A föld lesz a fő kérdés
Forrás: nepszava.hu
2012. 12. 31.
A magyar jogszabály nagy valószínűséggel ütközik majd az unió 2014-től életbe lépő Közös Agrárpolitika (KAP) előírásaival is. Az állami földbérlet-pályázatok változatlan kiírása pedig tovább szítja a gazdák fölháborodását.
Az agrárium szinte folyamatosan az egymást követő botrányoktól volt hangos az idén, és semmi jel nem utal arra, hogy jövőre ebben gyökeres változásra lehetne számítani. Az, hogy valami nagyon nincs rendben, 2012. februárjában vált egyértelművé, amikor Ángyán József lemondott a Vidékfejlesztési minisztériumban betöltött államtitkári posztjáról, mint később kiderült az állami földbérlet-pályázatok ügyében tapasztalt visszásságok miatt.
Több tanulmányában tételesen, adatokkal, nevekkel bizonyította, hogy a pályázatokat a Fidesz ígéreteivel szemben nem a helyben lakó és tevékenykedő gazdák nyerték, hanem az Orbán Viktorhoz, illetve a Fideszhez közel álló személyekhez, közöttük volt műkörmös, építési vállalkozó, gyógypedagógus, könyvtáros. Kajászón a hoppon maradt gazdák elkeseredésükben már a spontán földfoglalás eszközéhez nyúltak. A pályázatra szánt 65 ezer hektárból már több mint 20 ezret ítéltek oda gyakran kétes körülmények között.
A részletes vitát jövő februárban folytatja majd le az Országgyűlés és az előzetes elképzelésektől eltérően nem január, hanem július 1-jétől lép hatályba. A tervezet a mezőgazdasági társaságok működését a foglalkoztatási kötelezettség bevezetésével súlyosbítja amely a családi gazdaságokra nem vonatkozna.
Egy 1000-1200 hektáron gazdálkodó társasvállalkozásnak például amely állattartással és növénytermesztéssel is foglalkozik, 80-100 embert kellene foglalkoztatnia és ha pályázni szeretne földbérletre, akkor visszamenőleg három évre teljesítenie kellene ezt az előírást. A szakemberek számításai szerint ez a három év alatt 200-250 millió forintos többlet terhet jelentene, miközben egy korszerű telep ennek a létszámnak a felével, harmadával is elboldogul.
Ugyancsak hatalmas vihart kavart, hogy kizárólag "földműves" vásárolhat majd a törvény hatályba lépését követően földet, jogi személy továbbra sem juthat termőföld tulajdonhoz. 2014-től Magyarországnak is át kell térnie a jelenlegi területalapú helyett az SPS rendszerű agrártámogatásra, amit viszont csak jogi személyként gazdálkodók kaphatnak meg. A földszerzési diszkrimináció nem csak a nagy agrárcégeket sújtja majd, hanem a sok kft.-ként működő családi gazdaságot is. Ma még minden magyar állampolgárnak joga van termőföldet vásárolni, de a tervezet folyományaként ez a jog is megszűnik.
A keresleti piac drasztikus szűkítése az évek óta tartó termőföld ár emelkedést is befékezheti, sőt csökkentheti. A 2 millió hazai földtulajdonos alig néhány tízezer "földművesnek" értékesítheti a területét. A településeken felálló és széles jogkörhöz jutó földbizottságok a korrupció melegágyává válhatnak - figyelmeztettek a szakemberek, hiszen csak az értékesítésre kínált birtok 20 kilométeres körzetéből jelentkezhet a vevő.
Így az érdekeltek megegyezhetnek, hogy ki veheti meg az adott földdarabot. Az árak a helyben kialakult szintet nem haladhatják meg, ám az árakat a kevés vásárlásra jogosult szabhatja majd meg.
Éppen ezért tartják az agrárszakemberek aggályosnak, hogy a kormánypárti többség decemberben arról döntött, hogy a földtörvény kétharmados, sarkalatos jogszabály lesz, mert ezzel megkötik a következő kormányok és az Országgyűlés kezét.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 01. 02.