A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint az, aki mást állít, ezzel a fogalommal nincs tisztában.

Magyarországon nem léteznek földoligarchiák. Aki mást állít, az ezzel a fogalommal nincs tisztában - szögezte le Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, elszámoltatási kormánybiztos az MTI-nek.

Mint mondta, emlékezete szerint az oligarcha szó azt jelenti, hogy egy pénzember gazdasági hatalmán keresztül részt vállal, illetve kér a politikai hatalomból is, ilyen szereplő pedig jelenleg nincs Magyarországon. Hozzátette: olyan pénzemberek ugyan, akiket oligarcháknak lehet nevezni, nincsenek a magyar mezőgazdaságban, de jelentős - magyar viszonyok között jelentősnek mondható - birtoktestek igen. Ezzel kapcsolatban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) álláspontja - amely Budai Gyula személyes véleménye is - nagyon rég óta változatlan: Magyarországon a kis-, a közepes- és a nagygazdaságok harmonikus egyensúlyát kell megteremteni a mezőgazdasági termelésben.

Budai Gyula szerint az 1990-es évek elején kialakult birtokstruktúra mára szerves részévé vált a magyar agráriumnak, és azok a nagygazdaságok, amelyek nagyobb földterületeken gazdálkodnak, jelentős munkaadók vidéken. E gazdaságok nélkül nem lehetett volna elérni, hogy tavaly például a magyar mezőgazdaság adta a GDP-növekedés jelentős hányadát - tette hozzá.

Az ellenzéki pártok által vitatott földhaszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban Budai Gyula megjegyezte: 2009-ben és 2010-ben az nem kavart nagy vihart, hogy az akkori kormány számos, az évtized közepén lejáró bérleti szerződést 20 évvel meghosszabbított. Példaként említette, hogy az előző kormány úgy játszotta ki az akkor hatályos földtörvényt, hogy úgynevezett pályázati egységeket hozott létre, miáltal lehetővé vált, hogy nagy területekhez jussanak egyes gazdálkodók.

(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
"Amikor pedig a jelenlegi kormány - egy jól meghatározható birtokpolitikai elv mentén - arról dönt, hogy a helyben lakókat és az állattartást vállalókat a földhaszonbérleti szerződések megkötésénél előnyben kívánja részesíteni, akkor jönnek a jogvédők" - mondta. Hozzátette, hogy az állam nem kívánja dobra verni az állami tulajdont, csak bérbe akarja adni azoknak, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány világos rendszerbe foglalva határozta meg a haszonbérleti rendszert. Így az első körben pályázható 34 ezer hektárnyit terület 47 százaléka 10-50 hektár közötti nagyságú, 13 százaléka 100 hektár feletti, a fennmaradó rész pedig 5-20 hektár közötti.

A pályázatot úgy hirdették meg, hogy a szóban forgó területekre nagygazdaságok ne pályázhassanak; igaz ugyan, hogy volt, aki több területre is pályázott, és nyert, de ezek a birtoktestek nem képeztek több száz hektáros nagyságot - mondta Budai Gyula. Hozzátette: erről az ellenzéki képviselők is megbizonyosodhattak az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tevékenységét vizsgáló albizottsági ülésén a közelmúltban. A honatyák többórányi vizsgálódás után sem találtak törvénybe ütköző szerződéseket - mondta.

Az államtitkár utalt rá, hogy ennek ellenére az ellenzéki képviselők "minden héten politikai színielőadást tartanak e témában a parlamentben". Úgy vélekedett: azon kívül, hogy ez "számukra egy hasznosnak ítélt politikai marketingfogás", nincs mögötte semmiféle konkrét eset, ez ügyben ugyanis vizsgálódott a szakminisztérium, az NFA, valamint ő maga is.

Budai Gyula hangsúlyozta: a magyar kormány komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy 2014. április 30. - a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta - után is megóvja a magyar termőföldet. Az államnak törvényben rögzített elővásárlási joga van a magyar földterületekre, és a kabinet március végén olyan döntést hozott, hogy a korábban megkötött zsebszerződéseket fel kell tárni.

Utóbbi kérdéskör rendezésére létrejött egy operatív tárcaközi bizottság is. Az új büntető törvénykönyvben a zsebszerződés önálló tényállás lett, a zsebszerződések szereplői pedig - az eladó, a vevő, az ügyvéd, a közjegyző - büntethetővé minősülnek - emelte ki az államtitkár.

Módosult a polgári törvénykönyv is, az ügyészség lehetőséget kapott általa a zsebszerződések közérdekből kezdeményezett megtámadására. Emellett módosítják az ingatlan-nyilvántartási törvényt is, oly módon, hogy a moratórium lejárta után a zsebszerződéseket ismételten írásba kelljen foglalni - tette hozzá.

A magyar állam már konkrét lépéseket is tett a szóban forgó ügyben. Az Őrségi Nemzeti Park 420 millió forintot kapott vélelmezhető zsebszerződésekkel érintett területek kisajátítására. Így akadályozható meg a spekulatív földvásárlás - mondta Budai Gyula, hozzátéve: Magyarországon mindenki szívesen látott vendég, aki külföldről jön, de nekik is be kell tartaniuk a magyar törvényeket.