Dúl a harc a földek körül
Dúl a harc a földek körül
Forrás: nepszava.hu
2012. 11. 09.
Tovább gyűrűzik az állami földbérletek körül dagadó botrány: két újabb kétes pályázatot fed fel mai sajtótájékoztatóján Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke. Eközben nem történt áttörés a Fidesz-frakció tegnapi ülésén az új földtörvény ügyében, saját berkeikben sincs egyetértés számos kérdésben.
Békés megyében egy 50 millió forintos öntözőrendszer fele válik használhatatlanná, Bács-Kiskun megyében pedig a takarmánytermesztés ellehetetlenítése miatt egy sertés telep mehet csődbe az állami földbérlet-pályázatok újabb botrányos döntései nyomán. Az egyre dagadó földmutyi kapcsán ezekről az ügyekről is sajtótájékoztatón számol ma be Gőgös Zoltán MSZP-s szakpolitikus.
Békésben 130, Bács-Kiskun megyében pedig 150 hektárt húztak ki a két, évek óta az adott területeket bérlő gazda lába alól. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke a Népszavának azt is elmondta, hogy más ügyben okirat hamisítás és csalás miatt tesznek feljelentést.
Békés megyében egy 50 millió forintos öntözőrendszer fele válik használhatatlanná, Bács-Kiskun megyében pedig a takarmánytermesztés ellehetetlenítése miatt egy sertés telep mehet csődbe az állami földbérlet-pályázatok újabb botrányos döntései nyomán. Az egyre dagadó földmutyi kapcsán ezekről az ügyekről is sajtótájékoztatón számol ma be Gőgös Zoltán MSZP-s szakpolitikus.
Békésben 130, Bács-Kiskun megyében pedig 150 hektárt húztak ki a két, évek óta az adott területeket bérlő gazda lába alól. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke a Népszavának azt is elmondta, hogy más ügyben okirat hamisítás és csalás miatt tesznek feljelentést.
Azt közölte a kormánypárti képviselőkkel, hogy minden kérdésben megállapodásra számít az új földtörvénnyel kapcsolatban. A kiszivárgott információk szerint amikor Orbán Viktor arról értekezett, hogy mit tegyen az, aki Budapesten él, de például Fejér megyében van földje, vagy szeretne földet, akkor a képviselők között morgolódás támadt és nem az egyetértés jeleként.
"Összesen talán két vagy három kérdésben maradt fenn egyeztetési lehetőség, de nagyon közel vagyunk, minden kérdésben meg fogunk állapodni" - nyilatkozta Orbán a fideszes Ángyán József és Bencsik János által beterjesztett módosító javaslatokról. Szakértők szerint ez a dodonai megfogalmazás nem tűnik túl biztatónak a két volt államtitkár több mint félszáz módosító indítványának tükrében.
A frakcióülésen végül csak a mezőgazdasági jogalkotás főbb irányairól esett szó és nem a konkrét módosító javaslatokról. A legnehezebben valószínűleg a birtokméretekről születik majd megállapodás. Ha egyáltalán születik.
Ángyán József virtuálisnak nevezte a kormány földtörvény tervezetében meghatározott 1200 hektáros felső határt, mert szerinte a részvénytársaságok tagjaitól bérelt, illetve a kényszerhasznosítás címén kapott földterületek "kiskaput" jelentenek, így 6-10 ezres hektárok is kialakulhatnak.
Ebben Szabó Rebeka, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja is egyetért a volt vidékfejlesztési államtitkárral, és úgy nyilatkozott korábban a Népszavának, hogy mindent bele kellene számítani a maximált birtoknagyságba.
Ángyán és Bencsik hangsúlyozta azt is: biztosítani kellene, hogy első helyen az adott településen élők, a földet megművelni akarók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, aztán a szomszéd településeken élők, s végül lenne érvényes a 20 kilométeres körzethatár.
Hogy milyen ellentétek feszülhetnek még a koalíción belül is, azt jól jellemzi Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kijelentése, miszerint támogatják ugyan az 1200 hektáros birtokhatárt, de kivételekkel. Elismerte, hogy egy meghatározott állatmennyiséghez megfelelő földméret kell, és a vetőmagtermeléshez is nagyobb területre lehet szükség.
Gőgös Zoltán üdvözölte a KDNP-s politikus javaslatát és közölte lapunkkal, már be is nyújtottak egy módosító javaslatot arról, hogy jószágonként legalább 2 hektárt bérelhessenek, vásárolhassanak az állattartók. A szakpolitikus ugyanakkor határozottan elzárkózott attól, hogy visszamenőleges jogszabályt fogadjanak el a földbérlettel kapcsolatban.
A frakcióülésen végül csak a mezőgazdasági jogalkotás főbb irányairól esett szó és nem a konkrét módosító javaslatokról. A legnehezebben valószínűleg a birtokméretekről születik majd megállapodás. Ha egyáltalán születik.
Ángyán József virtuálisnak nevezte a kormány földtörvény tervezetében meghatározott 1200 hektáros felső határt, mert szerinte a részvénytársaságok tagjaitól bérelt, illetve a kényszerhasznosítás címén kapott földterületek "kiskaput" jelentenek, így 6-10 ezres hektárok is kialakulhatnak.
Ebben Szabó Rebeka, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja is egyetért a volt vidékfejlesztési államtitkárral, és úgy nyilatkozott korábban a Népszavának, hogy mindent bele kellene számítani a maximált birtoknagyságba.
Ángyán és Bencsik hangsúlyozta azt is: biztosítani kellene, hogy első helyen az adott településen élők, a földet megművelni akarók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, aztán a szomszéd településeken élők, s végül lenne érvényes a 20 kilométeres körzethatár.
Hogy milyen ellentétek feszülhetnek még a koalíción belül is, azt jól jellemzi Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kijelentése, miszerint támogatják ugyan az 1200 hektáros birtokhatárt, de kivételekkel. Elismerte, hogy egy meghatározott állatmennyiséghez megfelelő földméret kell, és a vetőmagtermeléshez is nagyobb területre lehet szükség.
Gőgös Zoltán üdvözölte a KDNP-s politikus javaslatát és közölte lapunkkal, már be is nyújtottak egy módosító javaslatot arról, hogy jószágonként legalább 2 hektárt bérelhessenek, vásárolhassanak az állattartók. A szakpolitikus ugyanakkor határozottan elzárkózott attól, hogy visszamenőleges jogszabályt fogadjanak el a földbérlettel kapcsolatban.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 11. 11.