A hajléktalan juhász 13 éve harcol a földért

Végleg földönfutóvá válhat az a 79 éves juhász, aki előbérleti jogára hivatkozva 13 éve nem vonul le arról földterületről, melyet az állami vagyonkezelő egyszer már elvett tőle, és ami miatt hosszas pereskedésbe keveredett Csongrád megye legnagyobb oligarchájával. A területet időközben a Nemzeti Földalap egy helyi családi gazdálkodónak adta tovább az állami földbérletpályázatokon. Az eddigi bérlőnek, úgy tűnik, elege lehetett a makacs juhászból, aki az elmaradt földhasználati díj ellentételezéseként 1,8 millió forintot köteles fizetni. A nyája elárverezését a végrehajtó már elindította.

A 79 éves Juhász Árpád 13 éve bizonygatja, hogy jogos bérlője annak a 116 hektáros állami legelőnek, melyen ma még juhai legelnek. Bár 1990-ben 10 évre kötöttek vele szerződést, abban az állt, hogy elő-haszonbérleti jog illeti meg. Ezért nem érti, 2001 májusában hogyan köthetett szerződést a terület akkori kezelője, az ÁPV Rt. a Csongrád megyei Héjja Testvérek Kft.-vel, amely ma is a térség egyik legnagyobb földbirtokosa.

A dóci juhász bíróságon soha nem támadta meg a kifogásolt szerződést, csupán a hivatalokat ostromolta kérvényeivel. A Héjja Testvérek Kft. érvényesíteni szerette volna bérlői jogait, ezért több címen is polgári pert indított a juhász ellen, amit rendre meg is nyert. Juhász egyetlen érvvel védte magát minden egyes eljárásban: ő a jogos bérlő.

Perben, haragban

Egy hónappal ezelőtt az Országgyűlés Hivatalához juttatott el levelet Juhász Árpád azzal, hogy azt juttassák el a szaktárcához, a Nemzeti Földalaphoz, a pártok képviselőihez. Ebben részletesen leírja azokat az érveket, amelyek figyelembe vétele mellett semmisnek kellene tekinteni a Héjja Testvérek Kft. bérleti szerződését, és azt is, hogy a jelenleg is zajló állami földpályáztatás során a szóban forgó területet azóta egy másik dóci gazdálkodónak ítélték.

Héjjáék cége a 2001-es szerződés megkötése után érvényesíteni kívánta a földterületen jogait, így több címen, több perben támadta Juhászt, illetéktelen birtokbavétel, elmaradt használati díj megfizetése, szénalopás, rongálás stb. címen.

A lopási üggyel összefüggésben még elmeszakértő is vizsgálta Juhász Árpádot, s arra jutott, hogy az idős állattenyésztő üzemmérnök épelméjű, csupán az elmúlt évek pereskedései hagytak rajta mély nyomot, ezért van az, hogy megnyilatkozásai szinte kizárólag igazának szajkózására korlátozódnak.

A perek időközben jogerős ítéletekkel értek véget: Juhásznak el kell hagynia a birtokot, és mivel nem fizetett használati díjat a Héjja Testvérek Kft.-nek, a végrehajtó már a nyáj árverezésének időpontját is kitűzte. A juhokat múlt héten kellett volna elárverezni, de ezt végül bizonytalan időre elhalasztották.

Rögeszme"

„Voltam gyakornok, brigádvezető, állattenyésztő, a Békés-Csongrád Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főelőadója, a szegedi Felszabadulás TSZ főágazat-vezetője, a dóci Virágzó TSZ elnöke. A munkáim idekötöttek. Jól ismerem a területet” – kezdte élettörténetét a juhász.

25 évvel ezelőtt, a termelőszövetkezetek szétbomlása idején határozott úgy, hogy megpróbálja a corridale fajta tenyésztését az Alföldön. Szegedi kis birtokán nevelgetett is egy kisebb nyájat, majd Dócon talált egy területet, amelyet alkalmasnak talált. A legelő kezelője 1990-ben a Csongrádi Állami Gazdaság volt, vele kötötte meg a bérleti szerződést 10 évre. Ennek 13. pontjában szerepel az elő-haszonbérleti jog biztosítása is, ami azt jelenti, hogy a bérlet lejártával elsőbbséget élvez Juhász a terület további használatára.

Az állattenyésztési üzemmérnök felvette a kapcsolatot egy corridale fajtát importáló társasággal. A társaság felkereste a juhászt azzal, hogy vásárolja meg a Lajta-Hanság Tangazdaság állományát, miután Mosonmagyaróváron a kárpótlás keretében a volt kulákföldeket visszaadják, így legelő nélkül marad 750 juh. Az akkori mezőgazdasági minisztérium szakmailag támogatta a dunántúli állomány Dócra telepítését, és támogatásáról biztosította a juhászt abban is, hogy az időközben privatizált Csongrádi Állami Gazdaság ne gördítsen akadályt az újsütetű dóci gazdálkodó tervei útjába.

Az Állami Gazdaság 1993-ban alakult át, a föld kezelője az Állami Vagyonügynökség lett. A dunántúli juhok Dócra kerültek, a saját állományával együtt a 116 hektáros területen immár 1100 juh legelt. Juhász akkoriban volt 58 éves.

Problémák már ekkor is voltak: a gazdaságot egyrészt terhelte egy 4 millió forintos kölcsön, amit Juhász az állomány megvásárlására vett fel. Ezt tudta volna rendesen törleszteni, de a terület időközben a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része lett, ami miatt szigorodtak az állattartás feltételei. Emiatt a nyáj üzletileg sem tudta azt az eredményt hozni, amit elterveztek. Juhász megcsúszott a törlesztéssel, ezért a bank végrehajtást kért: a megvásárolt állományt és Juhász lakását is elárverezték.

A férfi ekkor költözött ki a majorba, s lett valójában hajléktalan. Csak a föld és a juhok maradtak.

Háború a mezőn

A dóci Percsorai major lakóépülete egy másfél négyzetméteres fából épült kalyiba, benne egy priccs, egy asztal, s a többkilós irathalmaz. Itt él Juhász Árpád Ilonkával, aki ottjártunkkor a kalyiba melletti fóliasátorban főz. Ilonka 1993-ban Székelyföldről jött Magyarországra a könnyebb boldogulás reményében. Komoly terveket szövögettek közösen: együtt nyírják a birkákat, s az asszony megtanítja az ittenieknek, hogyan szőnek, horgolnak a székelyek.

Mára ezek az álmok nyilvánvalóan szertefoszlottak: egy dolog maradt az életükben, a harc a megélhetést biztosító földért.  Az eredeti szerződésük 2000-ben járt le. 2001 májusában az ÁVÜ jogutódja, az ÁPV Rt. a Csongrádi Állami Gazdaság jogutódját, az Agro Csongrádot megvásárló Héjja Testvérek Kft.-vel kötött szerződést ennek a területnek a használatára is.

Amikor Juhász Árpád felutazott Budapestre, hogy a helyzetet tisztázza, közölték vele, hogy semmi nyomát nem találják az ő Csongrádi Állami Gazdasággal kötött szerződésének. Hiába lobogtatta a saját példányát. „Bábolnával voltak elfoglalva, az én kis legelőm senkit nem érdekelt” – panaszolja Juhász Árpád, akinek az elmondása szerint onnantól kezdve pokol lett az élete. Volt, hogy valaki markológéppel tönkretette a kútjukat, egy másik alkalommal lemérgezte a legelőt. De az is előfordult, hogy égett a gyep, de a rendőrség öngyulladást állapított meg, sorolta. „A határban kemény dolgok történnek, nem is hinné, mi minden.” Majd hozzátette: ezeket nem ő találja ki, több szemtanúja is volt az eseményeknek.

A legutóbbi jogerős ítélet szerint Juhászéknak 1,8 millió forintot kellene fizetnie a Héjja Testvérek Kft.-nek az elmaradt használati díj ellentételezéseként. Héjja László ügyvezető ezt követően egy levelet írt Juhászéknak, miszerint hatósági megkeresésre hozzájárul ahhoz, hogy 2013. október közepéig Juhászék használják a területet. A határidő letelt, a kirótt összeg fedezete a nyáj elárverezése. Ha végigfut az eljárás, rövidesen a hajléktalan juhásznak és feleségének se nyája, sem területe nem lesz.