Kövér összehívta a házbizottságot földtörvény-ügyben
"Eljött a nagy pillanat! Most kaptam a hírt, hogy Kövér László -- másfél
hét gondolkodást követően -- összehívta a házbizottságot a
földtörvény-módosítónk ügyében."
- írta a Facebookon hétfő este az LMP-s Szél Bernadett.
Az LMP a független Ángyán Józseffel közösen április közepén kezdeményezte, hogy legyen kétnapos rendkívüli parlamenti ülés a témában.
Szél hétfő esti Facebook-posztja szerint keddre, azaz két nappal a hatályba lépést megelőző időpontra hívta össze a házbizottságot Kövér, és kettőkor kezdenek. A pártok közvetlenül fognak szavazni a módosítóról, ami Szélék szerint jelenősen enyhítené a május 1-én hatályba lépő földtörvény okozta károkat.
AZ ALÁBBI MÓDOSÍTÁSOKRA LENNE SZÜKSÉG:
1. Helyi
gazdának (helyben lakónak) az számítson, aki 5 éve az adott településen él, cég esetében az legyen helyi, melynek 5
éve az adott településen van a székhelye. Ez alól a pályakezdő földműves se
legyen kivétel. Ha az adott településen nincs jelentkező az adott földre, akkor
léphessen be a szomszéd településen élő.
2. A helyi gazdaközösségbe csak azokat a - fentiek szerinti - az adott településen élő - helyi gazdákat, helyi cégeket számítsák, akiknek gazdasága legalább 60 %-ban az adott település közigazgatási területéhez tartozik.
3. A helyi gazdaközösség minden településen 9 tagú földbizottságot válasszon 1 évre.
4. Minden, a településhez tartozó földügyletben (földbérlet esetén is) legyen döntő szava a helyi földbizottságnak.
5. Az állami hivatal csak a törvényességet ellenőrizze.
6. A döntéshozatali rendszer fentiek szerinti stabil, működőképes felállásáig, az üzemszabályozási törvény elfogadásáig - átmeneti földeladási tilalmat kell érvénybe léptetni.
7. A földforgalmi törvény egységesen vonatkozzon minden földügyletre - ne legyenek kivételek.
8. Azonos családba, vagy azonos érdekkörbe tartozóknál alkalmazzanak összeszámítást. Ehhez szükséges annak meghatározása, hogy ki tartozik egy családba, egy érdekkörbe.
9. A földszerzési, földhasználati korlátozást olyan szinten határozza meg a törvény - amely figyelembe veszi azt, hogy a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás - ezért az egy településhez tartozó földek arányos és igazságos elosztása kell, hogy a legfőbb cél legyen. Egy család, vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 %-a. Minden ezzel kapcsolatos kiskaput zárjanak be!
10. A rangsorban ne kerüljön a többiek elé az állattartó teleppel rendelkező gazda, ne szorítsa ki a többi gazdát a földszerzés, a fejlesztés lehetőségeiből, mert a növénytermesztéshez is földre van szükség.
2. A helyi gazdaközösségbe csak azokat a - fentiek szerinti - az adott településen élő - helyi gazdákat, helyi cégeket számítsák, akiknek gazdasága legalább 60 %-ban az adott település közigazgatási területéhez tartozik.
3. A helyi gazdaközösség minden településen 9 tagú földbizottságot válasszon 1 évre.
4. Minden, a településhez tartozó földügyletben (földbérlet esetén is) legyen döntő szava a helyi földbizottságnak.
5. Az állami hivatal csak a törvényességet ellenőrizze.
6. A döntéshozatali rendszer fentiek szerinti stabil, működőképes felállásáig, az üzemszabályozási törvény elfogadásáig - átmeneti földeladási tilalmat kell érvénybe léptetni.
7. A földforgalmi törvény egységesen vonatkozzon minden földügyletre - ne legyenek kivételek.
8. Azonos családba, vagy azonos érdekkörbe tartozóknál alkalmazzanak összeszámítást. Ehhez szükséges annak meghatározása, hogy ki tartozik egy családba, egy érdekkörbe.
9. A földszerzési, földhasználati korlátozást olyan szinten határozza meg a törvény - amely figyelembe veszi azt, hogy a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás - ezért az egy településhez tartozó földek arányos és igazságos elosztása kell, hogy a legfőbb cél legyen. Egy család, vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 %-a. Minden ezzel kapcsolatos kiskaput zárjanak be!
10. A rangsorban ne kerüljön a többiek elé az állattartó teleppel rendelkező gazda, ne szorítsa ki a többi gazdát a földszerzés, a fejlesztés lehetőségeiből, mert a növénytermesztéshez is földre van szükség.
INDOKLÁS:
Óriási a különbség a helyi gazda és a helyi földhasználó közt. A helyben lakó és helyben gazdálkodó gazdával szemben a helyi földhasználó pl. Nyerges Lepsényben, Csányi mindenhol, stb.
Az egységesen 9 tagú bizottság is védelmet jelent (ha kicsi a település, és nincs annyi gazda, akkor a közösség más tagjaiból kell választani) mert 9 embert már nehezebb manipulálni, megvenni. Nagyobb az esély a kollektív bölcsesség alapján hozott döntésre. Az 1 év azért lenne fontos, hogy a közösség válthasson, ha valaki nem válik be - ha évente el kell számolni a döntéseikkel, akkor nagyobb az esély, hogy igyekeznek jó döntéseket hozni.
NAGYON FONTOS, HOGY a bérleteket és egyéb földhasználatot (kényszerhasznosítás) is a földbizottsághoz kell rendelni.
FONTOS, hogy az állami hivatal csak a törvényeknek való megfelelést ellenőrizze -de ne döntsön - mert akkor oda jutunk a magán forgalmú földekkel, is, mint az állami föld pályázatokkal.
Az azonos család, azonos érdekkör kérdésében ne csak az egy háztartásban élők, hanem az egy térségben élő rokonság is számítson bele - hogy a földek szétírásánnak elejét vegyük - ez ugyanis a ma létező legnagyobb simlisség a föld, mezőgazdaság és a támogatások ügyében.
Azonos érdekkörbe minden cégtulajdont beleszámoljanak.
És nagyon fontos, hogy ne legyenek kivételek!
Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 04. 28.
Cikk forrása