Földbérlet: határ az 1200 hektár
Földbérlet: határ az 1200 hektár
Forrás: delmagyar.hu2012. 10. 17.
Csongrád megye - A legnagyobb földbirtok vagy bérlemény 1200 hektár lehet az új földtörvény tervezete szerint, amelyen 100 embert kellene foglalkoztatni. Ez a szakma szerint köszönő viszonyban sincs a valósággal. A tervezet vitája tegnap kezdődött el a parlamentben.
Egyelőre csak az biztos a leendő új földtörvénnyel kapcsolatban, hogy továbbra is kizárják a jogi személyek és a külföldiek földtulajdonszerzését Magyarországon. A kérdőjeleket nem is ezen passzusok mellé teszik a szakemberek, hanem azt vitatják: Gazdaságosan lehet-e termelni legfeljebb 1200 hektáron" Szabad-e kikötni, hogy a terület nagyságához képest hány embert kell foglalkoztatni"
Fotó: Schmidt Andrea
A tervezetben 1200 hektárban maximalizálják a földhasználatot, valamint területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget is előírnak: 1200 hektárnál például 100 embert kellene alkalmazni. Jelenleg az országban közel 500 gazdálkodó szervezet használ ennél nagyobb területet, feleannyi dolgozóval. A tervezet szerint viszont 500 hektáros területre legalább 33 főt, 800 hektárra már 65-öt kellene alkalmazni.
– Még egyszer annyi embert kellene felvennünk, mint amennyi most dolgozik – mondta lapunknak egy nagy gazdaság vezetője. – Ez képtelenség. Egyrészt nem tudnánk kigazdálkodni a bérüket, másrészt nem is lenne mit csinálniuk, a gépek már rég „kiváltották" az emberi munkaerőt. Ha a duplájára kell növelni az alkalmazottak számát, akkor a legnagyobb üzemeknek korábbi méretük felére kell zsugorodniuk, 500-800 hektárosra lesz kénytelen átszabni a tevékenységét.
A földtörvény tervezetét a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is támadja. Tanulmányuk szerint a foglalkoztatási kényszer miatt nagy területek parlagon maradnának, eszközeik fele válna feleslegessé. A cégek jelentős része befejezné tevékenységét, így nemhogy nőne, még csökkenne is a foglalkoztatottak száma.
Stadler Ferenctől, a MOSZ megyei titkárától megtudtuk: Csongrádban 12-16 olyan gazdaság van – például a Hód-Mezőgazda, az Árpád, a Pankota, a Tisza-Maros Szög –, amely 1200-nál több hektáron gazdálkodik. Mint elmondta: még nem dőlt el, hogy a hektárok számából ki lehet-e vonni a saját tagoktól bérelt földeket. Ha igen, akkor „megmenekülhetnek". A szakértő szerint sok a kérdőjel, mindenki lobbizik a háttérben. De az új feltételeket majd csak a régi bérleti szerződések lejárta után kell alkalmazni. Általában minimum 5, legfeljebb 20-30 évre kötik a szerződéseket.
Az állattenyésztők közül elsősorban a tehenészetek és a sertéstartók járnának a legrosszabbul. Például egy átlagos, 800 kocás telepnek 5600 tonna takarmányra van szüksége, ami 1100 hektáron terem meg, és 35 ember végzi el a munkát. A tervezet szerint ekkora létszám mellett csak 800 hektárt használhatnának: tehát vagy felvesznek újabb 65 munkavállalót, vagy vásárolják a takarmányt. Mindkét megoldás veszteséggel jár
Fotó: Schmidt AndreaA tervezetben 1200 hektárban maximalizálják a földhasználatot, valamint területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget is előírnak: 1200 hektárnál például 100 embert kellene alkalmazni. Jelenleg az országban közel 500 gazdálkodó szervezet használ ennél nagyobb területet, feleannyi dolgozóval. A tervezet szerint viszont 500 hektáros területre legalább 33 főt, 800 hektárra már 65-öt kellene alkalmazni.
– Még egyszer annyi embert kellene felvennünk, mint amennyi most dolgozik – mondta lapunknak egy nagy gazdaság vezetője. – Ez képtelenség. Egyrészt nem tudnánk kigazdálkodni a bérüket, másrészt nem is lenne mit csinálniuk, a gépek már rég „kiváltották" az emberi munkaerőt. Ha a duplájára kell növelni az alkalmazottak számát, akkor a legnagyobb üzemeknek korábbi méretük felére kell zsugorodniuk, 500-800 hektárosra lesz kénytelen átszabni a tevékenységét.
A földtörvény tervezetét a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is támadja. Tanulmányuk szerint a foglalkoztatási kényszer miatt nagy területek parlagon maradnának, eszközeik fele válna feleslegessé. A cégek jelentős része befejezné tevékenységét, így nemhogy nőne, még csökkenne is a foglalkoztatottak száma.
Stadler Ferenctől, a MOSZ megyei titkárától megtudtuk: Csongrádban 12-16 olyan gazdaság van – például a Hód-Mezőgazda, az Árpád, a Pankota, a Tisza-Maros Szög –, amely 1200-nál több hektáron gazdálkodik. Mint elmondta: még nem dőlt el, hogy a hektárok számából ki lehet-e vonni a saját tagoktól bérelt földeket. Ha igen, akkor „megmenekülhetnek". A szakértő szerint sok a kérdőjel, mindenki lobbizik a háttérben. De az új feltételeket majd csak a régi bérleti szerződések lejárta után kell alkalmazni. Általában minimum 5, legfeljebb 20-30 évre kötik a szerződéseket.
Az állattenyésztők közül elsősorban a tehenészetek és a sertéstartók járnának a legrosszabbul. Például egy átlagos, 800 kocás telepnek 5600 tonna takarmányra van szüksége, ami 1100 hektáron terem meg, és 35 ember végzi el a munkát. A tervezet szerint ekkora létszám mellett csak 800 hektárt használhatnának: tehát vagy felvesznek újabb 65 munkavállalót, vagy vásárolják a takarmányt. Mindkét megoldás veszteséggel jár
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 10. 20.