Kétharmados többség kell a földtörvény elfogadásához

Kétharmados többség kell a földtörvény elfogadásához

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára az Országgyűlés az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítette ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, a mezőgazdasági üzemszabályokat és "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
    
Az alkotmánymódosítást 263 igen szavazattal, 87 ellenében fogadta el a Ház. A kormánypárti képviselők mellett a független Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő - két korábban jobbikos képviselő - szavazott igennel, a fideszes Ángyán József viszont az ellenzéki frakciókhoz hasonlóan nemmel voksolt.
    
Az alaptörvény P. cikke most úgy szól, hogy a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A most elfogadott módosítás erre hivatkozva tartja szükségesnek minősített többséghez kötni a földtörvényt és a hozzá kapcsolódó törvényeket.
    
A kormány még júliusban terjesztette be az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amelynek általános vitája októberben zárult le. A javaslathoz több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, ezeket még nem tárgyalta a Ház.
    
Orbán Viktor november közepén beszélt arról, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) javaslatára támogatja, hogy minősített többséget igénylő jogszabály legyen az új földtörvény.
   
 A kormány javaslata alapján magánszemélyek legfeljebb 300 hektár termőfölddel rendelkezhetnek majd, a családi gazdaságok területe 500 hektár lehet, míg gazdasági társaságok maximum 1200 hektárra szerezhetnek haszonbérletet. A kabinet azt hangsúlyozza, hogy a javaslat alapján csak magyar földművesek vehetnek és magyar gazdálkodók bérelhetnek termőföldet, ingatlanbefektetők, spekulánsok nem.
    
Az Országgyűlés eddig kétszer módosította a január 1-je óta hatályos alaptörvényt. Júliusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést. Októberben pedig az átmeneti rendelkezések megváltoztatásával előzetes regisztrációhoz kötötték a választójog gyakorlását, és a feliratkozás részletszabályainak egy részét is az alkotmányba írták.

Elfogadták a büntető kódex életbe lépéséhez kapcsolódó törvénycsomagot
 
Elfogadta az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári életbe lépéséhez kapcsolódó, mintegy félszáz másik jogszabályt módosító, több mint háromszáz paragrafusból álló törvénycsomagot a parlament hétfőn.
 
A 265 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 36 tartózkodással megszavazott törvény számos technikai jellegű módosítás, átmeneti rendelkezés mellett több ponton megújítja a büntetés-végrehajtás szabályait. Számos ponton változik a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény, de a törvénycsomag tartalmaz rendelkezéseket például arra vonatkozóan is, hogy értesítsék a hatóságok a szexuális bűncselekmények áldozatait arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került.
   
Ezzel összefüggésben a javaslat indoklása a nemzetközi elvárásokra is hivatkozik és megállapítja: "a veszélyérzet a sértett szubjektív érzete, és mivel az elkövetőtől való félelem a sértett életminőségét igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ennek felülbírálatára nem adható objektív szempontrendszer. A javaslat ezért nem köti semmilyen feltételhez a sértetti kérelem előterjesztését és teljesítését. Nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ne éljenek félelemben, és hogy lelkiekben felkészülhessenek az elkövetővel való esetleges nem várt találkozásra".
   
Széles körben érintik a módosítások a büntetés-végrehajtási törvényt, például az új Btk. által bevezetett új büntetési és intézkedési nemek, az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kapcsán.
   
A törvény számos rendelkezése kíván javítani a közérdekű munka végrehajtásának és a jogi személyek - például cégek - elleni intézkedéseknek a jelenlegi nehézkes és ezért ritkán alkalmazott szabályain és több ponton megváltoztatja azokat.
   
A módosítás uniós irányelvre hivatkozva szól az elektronikus adatok büntetőeljárásban történő végleges és ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről.
   
Az új kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság jogosult, közvádas bűncselekmény gyanúja esetén. A végrehajtásra a bíróság először a tárhelyszolgáltatást végző közvetítő szolgáltatót kötelezi. Blokkolás is elrendelhető, ha nem teljesítik az eltávolítási kötelezettségét, vagy annak végrehajtása joghatósági akadályokba ütközik - például külföldi a szolgáltató -, és indokolt az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről megakadályozni. Ez néhány bűncselekménynél - gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény - rendelhető el.
   
A hozzáférés megakadályozására az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi. A kötelezettség kikényszerítése érdekében a bíróság egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat majd ki, akár többször is.
   
A büntető tárgyú törvények mellett a jogterülettel érintkező más jogszabályokra, például a munkavállalással, illetve valamely tevékenység engedélyhez kötöttségével kapcsolatos egyes rendelkezésekre is kiterjed az új szabályozás.
   
A módosítások túlnyomó részt a Btk.-val egyezően jövő július 1-jén lép hatályba, de van közöttük olyan is, amely már január vagy február 1-jén.

Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer felállítását

Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer január 1-jei felállításához szükséges törvénymódosító csomagot hétfőn. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály alapján január 1-jétől a helyi bíróságok - a jelenlegi városi bíróságok jogutódjaként - a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.
Lehetőség nyílik továbbá az elektronikus kapcsolattartásra a bírósággal, ha az ügyfél ezt választja a papíralapú helyett. Megváltozik az ügyvédi eskü szövege is.
   
A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább január 1-jétől járásbíróságként. A bíróságok elnevezése egyébként a székhelyül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Kecskeméti Városi Bíróság január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság lesz.
   
Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, ugyanakkor egy jogszabály a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott létre. A közigazgatási járási rendszer felállításának tapasztalatait hasznosítva lehetőség lesz a járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében - az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve - a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének felülvizsgálatára. A most elfogadott javaslat viszont nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén.
   
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd jobbára a törvényszéki székhelyen, első fokon eljáró különbíróságokként. A jogorvoslat úgy módosul, hogy másodfokon a törvényszékek járnak majd el. (Ez év végéig a táblák hatáskörébe tartoznak a másodfokú közigazgatási perek.)
   
Az új szervezeti-hatásköri rendszertől az indoklás szerint az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várják. Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében még összesen 5.
   
Ez év elejétől az önkormányzati rendelet más jogszabállyal, például törvénnyel való összhangjának vizsgálata - az alaptörvényt leszámítva -, illetve a jogszabálysértő önkormányzati rendelet megsemmisítése az Alkotmánybíróság helyett a Kúria háromtagú önkormányzati tanácsának feladata. Ezt az eljárást eddig csak a fővárosi, illetve a 19 megyei kormányhivatal, továbbá a konkrét ügyekben eljáró bírók kezdeményezhették. A törvény 2013 januárjától a kúriai eljárást közvetlenül kezdeményezni jogosultak körét kibővíti az alapvető jogok biztosával, aki eddig ezt csupán közvetve, a kormányhivatalokhoz fordulva tehette.
   
A terjedelmes jogszabály a nagy jelentőségű szervezeti, hatásköri változásokhoz szükséges számos részletszabály megalkotása, illetve módosítása mellett tartalmazza a bírósággal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges rendelkezéseket is. Január 1-jétől, ha az ügyfelek és jogi képviselők úgy döntenek, választhatják a papíralapú helyett az elektronikus kapcsolattartást is a bírósággal, ebben az esetben a felek beadványainak és a bíróság iratainak is ilyen úton történik a kézbesítése.
   
A törvénycsomag tucatnyi sarkalatos törvényt, több tucatnyi másik törvényt módosít, köztük olyan alapvető jogszabályokat mint a polgári törvénykönyv, a polgári és a büntető perrendtartás, a szabálysértési, az önkormányzati, a bíróság szervezeti, a bírák jogállásáról és az ügyészségről szóló törvény, valamint a médiatörvénynek többek között a médiatanács döntései elleni jogorvoslatra vonatkozó részei.
   
A hétfőn megszavazott törvény melléklete tartalmazza a helyi bíróságok és az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljes listáját, elnevezését, területi illetékességét, és a helyi bíróságok esetében felsorolja a hozzájuk tartozó településeket.
   
A módosítás révén új szöveggel tehetnek esküt a jövőben az ügyvédek. Ebben a titoktartási kötelezettségre is utalnak. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az alkotmányügyi bizottság korábbi ülésén azt mondta: a Magyar Ügyvédi Kamara támogatja a javaslatot. Legutóbb 2011 decemberében módosította az Országgyűlés az eskü szövegét, amelyet azonban kifogásolt a kamara, mert nem utalt a titoktartási kötelezettségre, amely azonban továbbra is kötötte az ügyvédeket.

Pluszjuttatásokat kaphatnak a fegyveres szervek dolgozói
 
Üdülési és újfajta lakástámogatást is kaphatnak a fegyveres szervek hivatásos tagjai a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények hétfői módosításával. Az üdülési támogatást a kiemelkedő munkateljesítmény jutalmazásául kaphatják az állomány tagjai, és azt családtagjaik is felhasználhatnák. A parlament emellett megteremtette egy újfajta lakáscélú kölcsön lehetőségét, segítve ezzel a hivatásos állomány tagjainak lakástulajdonhoz jutását.
   
Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben a köztisztviselőkhöz hasonlóan a fegyveres szervek hivatásos tagjai is kaphatnak pótlékot képzettségük vagy munkakörük után.
   
A módosítás emellett egy személyi adatbank létrehozását rögzíti, amelynek célja, hogy megkönnyítse a vezetők kiválasztását. Változnak a vezénylés és berendelés szabályai is, így beiktatták az ügyészi szervezethez és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez vezénylést mint speciális eseteket.
   
Ismét törvénybe kerül a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás kritériuma, vagyis a közbizalmat megrendítő vagy tekintélyvesztéssel járó cselekmények miatti felmentés. Ugyancsak felmentéshez vezethet a nem kifogástalan életvitel is.
    
A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a Magyar Rendvédelmi Karon belül önálló tagozatként jelenik meg a parlament elnökének irányítása alatt álló Országgyűlési Őrség.
   
A törvénymódosítással változtattak az országgyűlési törvényen is, rögzítve abban, hogy a háznagy javadalmazása megegyezik a miniszterek illetményével. Ha viszont a háznagy parlamenti képviselő is egyben - ahogyan az a hétfőn megválasztott fideszes Mátrai Márta esetében fennáll -, képviselői munkájáért nem kap díjazást.

Januártól pénzbírsággal büntethetik a sértő kifejezéseket a Házban
 
Januártól bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök fegyelmezési jogköre, így ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatják az ülésnap hátralévő részéből, és akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá.
 
Az országgyűlési törvény ezt rögzítő módosítását - fideszes kezdeményezésre - hétfőn fogadta el a parlament 262 igen, 47 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett. A jogszabályban már áprilisi elfogadásakor rögzítettek - 2013. január 1-jei hatálybalépéssel - szigorúbb fegyelmezési jogkört a levezető elnöknek, ezt azonban most tovább bővítik.
   
A szabályozás szerint ha egy képviselő a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve pénzbírság kiszabását. A két szankció egyszerre vagy külön-külön is alkalmazható.
   
A házelnöknek jogában áll ugyanakkor az is, hogy a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül kezdeményezze a pénzbírság kiszabását.
   
A pénzbüntetésnek - amelynek kiszabásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz - az összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.
   
Ugyanígy bővülnek a fegyelmezési jogok a parlament bizottságainak ülésein is.
   
A házbizottság november 29-i ülése után hangzott el, hogy az országgyűlési törvény módosítását kezdeményezi a Fidesz annak érdekében, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalásához hasonló esetekben utólag is lehessen pénzbírságot kiszabni a képviselőkre.
   
Gyöngyösi Márton az Országgyűlés plenáris ülésén annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Az önkormányzati választásig képviselők maradhatnak a polgármesterek
 
A 2014-es önkormányzati választásig nem kell választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak. A parlament hétfőn döntött erről a fideszes Kósa Lajos és Láng Zsolt javaslatára.    Így a képviselők önkormányzati posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok mégsem az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választással lépnek hatályba.
   
A kormánypárti politikusok szerint a halasztás azért szükséges, mert a tavaszi parlamenti voksolás után őszig már nincs lehetőség időközi önkormányzati választásokra, így egyes települések hónapokig vezető nélkül maradhatnának. Ugyanakkor a féléves átmeneti időszakban a polgármesterek és az önkormányzati képviselők a parlamenti képviselői illetményt nem vehetik fel.
   
A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy nem jövő év január elsején, hanem csak a 2014-es helyhatósági választás után módosulnak az önkormányzati tisztségviselők javadalmazásának szabályai. Ez alól csak a főpolgármester kivétel, akinek illetménye 2013-tól jelentősen emelkedik az új önkormányzati törvény értelmében.
   
A javaslat indoklása alapján az egyes településtípusoknál a polgármesteri illetményt növelő, máshol viszont csökkentő rendelkezéseket nem kívánatos ciklus közben bevezetni, a cél, hogy minden önkormányzati vezető olyan összegű illetményt kapjon megbízatása lejártáig, aminek ismeretében elvállalta feladatát.
   
Az önkormányzati törvény módosításával arra is lehetőséget teremtett az Országgyűlés, hogy a megyei jogú városokban több aljegyzőt nevezzenek ki.

Módosul a földgázellátásról szóló törvény

Az Országgyűlés hétfőn 285 szavazattal, 44 ellenében elfogadta a földgázellátásról és a nemzeti vagyonról szóló törvények módosítását, amely szerint biztonsági földgáztároló kizárólag a magyar állam tulajdonában lehet.

A Lázár János, Bencsik János és Rogán Antal fideszes képviselők jegyezte törvénymódosítás szerint a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához a jövőben rendelkezni kell az engedélyes által üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. Kivételt képez ez alól, ha a földgáztárolói tevékenységet koncesszió útján végzik.
 
Az új törvény szerint biztonsági földgáztároló kizárólag a magyar állam tulajdonában állhat, a földgáztároló üzemeltetése, működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. A kizárólagosan állami tulajdonba kerülő biztonsági földgáztároló nemzeti vagyonnak tekintendő, míg azok üzemeltetése koncesszióköteles tevékenységnek minősül.

Ha egy gáztározót üzemeltető cég vagy annak közvetett, illetve közvetlen tulajdonosa eladásra kínálja tulajdoni részesedését, a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. Ha nem állami beruházásban épül meg egy földgáztározó, akkor pedig a beruházó - az üzembe helyezés napján - köteles eladni azt az államnak. Az elővásárlási jog attól függetlenül fennáll, hogy a tároló a föld alatt vagy a földfelszínen helyezkedik el, illetve a tároló elhelyezésére szolgáló ingatlant együttesen vagy önállóan értékesítik.

A törvény rögzíti, hogy a földgáztároló tulajdoni részesedését, a földgáztárolót vagy ingatlanát semmilyen formában nem lehet biztosítékul adni, fedezetként lekötni, megterhelni, különösen arra zálogjogot, vételi jogot alapítani, vagy a tulajdoni részesedéshez, földgáztárolóhoz, ingatlanhoz kapcsolódó jogosultságokat más számára - akár időlegesen sem - átengedni, illetve ezen jogosultságok fennállását vagy gyakorlását bármely módon korlátozó megállapodást kötni. Az erre irányuló szerződés vagy megállapodás semmis.

A módosítás értelmében a biztonsági földgáztárolást végző földgáztároló engedélyesben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, illetve befolyással rendelkező gazdasági társaság átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához a Magyar Energia Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár december elején közölte, hogy a kabinet megtette a szükséges lépéseket, hogy kormányzati ellenőrzés érvényesüljön az ország stratégiai és kereskedelmi gáztározói felett, ami lényeges az energiaellátás biztonsága és a lakossági ellátás szempontjából. Az intézkedéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy egyrészt gáztartalékkal rendelkezzen az állam a hideg időkre és az esetleges gázellátási problémák idejére, másrészt a kereskedelmi és a stratégiai tározók segítségével olyan időszakban tud a kormányzat gázt vásárolni a lakosságnak, amikor adott esetben külföldön olcsóbbak az árak.
 
Csökken az adminisztratív teher az agrár-szakigazgatásban
 
Csökkenti az adminisztratív terheket az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által hétfőn 295 igen szavazattal, 38 ellenében, 10 tartózkodással hétfőn elfogadott törvényjavaslat.

A jogszabály egyebek mellett pontosítja a termőföldszerzési és haszonbérleti előírásokat, amelyek így hatékonyabbá tehetik a jogellenes termőföldszerzés elleni fellépést; megtiltja, hogy a termőföldtörvény módosításának hatálybalépése után a termőföldön haszonélvezeti jogot lehessen alapítani.

Az elfogadott rendelkezések szerint, ha a törvény hatálybalépésekor határozatlan idejű haszonélvezeti jog áll fenn egy földterületen, illetve a határozott idejű haszonélvezetből több mint húsz év van hátra, akkor - mindkét esetben - a törvény hatálybalépésétől számított huszadik év végén megszűnik a haszonélvezet.
Korábban már született szabály arra, hogy a termőfölddel kapcsolatos minden adatot - használati jogot, haszonélvezetet is - be kell jelenteni a földhivatalnak. Az adatok összevetésével szűrhetők ki a zsebszerződések. A mostani módosítás szerint a kormány rendeletben jelöli ki a termőföldszerzést ellenőrző hatóságot. Ennek feladata lesz az adatok elemzése és a föld használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása.

A vízgazdálkodási törvényt módosító rész körvonalazza az öntözővíz jövőbeni árképzését is. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj a jövőben két részből - az alapdíjból és a felhasznált mennyiség utáni díjból - áll.

Energetikai törvényeket módosított a parlament

A légi közlekedés üvegházhatású gáz-kibocsátási egysége, a bányászati koncesszió és a 10 százalékos lakossági energia-árcsökkentés is helyet kapott az energetikai törvényeket módosító előterjesztésben, amelyet 235 igen szavazattal, 5 ellenében, 74 tartózkodással fogadott el hétfőn az Országgyűlés. A légi közlekedési kibocsátási egységeket - referenciaérték alapján - az Európai Bizottság osztja szét. Ennek egy részét ingyen kapják meg a légitársaságok, de tartalékolnak belőle a később belépő légitársaságoknak is.
 
Az ingyenes kibocsátási egységeket az illetékes nemzeti miniszterektől kell igényelni, legalább 21 hónappal az érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően.
   
A légi jármű üzembentartója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből nyomon követhető a jármű kibocsátása. Ennek a megsértése - végső soron - működési tilalommal járhat, amit az Európai Bizottság állapíthat meg. A magyar állam tulajdonában lévő, nem ingyenes kibocsátási egységek árverésen cserélnek gazdát.
   
A bányatörvény módosítása a kutatási koncessziót legfeljebb 4 évben szabja meg. Ez egyszer a felével meghosszabbítható, kivéve a geotermikus energia- és nem hagyományos eredetű szénhidrogén-kutatást, ahol két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével hosszabbítható meg a koncesszió.
   
Zárószavazás előtt kerültek be a törvénybe azok a szabályok, amelyek a lakossági földgáz és villamos energia árának 10 százalékos csökkentéséhez szükségesek. A villamosenergia-törvény a kötelező átvételt, míg a földgáztörvény a hazai földgáz átvételét és árát, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulást szabályozza.
 
Kikerülnek a családjogi könyvből az élettársi kapcsolat egyes szabályai

A parlament hétfőn az alkotmányügyi bizottság javaslatára kivette az új polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi fejezetéből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, azok így átkerülnek a kötelmi jogi szabályok közé.

A Ház döntésével azonban az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai. Így az életközösség megszűnése esetén akkor követelhető tartás a korábbi élettárstól, ha a legalább egy évig fennálló kapcsolatból gyermek született. Hasonlóképpen az élettársi kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha a gyermek érdekében ez indokolt.
   
Kikerül viszont a Ptk.-ból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.
   
A KDNP korábban azt kezdeményezte, hogy az élettársi kapcsolat szabályait teljes egészében vegyék ki a családjogi könyvből. Az alkotmányügyi bizottság most elfogadott javaslata ettől annyiban tér el, hogy meghagyja a családjogi rendelkezések az élettársi tartásra és a lakáshasználatra vonatkozó előírásokat.
   
A kereszténydemokraták javaslatára kikerül a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozása, amiről jelenleg is külön törvény szól, az előterjesztés viszont beemelte volna azt a Ptk.-ba.
   
Rögzítették azt is - szintén KDNP-s javaslatra -, hogy a házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig. E határidő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat. A kisebbik kormánypárt azzal indokolta kezdeményezését, hogy elkerüljék a meggondolatlan házasságkötéseket. A kormány által beterjesztett Ptk.-javaslat alapján ugyanis nem lett volna várakozási idő a házasság előtt.
   
Az új polgári kódexről a tavaszi ülésszakon dönthet az Országgyűlés.
 
Változik a szakképzési törvény

Az Országgyűlés 234 igen szavazattal, 81 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A parlament által megszavazott előterjesztés - számos technikai jellegű módosítás mellett - az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész elektronikus adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Az adatszolgáltatás az akkreditációval rendelkező intézményeket érinti. Az adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NMH SZFI) számára kell szolgáltatni.
   
A felnőttképzési törvény módosításával kiegészülnek a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek (FAT) az akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörei az új adatszolgáltatáson alapuló jogosítványokkal.
   
A módosítás kapcsolatot teremt az ellenőrző hatóság és a képzést támogató szervezet között, így a támogatással összefüggő jogszabálysértésről, szabálytalanságról még a képzés során értesül a támogató, ezzel újabb vizsgálat lefolytatása nélkül hozhat a képzés folytatásával kapcsolatos intézkedést. A törvény elektronikus nyilvántartás vezetését írja elő a felnőttképzési intézménynek - a FAT folyamatos hozzáférésének biztosítása mellett -, a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kell kezelniük.
   
Az iskolák állami fenntartásba és működtetésbe vételére tekintettel a törvény új szakasza rögzíti, hogy a szakképzési feladatellátásnak az állami intézményfenntartó központon belüli feladatait a központról szóló kormányrendeletben kell szabályozni. A komplex szakmai vizsga vizsgabizottságában a képzésben részt vett oktató tagnak nem kell az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági munkában részt vegyen.
   
A jogszabály szerint a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a tanév szorgalmi időszakán kívüli időszakban is pótolhatja. A módosítás kiegészíti és egyértelművé teszi a törvénynek a szintvizsgára vonatkozó hatályos szabályozását, amely szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy az oktatás nappali munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt szakmai képzésben és nincs érettségije.
   
Kiegészülnek és pontosabbá válnak a törvény ingyenességet meghatározó rendelkezései is. Új passzus biztosítja a szakképzésben résztvevők számára, hogy a tanulók a nappali munkarendben megkezdett szakképzéseket be tudják fejezni más munkarendre áttérés nélkül.
   
A tanulószerződés keretében a gyakorlati képző nem köthet tanulószerződést a tanulóval a gyakorlati képzésnek csak egy részére, hanem köteles a tanulót a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy tanulószerződés második vagy további szakképesítés esetén nem köthető.
   
Egyértelművé válik, hogy a nyilvántartást vezető gazdasági kamara nemcsak a tanulószerződést, hanem annak módosítását is ellenjegyzi. Tekintettel arra, hogy a tanulószerződés alapján kifizetendő tanulói pénzbeli juttatás csak átutalással (vagy bankszámlára befizetéssel) teljesíthető, a tanulószerződésnek a jövőben tartalmaznia kell a tanulót megillető pénzbeli juttatás összegén felül azt a fizetési számlaszámot is, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik.

Új hegyközségi törvényt alkotott a parlament

Az Országgyűlés 235 igen szavazattal, 75 ellenében tartózkodás nélkül elfogadta hétfőn az új hegyközségi törvényjavaslatot. Az új jogszabály egyebek mellett módosítja a hegybíró státusát, a hegybírók kinevezését pedig a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az előterjesztők szerint erre azért van szükség, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától.

Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A jogszabály a hegyközségek megfelelő működése érdekében megszünteti a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát.
 
A Tiffán Zsolt, Babák Mihály, Horváth István és Balázs József fideszes képviselők önálló indítványaként elfogadott jogszabály megalkotását az előterjesztők szerint a hegyközségi szervezetek megalakulása, azaz 1995 óta a szervezetek tevékenységében és a borpiacon, valamint a jogi és piaci környezetben történt változások tették szükségessé.
   
A bornevek, az eredetvédelmi szabályok piaci érvényesülése érdekében a szabályozási környezet életképes működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönözni a javaslattevők szerint, ezért a hegyközségeknél szigorodnak például a minimális területi feltételek.
   
A szakmaközi szervezetekről szóló uniós jogi és hazai szabályozás adta lehetőséggel élve a jogszabály megteremti az alapjait, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse elismerését szakmaközi szervezetként.
 
Elfogadta a Ház az újabb egészségügyi salátatörvényt
 
Elfogadta a parlament az újabb egészségügyi salátatörvényt, amely egyebek mellett megteremti az Eurotransplanthoz teljes jogú tagként való csatlakozás jogi alapjait, rendelkezik a gyógyszerhamisítások visszaszorításáról, továbbá lehetővé teszi a járóbeteg-szakellátó intézmények május elsejei átvételét. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztését 266 igen, 27 nem és 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház hétfőn.
   
A több egészségügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazó legújabb salátatörvény egyebek mellett megteremti a jogi alapjait annak, hogy az eredményes tárgyalásokat követően Magyarország teljes jogú tagja lehessen a nemzetközi szervkoordinációs szervezetnek, az Eurotransplantnak.
   
A gyógyszertörvény módosításával átültethetővé válik az az uniós irányelv, amely a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzéséről szól. Ezenfelül bevezetik a gyógyszertári szolgáltatási díjat, amelyet az állam egyes többletszolgáltatások után fizet a patikáknak.
   
Az új szabályozás értelmében - amennyiben a beteg nem tesz külön tiltó nyilatkozatot - három hónapos felkészülési időszakot követően április elsejétől taj-száma alapján a gyógyszerész jogosult lekérdezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából korábbi vényköteles gyógyszerelésére vonatkozó adatait. Annak érdekében, hogy ne használhassa több embert ugyanazt a TAJ-kártyát a törvény rendelkezik arról is, hogy a TAJ-kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kelljen mutatni.
   
Az egészségügyi bizottság indítványa értelmében az egészségügyért felelős miniszter arra is felhatalmazást kap, hogy az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségét, a transzzsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeit és hatósági ellenőrzésének szabályait, valamint a transzzsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokat az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
   
Szintén az egészségügyi bizottság módosító indítványa teszi lehetővé azt is, hogy az állam jövő év május elsejével átvegye a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeket is. Eszerint a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 2013. május elsejétől kerülnek állami tulajdonba és fenntartásba, kivéve, ha a helyi önkormányzat úgy dönt, hogy továbbra is ellátja ezt a feladatot. Erről az önkormányzatoknak 2013. február 15-ig kell nyilatkozniuk az egészségügyért felelős miniszternek. Ha erről nem hoznak döntést, akkor a szolgáltató állami tulajdonba kerül, és az intézmények fenntartója a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lesz.
   
A salátatörvény rögzíti azt is, hogy 2013-ra meghosszabbítják az egészségügyi ágazati mozgóbérek alapjának befagyasztását. Ezen felül egy zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány arra is kitért, hogy a 2013-as költségvetésére való tekintettel a szakdolgozói bértábla egyes oszlopainak 5 ezer forintos emelését elmarad.
 
Kibővülhet a Magyar Művészeti Akadémia
 
A parlament hétfőn elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kultúrstratégiai szerepének megerősítését célzó törvénymódosítást. Eszerint a köztestület rendes tagjainak száma kétszáz helyett kétszázötven lehet. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indítványát 266 igen szavazattal, 32 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el.
   
Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottságában korábban azt hangsúlyozta, a köztestület rendes tagjainak számát azért emelik meg, hogy az MMA tagsága lehetőség szerint lefedje a magyar művésztársadalom egészét.
   
A jogszabály másik célja, hogy az MMA-t olyan jogosultságok illessék meg, amelyekkel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendelkezik. Az MMA elnöke ennek megfelelően részt vehet majd az Országgyűlés Szent Korona Testületének munkájában, az akadémia pedig tagot delegálhat a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsba.
   
A művészeti akadémia tagjai ezentúl - az MTA analógiájára, ám egyelőre kisebb összegben - művészeti életjáradékban részesülnek, az MMA elnöke és főtitkára pedig az MTA elnökével és főtitkárával hasonló státussal és juttatással rendelkezhet.
   
Az MMA öttagú felügyelő testületébe a kormány a jelenlegi három helyett egy tagot delegálhat majd.
   
Az előterjesztés nem rendelkezik a Műcsarnok sorsáról, ugyanakkor egy közelmúltbeli kormányhatározat 2013. január 1-jével a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába adta a Műcsarnok épületét, és az MMA elnökének, Fekete Györgynek egyetértési jogot biztosított az azt működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. művészeti tevékenységében.