Nem lesz esélyük a spekulánsoknak
Nem lesz esélyük a spekulánsoknak
Egy személy birtokában továbbra is legfeljebb 300 hektár termőföld lehet, a földhasználók pedig 1200 hektárt művelhetnek majd az új földtörvény hatályba lépése után – húzta alá. A miniszter ismertette azt is, hogy a közeljövőben földbizottságok alakulnak a települések többségén, ezeknek csak természetes személyek lehetnek a tagjai.
Fazekas Sándor az MTI zsebszerződésekkel kapcsolatos kérdésére kifejtette: földvásárlás igénye esetén ezt először a földbizottság megvizsgálja, vétójoggal élhet, majd – jóváhagyás esetén – külön hatósági ellenőrzés következik. Ez az esetleges szabálytalanságokra igyekszik fényt deríteni.
Biztosítékok
Hozzátette: jelenleg a tárcánál húszfős stáb vizsgálja, hogy milyen biztosítékokat lehet beépíteni az új földtörvénybe a zsebszerződések kiszűrésére, az ezzel kapcsolatos csalások megakadályozására.
A miniszter hangsúlyozta: „akik ilyen szabálytalan földügylet résztvevői, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók”. Fazekas Sándor ezután arról adott tájékoztatást, hogy a tárca a hazai élelmiszer-feldolgozás kapacitásának bővítésére pályázatot írt ki kis- és közepes vállalkozások számára. A pályázat 8 milliárd forintos keretösszegéből 144 vállalkozást támogattak. A fejlesztéseknek köszönhetően vágópontok, gyümölcs- és húsfeldolgozó kisüzemek jönnek létre, amelyek termékei könnyebben juthatnak el a fogyasztókhoz.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.
Kétharmados törvény
Orbán Viktor november 16-án bejelentette, hogy kétharmados, azaz minősített többséget igénylő jogszabály lesz az új földtörvény. Azt mondta, a kabinet az erről szóló döntését a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének javaslatára hozta meg.
Arra a kérdésre, hogy a törvény miatt Magyarország nem nyit-e újabb frontot az uniós bírósággal, a kormányfő azt válaszolta: „szerintem nem nyitunk, de majd meglátjuk, ha nyitunk is, majd jól megnyerjük azt a csatát is”.
A zsebszerződésekről szólva közölte: „Jöhet ide az Európai Unió vagy akárki, de törvénytelenül szerzett dolog vagy törvénytelenül létrejött szerződés semmilyen későbbi változás révén nem válik törvényessé.
Tehát azt a földet vissza kell adni! Nehéz dolog, dzsungelharc, de a magyar jogalkotó megtalálta a szükséges eszközöket” – mondta.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 11. 29.