A héten kezdte tárgyalni, de a tervek szerint csak közvetlenül a következő választás idején, 2014. május elsejétől lép hatályba az új földtörvény. Amely a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) felmérése szerint 20-40 százalékos termeléscsökkenéssel, a hazai mezőgazdasági export megszűnésével, 70 000 ember munkahelyének megszűnésével járhat. Hiába, hogy a törvénytervezet például 1200 hektárra 100 ember foglalkoztatását írja elő a társas gazdaságoknak, ha ezt lehetetlen jövedelmezően megoldani.
|
A mezőgazdaság szinte minden szereplője lélegzet-visszafojtva figyel
A terület maximálása és a foglalkoztatási kötelezettség miatt az eddig hetvenezer embert foglalkoztató társas vállalkozások lehetetlen helyzetbe kerülnek a földtörvény tervezete alapján - állítja az Agrobaracs Zrt. vezetője.
- Még hatvan embert vegyek fel...! És miből fizessem őket"
Bucher Ferenc, a baracsi Agrobaracs Zrt. ügyvezetője a fejét fogja. Az általa vezetett gazdaság ezerkétszáz hektáron gazdálkodik. Ennél többet az új földtörvény tervezete szerint a társas gazdaságok nem használhatnak majd a törvény 2014. május elsejei életbelépése után. Ennyit is csak akkor, ha teljesítik a tervezetben szereplő foglalkoztatási kötelezettséget: ezerkétszáz hektáron legalább száz embert alkalmaznak, a törvény hatálybalépését megelőző 3 évben.
Az Agrobaracs Zrt.-ben jelenleg 42 ember dolgozik. Minimális nyereséggel. A társaság tulajdonosa 2008 óta egy magyar befektetői csoport, amely az ügyvezető szerint közel négyszázmillió forintot hozott a cégbe: új szárító üzem építésére és a hétszáz darabos tehenészet korszerűsítésére.
|
Az új földtörvény tervezetét ezen a héten kezdte tárgyalni a magyar országgyűlés.
A statisztikák szerint 2010-ben 472 gazdálkodó szervezet használt 1200 hektárnál több földet. Előzetes becslések alapján (mint a MOSZ felmérése) a birtokméret maximálása miatt mintegy 450 ezer hektárról kellene lemondaniuk.
Nagy kérdés, hogy ezek a területek mikor találhatnak új gazdára, művelőre" S vajon az új földhasználó alkalmazza-e a nagyüzemektől kényszerből elküldött dolgozókat" A törvénytervezet szerint kizárólag őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok vehetnek majd földet.
Ezek is csak akkor, ha: nem haladják meg az ötven, háromszáz, illetve ötszáz hektárt; ha az új tulajdonosok helyben, de a földjüktől legfeljebb húsz kilométerre laknak; ha van középfokú mezőgazdasági végzettségük vagy három-ötéves termelői gyakorlatuk és ha a leendő helyi földbizottságok a vásárláshoz hozzájárulnak...
A 450 ezer hektár termelésből való kiesése évente 110-150 milliárd forinttal kevesebb termelési értéket jelenthet. Ez a növénytermesztésben 10-12 százalékos, a teljes mezőgazdasági termelésben 4-5 százalékos termelési érték kiesésével jár, s még nem beszéltünk az uniós bonyodalmakról.
De az új gazdáknak, ha lesznek ilyenek, honnan kerül mintegy 45-60 milliárd forintjuk a leadott 450 ezer hektár megműveléséhez szükséges eszközök beszerzésére"
S vajon mit fognak szólni azok a földtulajdonosok, amelyek most bérbe adják a földjeiket - például az Agrobaracs Zrt.-nek" Hiszen 450 ezer hektár föld megjelenése a piacon óriási árzuhanást okoz majd, mind a vételárat, mind a bérleti díjat tekintve.
Bucher egyik utolsó reménye az, hogy a bankoknak számolniuk kell azzal: az eddig kihelyezett hiteleiket nem lesz, aki visszafizesse, a hitelek mögött lévő jelzálogfedezet pedig elértéktelenedik.
A MOSZ adatai szerint így a teljes hazai tejelő tehénállomány 20 százaléka elvész, a tejtermelés minimum 30 százalékkal csökken. Eltűnhet a teljes sertésállomány 30-40 százaléka. Tejből-húsból végleg behozatalra szorulunk.
- Az egész tervezetből azt a következtetést vontam le, hogy vagy meg akarják szüntetni a mezőgazdasági társas vállalkozásokat, vagy pedig a törvényjavaslat fogalmazói egyáltalán nem értenek a mezőgazdasághoz - mondja az Agrobaracs Zrt. ügyvezetője.
A megmaradt földet koncként lehet vetni
- Kilóg a politika "lólába" - jegyzi meg Bucher Ferenc, az Agrobaracs Zrt. ügyvezetője. A törvény a következő parlamenti választás előtti vagy utáni pillanatban lép életbe. Addig viszont az új, de a még nem hatályos jogszabályra hivatkozva folyamatosan "megoldottnak" lehet beállítani a vidék minden problémáját, a zsebszerződésektől a munkahelyteremtésig. Egy füst alatt mindenkivel le lehet számolni, és a megmaradt földet koncként lehet odavetni. Az, hogy a mezőgazdaság ebbe valószínűleg belerokkan, alig izgat valakit.
© 2013 Kié legyen a föld?