Ilyet egy ország nem tehet magával
Ilyet egy ország nem tehet magával
Forrás: 168ora.hu2012. 11. 09.
A készülő földtörvény tervezete még a katonai fegyelemmel dresszírozott Fidesz-frakciót is megosztja. Ángyán lázadó exállamtitkár ötven módosítóval bombázná szét a szöveget. De „érik a gyümölcs”: 2014 áprilisára, választási időre felállnak a vitatott jogkörű és identitású nemzeti földkiadó bizottságok, hogy döntsenek az eladható parcellák és a tulajdonosok sorsáról. A szerény miniszteri expozé szerint „ezeréves vita végére kerül végre pont”, plusz a külföldi spekulánsoktól is védik a magyar földet. Raskó György azt mondja, mindez porhintés. Az MDF-kormány volt földművelési államtitkárával, a sikeres mezőgazdasági vállalkozóval BUJÁK ATTILA beszélgetett.
– A készülő földtörvényt – mint mondta – politikai, leginkább választáspolitikai célok hívták életre. Nagyon is eladható szlogenek. „A magyar föld maradjon magyar kézben.” De kíméletlen vagyonátrendezési, újraosztási tendenciák is meghúzódnak mögötte.
– A törvényt elsősorban a választási kampányhoz kalibrálták, eleve így is készült, erre időzítették, életbe lépését a kormány nem véletlenül tette 2014. május 1-re. A pillanat a döntő: zárásként még ígérek valami jókorát, nyereséget, vagyonosodási lehetőséget annak a földéhes gazdakörnek, parasztságnak (nevezzük bárhogy), amely a remények szerint rám szavaz majd, mert úgy hiszi, esélye lehet arra, hogy nyomott áron megszerezze a „nagygazdák” és gazdasági társaságok kényszerből eladatott földjét.
– Valójában mit kellene szabályozni az agráriumban"
– A törvényt elsősorban a választási kampányhoz kalibrálták, eleve így is készült, erre időzítették, életbe lépését a kormány nem véletlenül tette 2014. május 1-re. A pillanat a döntő: zárásként még ígérek valami jókorát, nyereséget, vagyonosodási lehetőséget annak a földéhes gazdakörnek, parasztságnak (nevezzük bárhogy), amely a remények szerint rám szavaz majd, mert úgy hiszi, esélye lehet arra, hogy nyomott áron megszerezze a „nagygazdák” és gazdasági társaságok kényszerből eladatott földjét.
– Valójában mit kellene szabályozni az agráriumban"
Bazánth Ivola felvétele
– Egy seregnyi lényeges dolgot. Javítani lehetne a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Igazán ráfér. Elő lehetne segíteni, hogy nyereséges és hatékony mezőgazdasági vállalkozások, társulások jöjjenek létre. Hogy a föld munkahely- és népességmegtartó kötőerő legyen. Reális megélhetési forrás.
– Valóban elhiszik, hogy a törvény a Fidesz-tábort erősíti"
– El, de ezzel semmi bajom, tudomásul veszem, ez valójában csalitörvény, annak készült. Durván alájátszik az erősödő Nyugat-ellenes érzületnek. A politikai haszon kettős: a Jobbiktól le lehet csípni szavazórétegeket, egyúttal ki lehet tolni azokkal a mezőgazdasági vállalkozókkal, befektetőkkel, akiket a miniszterelnök úr láthatóan nem nagyon szeret. Érdekes módon az ipari nagyvállalkozókat – a Csányi-Demján-Simicska-Széles Gábor-kört – igencsak kedveli. Őket még mezőgazdasági vállalkozóként is el tudja viselni. A Csányi-féle háromezer fős szupertehenészet avató ünnepségén kiemelte: ez a magyar mezőgazdaság felemelkedésének útja. Persze csak annak, akinek engedélye van rá.
– Azt mondják, a törvénnyel sikeresen elhajtották az idegenszerű uniós behatolókat. Tudják, miről beszélnek"
– Pontosan tudják, miről beszélnek. Ám az ellenkezőjéről van szó. Az uniós mezőgazdasági vállalkozóknak a törvény pontosan ugyanazt a jogot biztosítja, mint a hazai tulajdonosnak. És ez helyes is lenne. Csakhogy nem illik elhallgatni, a fordítottját mondani. Orbán egyenesen azt állítja: próbáljon csak valaki földet szerezni nálunk, megbánja, az tuti. Közben a törvény alapján az osztrák, a német, az angol, az olasz vállalkozó, aki az országban él, vagy ide készül, ugyanúgy vehet földet 300 hektárig, mint bármelyik magyar.
– A miniszter az expozéban mondta: ezeréves vita oldódott meg.
– Nem oldódott meg semmi sem. Sőt.
– Mégsem védik a magyar földet"
– Elnézést, de gyakorló gazdaként ismerem a Magyarországon élő holland, német, osztrák, angol stb. vállalkozók zömét. Legtöbbjük máris lesben áll, miközben a hazai agrárvállalkozó, aki kezdettől itt adózik, itt él, a földvásárlói listán garantáltan az utolsó helyre kerül csupán azért, mert gazdasági társaságként működik.
– Lesz egy hivatalos, esetleg hatósági jogkörrel is bíró szervezet, amely eldöntheti, ki veheti meg az adott földdarabot"
– Lesz, és ez már önmagában nonszensz. Ellentmond minden piaci elvnek.
– A földtörvény életbe lépése után bizonyos birtoktípusok erős értékcsökkenésen mennek majd keresztül. Miért"
– Ez már most elkezdődött. A mi gazdaságunk például Lajoskomáromban, nívós földeken gazdálkodik, kétezer-nyolcszáz hektáron. A nyereséget soha nem vettük ki a cégből, a fejlesztésbe forgattuk vissza. Építettünk korszerű tárolókat, erre 300 milliót fordítottunk. Korszerűsítettük az öntözőrendszert, ez is felemésztett 100 milliót. A sertés- és a tehenészeti ágazat megfelel az uniós állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak. A trágyakezelést meg kellett oldani. Ennek költsége külön-külön 200 millió forint volt. A megfelelő erőgépek, traktorok beszerzése 300 millióba került. Tehát befektettünk egymilliárdot, adósságunk nincs. A cég korszerű, versenyképes, 20 ezer malacot nevelünk. A búza olasz malmokba kerül.
– A fejlesztést 3000 hektárra tervezték"
– Igen, és ha a gazdaság nagysága váratlanul 1200 hektárra csökken, öt perc alatt pocsékba megy az egész rendszer.
– Hogyhogy" Köteles az 1200 hektár fölötti részt eladni"
– Így van, ezt tartalmazza a törvény. Magyarországon 2014 után csak 1200 hektáros gazdaság üzemeltethető. És most mindenki vár a sorára és a sorsára. Az üzenet világos: kedves mezőgazdasági befektető, a tulajdonodat fejlesztetted. Tévedtél. A vagyont megfelezzük. Menj a fenébe.
– Valóban elhiszik, hogy a törvény a Fidesz-tábort erősíti"
– El, de ezzel semmi bajom, tudomásul veszem, ez valójában csalitörvény, annak készült. Durván alájátszik az erősödő Nyugat-ellenes érzületnek. A politikai haszon kettős: a Jobbiktól le lehet csípni szavazórétegeket, egyúttal ki lehet tolni azokkal a mezőgazdasági vállalkozókkal, befektetőkkel, akiket a miniszterelnök úr láthatóan nem nagyon szeret. Érdekes módon az ipari nagyvállalkozókat – a Csányi-Demján-Simicska-Széles Gábor-kört – igencsak kedveli. Őket még mezőgazdasági vállalkozóként is el tudja viselni. A Csányi-féle háromezer fős szupertehenészet avató ünnepségén kiemelte: ez a magyar mezőgazdaság felemelkedésének útja. Persze csak annak, akinek engedélye van rá.
– Azt mondják, a törvénnyel sikeresen elhajtották az idegenszerű uniós behatolókat. Tudják, miről beszélnek"
– Pontosan tudják, miről beszélnek. Ám az ellenkezőjéről van szó. Az uniós mezőgazdasági vállalkozóknak a törvény pontosan ugyanazt a jogot biztosítja, mint a hazai tulajdonosnak. És ez helyes is lenne. Csakhogy nem illik elhallgatni, a fordítottját mondani. Orbán egyenesen azt állítja: próbáljon csak valaki földet szerezni nálunk, megbánja, az tuti. Közben a törvény alapján az osztrák, a német, az angol, az olasz vállalkozó, aki az országban él, vagy ide készül, ugyanúgy vehet földet 300 hektárig, mint bármelyik magyar.
– A miniszter az expozéban mondta: ezeréves vita oldódott meg.
– Nem oldódott meg semmi sem. Sőt.
– Mégsem védik a magyar földet"
– Elnézést, de gyakorló gazdaként ismerem a Magyarországon élő holland, német, osztrák, angol stb. vállalkozók zömét. Legtöbbjük máris lesben áll, miközben a hazai agrárvállalkozó, aki kezdettől itt adózik, itt él, a földvásárlói listán garantáltan az utolsó helyre kerül csupán azért, mert gazdasági társaságként működik.
– Lesz egy hivatalos, esetleg hatósági jogkörrel is bíró szervezet, amely eldöntheti, ki veheti meg az adott földdarabot"
– Lesz, és ez már önmagában nonszensz. Ellentmond minden piaci elvnek.
– A földtörvény életbe lépése után bizonyos birtoktípusok erős értékcsökkenésen mennek majd keresztül. Miért"
– Ez már most elkezdődött. A mi gazdaságunk például Lajoskomáromban, nívós földeken gazdálkodik, kétezer-nyolcszáz hektáron. A nyereséget soha nem vettük ki a cégből, a fejlesztésbe forgattuk vissza. Építettünk korszerű tárolókat, erre 300 milliót fordítottunk. Korszerűsítettük az öntözőrendszert, ez is felemésztett 100 milliót. A sertés- és a tehenészeti ágazat megfelel az uniós állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak. A trágyakezelést meg kellett oldani. Ennek költsége külön-külön 200 millió forint volt. A megfelelő erőgépek, traktorok beszerzése 300 millióba került. Tehát befektettünk egymilliárdot, adósságunk nincs. A cég korszerű, versenyképes, 20 ezer malacot nevelünk. A búza olasz malmokba kerül.
– A fejlesztést 3000 hektárra tervezték"
– Igen, és ha a gazdaság nagysága váratlanul 1200 hektárra csökken, öt perc alatt pocsékba megy az egész rendszer.
– Hogyhogy" Köteles az 1200 hektár fölötti részt eladni"
– Így van, ezt tartalmazza a törvény. Magyarországon 2014 után csak 1200 hektáros gazdaság üzemeltethető. És most mindenki vár a sorára és a sorsára. Az üzenet világos: kedves mezőgazdasági befektető, a tulajdonodat fejlesztetted. Tévedtél. A vagyont megfelezzük. Menj a fenébe.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 11. 11.