A miniszter nyilatkozata és a tények

A miniszter nyilatkozata és a tények

„Semmi ördögi nincs a földtörvényben” címmel jelent meg 2012 október 21-én a Szabad Föld Online-on, O. Horváth György interjúja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel a földtörvényről.

O.Horváth György: „ A napokban azonban Kajászón, négy helyi gazda, akik pályázatát elutasította a földalap, állami földeket foglalt le. Mit tesz ilyen polgári engedetlenség esetén a tárca"

Fazekas Sándor: „Ezt a földfoglalást hogyan képzeljem el szerkesztő úr" A képeket nézve egy tucat emberről beszélünk, melynek nagyobb része a sajtó képviselőiből állt.”

AZ IGAZSÁG: Fazekas Sándor a tiltakozó gazdákat semmibe veszi, és a kérdés érdemi részére nem válaszol, pedig  a kérdésben is benne van, hogy 4 kisemmizett gazda családról van szó, akik  egy olyan területet „foglaltak el” – melyet az NFA törvénytelenül adott bérbe. A területet karókkal kijelölték, elművelték, és elvetették őszi búzával. Arra a kérdésre, hogy „Mit tesz a tárca ilyen polgári engedetlenség esetén"”– Fazekas Sándor nem válaszolt, mert a tárca tavaly ősszel sem tett semmit, amikor a Nyerges Zsolt cégbirodalmához tartozó Dél Balaton Agro Kft. Lepsény környékén minden jogalap nélkül vett birtokba, azaz megművelt és elvetett több száz hektárt.

Fazekas Sándor: „ A héten már tervezett a Parlament elé tüntetést az Élőlánc Magyarországért elnevezésű párt is, csak senki nem találta meg őket. „

AZ IGAZSÁG: Érdekes forrásból szerzi a miniszter az információit… Az Élőlánc Magyarországért nem tüntetést, hanem  sajtótájékoztatót hirdetett a Parlament elé. A sajtónak szóló meghívóban rossz idő esetére zárt helyszínt is megadtak. Rossz idő volt, ezért a miniszter úr hiába lesett ki az ablakon. Az Élőlánc a sajtótájékoztatót zárt helyen megtartotta, ismertette azt a levelet, melyet a földtörvény ügyében minden parlamenti képviselőnek megküldött. (www.elolanc.hu)

Fazekas Sándor: „Sem Kajászón, sem más településen nem a helyi gazdák elégedetlenségéről van szó, hanem egyesek politikai haszonleséséről

AZ IGAZSÁG: A miniszter szerint tehát a kajászói gazda családok határozottan örülnek, hogy kisemmizték őket… úgy tesz, mintha elfelejtette volna, hogy a kajászói és váli völgyi gazdák már 2012. március 13-án petíciót adtak át az ország vezetőinek, melyet a miniszter nevében Budai Gyula vett át.

Politikai haszonleséssel vádolni azt aki kritikát fogalmaz meg, az állampolgárok lenézése, semmibe vétele.

O.Horváth György: Két oldalról éri kritika a tervezetet: az egyik szerint a kicsiknek, a másik szerint a nagybirtoknak kedveznének vele.

Fazekas Sándor:  „Ebből is látszik, hogy jól gondolkodunk, középen állunk.”

AZ IGAZSÁG: Az látszik, hogy ez a földtörvény tervezet senkinek nem jó, néhány kivételezetten kívül.

Fazekas Sándor: „A tervezet kialakítása előtt és alatt két társadalmi vitát, számos tanácskozást, gazdafórumot tartottunk, kérdőíves felmérést készítettünk. A véleményeket, számokat vettük alapul, mikor például az üzemméretek nagyságáról döntöttünk.”

O.Horváth György:  A kritikák igazából arról szólnak, hogy mind a kis- és közepes termelők, mind a nagybirtokosok között lesznek védett vállalkozások, amelyekkel kivételezik kénye-kedve szerint a kormányzat, vagyis klientúrát épít.

Fazekas Sándor:  Nem tudom elképzelni! Ugyanis a tervezet szerint egy földterület megvételéről a helyi földbizottság dönt majd, a helyieknek elővételi, előbérleti joga lesz. Aztán ott van a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elővételi joga is. Ezek mind olyan garanciát jelentenek a magyar gazda számára, melyek nem engednek meg semmiféle spekulációt, hatalmi befolyás érvényre jutását. Így kizárható minden spekuláns, legyen hazai, külföldi, zsebszerződő. Csak földműves vehet földet 2014 májusa után.

AZ IGAZSÁG: ! A miniszter nem ismeri a törvénytervezetet, amit ő nyújtott be a parlamentnek" A törvénytervezet szerint ugyanis nem a helyi földbizottság, hanem az „ illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv” dönt. Az pedig, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet milyen garanciát jelent, hova juttatja a földeket, megismerhető az „Ángyán jelentésekből” (www.kielegyenafold.hu)

Fazekas Sándor:  Én inkább húsz évben gondolkodom! Akkorra már a mostani agrárteljesítmény másfél-kétszeresét produkáljuk. Nagyjából 13-15 millió ember élelmiszerét termeljük meg.

AZ IGAZSÁG: Nem derül ki viszont, hogy ki az a „mi”, vagyis a lényegre nem adott választ a miniszter: ki fog megélni a magyar földből"

Fazekas Sándor:Mi viszont az egészséges fejlődés, a kis- és középbirtokok hívei vagyunk…

… A középbirtok sokat fejlődik majd, őket erősítjük és ott lesznek a nagybirtokok, melyek maximum 1200 hektárnyi területtel rendelkezhetnek…

Fazekas Sándor: „Tisztázzuk akkor ezt az 1200 hektáros haszonbérleti kérdést! Az 1200 hektárba nem tartozna bele a vállalkozás tagjainak földtulajdona, sem a tagoktól, rokonaitól bérelt földterület. Ez egyenként akár 300 hektár is lehet. Vagyis 1200 hektárnál sokkal nagyobb lehet egy-egy nagybirtok mérete. Emiatt sem félek attól, hogy a méretkorlátozás tönkretenné a gazdaságokat.

O.Horváth György:  Az állami földek bérlőire vonatkozó kérdésemre még nem válaszolt miniszter úr!

Fazekas Sándor: Nem jól gondolkodik, nincs szó kivételezésről. Amikor arról beszéltem, hogy külön törvény kell és lesz az állami földek szabályozására, akkor arra gondoltam, hogy az állami földvagyon kezelése olyan fontos, nemzeti kérdés, hogy arra külön ki kell térni. Részleteket még nem mondhatok, mert előbb a földtörvényt kell megteremteni – ezt lehet nevezni akár a vidék alaptörvényének -, s ettől függ majd, hogy az állami földre vonatkozó szabályokat miként fogalmazzuk meg

O.Horváth György:  - Vagyis az „ördögi” részleteket csak később ismerhetjük meg"

Fazekas Sándor: Nincs és nem is lesz semmi ördögi a részletes szabályozásban! A lényeg, hogy van elég időnk a földtörvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok kidolgozására. 2014. április utolsó napján ezeket hatályba kell léptetni, mivel május 1-jén véget ér a külföldiek és cégek földvásárlására vonatkozó moratóriuma.

AZ IGAZSÁG: A kormány tehát nem kezdeményezett tárgyalásokat a külföldiek  földvásárlási moratóriumának  meghosszabításáról, pedig  a csatlakozási szerződés aláírásakor feltételezett ár és jövedelemkiegyenlítődés nem következett be. Időközben a gazdasági válság és a fenyegető ökológiai katasztrófa is módosította az akkor feltételezett folyamatot.

A magyar kormány kötelessége az ország érdekeinek képviselete a nemzetközi színtéren. Márpedig a moratórium feloldása nem érdeke Magyarországnak.

Az Élőlánc Magyarországért továbbra is érdemi és teljeskörű, az egész országra kiterjedő társadalmi vitát követel a földtörvényre vonatkozóan.

agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja