezt azok az ellenzéki pártok, amelyek nem tudnak markánsan megjelenni vidéken, és így próbálnak most eredményt elérni, ahelyett, hogy eljönnének, és megnéznék itt helyben - fejtette ki véleményét. A kora esti gazdafórumon elmondta, 2011-ben precedensértékű döntés született a Legfelsőbb Bíróság végzésével abban az ügyben, amely mintegy 4-5 ezer hektárnyi, döntően termőföld haszonbérletét érintette a dél-borsodi területen.

A bíróság ugyanis semmisnek nyilvánította az állam számára előnytelen, a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést.

Minden ügyben megindították az eljárást, ezzel párhuzamosan az a döntés született, hogy arra a területre, amely visszakerült a nemzeti park kezelésébe, a magyar államhoz, haszonbérleti pályázatot kell kiírni. Az itt élő emberekkel egyeztetve, a lehető legjobb megoldást keresve ebben a kérdésben - tette hozzá. Kitért arra, hogy az "első perctől kezdve" - ebben a feladatban - együtt dolgozott Ángyán Józseffel, aki elődje volt a tárcánál.

Véleménye szerint "egy olyan ügyből, ami nem volt ügy", nagy visszhangot kiváltó eset lett. Éppen ezért látogatta meg személyesen is a nyerteseket, személyesen akart utánajárni, "mi a vita tárgya".

Közölte: a pályázatnak feltételei voltak, húsz kilométeren belül, azaz helyben lakó, 1200 hektártól nem nagyobb területen gazdálkodó, és állattartó, vagy állattartást vállaló pályázhatott ezekre a földekre.

Hangsúlyozta: tudja azt, hogy "ahol föld van, ott érzelmek is vannak", a magyar gazdáknak óriási az érzelmi kötődésük, és ezt olyan politikai erők használják ki, amelyek még éltükben nem jártak vidéken.

Pécsi Józsefné nyertes gazda az állattartó telepén az MTI-nek azt mondta, Kesznyétenben él, és Kiscsécsen gazdálkodik. Százöt szarvasmarhából áll az állomány, és szeretnének bővíteni, így épp hogy elég az a földterület, amely legelőként az állatok számára kell. Hat éve mint családi gazdálkodók dolgoznak a mezőgazdaságban, ebből élnek.