„Elég az alaptalan oligarcházásból!”

„Elég az alaptalan oligarcházásból!”

Nem egy egyszerűen beváltható ajándékutalvány a földhaszonbérleti szerződés, kemény és komoly munkát vesz a nyakába az, aki állami területeket nyer el a pályázatokon – jelentette ki tegnap Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Hangsúlyozta, jogszerűek a szerződések, felelőtlenség „oligarcházni”.

Azok bírálják most a kormány birtokpolitikáját, akik korábban a falvakat tönkretették – szögezte le a miniszter. Óriási a földéhség, egy-egy földhaszonbérleti pályázatra akár húsz jelentkező is akad. A kormány minden gazda kezébe földet szeretne adni.



Újabb harminckét gazda földhaszonbérleti szerződését adta át tegnap Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke és Szabó Csaba miniszteri biztos. Az öt megyéből érkezett nyertes gazdák több mint kilencszáz hektár megművelésére kaptak most lehetőséget.

Eddig összesen nyolcszáznegyven szerződést kötött a minisztérium a gazdákkal, akik több mint tizennyolcezer hektárnyi állami földterület haszonbérletét nyerték el. Ez azt jelenti, hogy tizenkilenc-húsz hektárra tehető a használatba vett földterületek átlagos birtokmérete.

„Földhaszonbérleti pályázatoknak még soha nem volt ennyi nyertese Magyarországon. A pályázati rendszer átlátható, világos és gördülékeny, amely új lehetőségeket nyitott az egyéni és a családi gazdaságok előtt. Falakat bontottunk el, és tabukat döntöttünk le, hogy azok is földhöz jussanak, akiknek az elmúlt években esélyük sem volt állami tulajdonú földterületen gazdálkodni” – jelentette ki Fazekas Sándor.

A miniszter a szerződéseket ért bírálatokra is reagált. Úgy fogalmazott, jogszerűek a szerződések, „felelőtlenség oligarcházni”, azt állítani, hogy a földterületek jó része egy érdekcsoporthoz kerül. „A megalapozatlan kritikák többségét olyanok fogalmazták meg, akiknek az aranykoronáról csak a királyok, királynők jutnak az eszükbe. Hátrább az agarakkal! Több tiszteletet a nyerteseknek, a földművelőknek!

Most azok a leghangosabbak, akiknek vagy semmi tapasztalatuk nincs a magyar vidékről, vagy korábban éppen ők tették tönkre a falvakat” – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Szerinte nem egy egyszerűen beváltható ajándékutalvány a földhaszonbérleti szerződés, kemény és komoly munkát vesz a nyakába az, aki állami területeket nyer el a pályázatokon.

„Az új földtörvénnyel megvédjük a magyar földet és a magyar gazdákat. Magyarországon csak a helyben lakó gazda juthat termőföldhöz, hatósági engedélyhez kötjük a területvásárlásokat, amelyeket a helyi gazdákból alakuló földbizottságnak is véleményeznie kell majd előzetesen. A helyiek megkerülésével senki sem juthat parcellához. Spekuláns, zsebszerződő soha nem lehet legális tulajdonos” – szögezte le a tárcavezető. A nemrég elfogadott agrárkamarai törvénnyel kapcsolatban kijelentette, a jelenlegi tízezerről négyszázezer főre duzzad a testület tagsága, így soha nem látott erejű érdekképviselet jön majd létre.

Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke úgy fogalmazott, szó sincs földspekulációról, a kis- és közepes családi vállalkozásokat és az állattartó gazdaságok megerősítését szolgálják a szerződések.

Szabó Csaba, földügyekért felelős miniszteri biztos lapunknak elmondta: Magyarországon mintegy hatmillió hektár termőterület van, ennek azonban alig tíz százaléka állami tulajdon.

2011 októberében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hatvanötezer hektár földet jelölt ki haszonbérbe adásra, a teljes termőterület egy százalékát. Ismertette, óriási a földéhség, egy-egy földhaszonbérleti pályázatra akár húsz jelentkező is akad, de csak egy nyerhet közülük.

„Nem kerülhetjük el tehát a sértődéseket, amelyek gyakran konfliktusokhoz vezetnek” – mutatott rá. A kormány minden gazda kezébe földet szeretne adni.

„Óriási igény mutatkozik a termőföld iránt. Újabb és újabb területeket kell bevonni, hogy minél több pályázónak adhassunk földet a kezébe” – fogalmazott.

A biztos arról tájékoztatta lapunkat: a jövőben olyan területeket is bevonnak a haszonbérleti rendszerbe, amelyek eddig más vagyonkezelő tulajdonában voltak. Ilyenek a honvédségi területek, a vízügyi igazgatóságok telkei, vagy a MÁV területei.

„Hozzávetőlegesen nyolcvan–százezer hektárnyi területről van szó, amelyet a jogi akadályok elhárítása után meghirdetünk” – emelte ki Szabó Csaba. Hozzátette: a lejárt szerződéseket is újra kiírják, valamint tárgyalásokat kezdeményeznek olyan bérlőkkel, akik már több évtizede állami földterületen gazdálkodnak, s esetleg szó lehet arról, hogy valamennyi földterületet visszaadjanak.

„Nagyon nehéz erre a döntésre rábírni a feleket, azonban a józan belátás alapján ezeket a tárgyalásokat eredményesen le lehet folytatni” – tudtuk meg a miniszteri biztostól. A szocialista kormányok idején kötött, úgynevezett kényszerhasznosítás intézményével kapcsolatban elmondta: nagyon sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és évek hosszú során gazdálkodtak olyan állami földterületen, amelyért nem fizettek semmit.

A magyar államnak óriási kárt okozva ráadásul olyan területeket adtak így ki a döntéshozók, amelyek jól művelhetők voltak, így haszonbérbe is kerülhettek volna. „Szeretnénk véget vetni ennek a rendszernek, s bár mi is kénytelenek voltunk kiadni néhány olyan földterületet, amelyre nem volt jelentkező, azonban mindennek megkértük az árát: aranykoronánként ezerkétszáz-ezerháromszáz forintot” – jegyezte meg. Leszögezte, nemzeti megmaradásunk alapja és jövőnk záloga a termőföld.



5 perces interjú: Lacházi Szilvia kertészszigeti gazdálkodó

– Miért és mióta gazdálkodik"

– Több mint tíz évvel ezelőtt vágtam bele a fejszémet a mezőgazdaságba, de a föld és a földművelés szeretetét még a nagyszüleim plántálták belém. A korábban általuk és a család által használt és tulajdonolt földterületeket a kárpótlás révén igényeltük vissza. Akkor még élt a nagymamám, akinek ígéretet tettem, megtartom a visszakapott parcellákat, sőt lehetőség szerint fejlesztem a gazdaságot.

– Mekkora területen gazdálkodtak eddig, s most milyen mértékben bővült a gazdaság"

– Eddig százharmincöt hektáron gazdálkodtunk, de az állami haszonbérleti pályázaton további hatvanegy hektárt nyert el a családi gazdaságunk. A pályázat óriási lehetőség, nekünk gyakorlatilag ez volt az egyetlen út, hogy bővítsük a gazdaságot.

– Kuriózum, hogy őshonos állatokkal kíván foglalkozni. Miért"

– Vallom, hogy ragaszkodjunk hagyományainkhoz, gyökereinkhez. Célom, hogy harminc szürkemarha és harminc mangalica népesítse be az istállókat, mindezt egy év alatt szeretném megvalósítani.

– A pályázatoknál nem éppen megszokott, hogy valaki többletet is vállaljon, mint amiről a kiírás szól. Márpedig ön azt is kinyilvánította, egy éven belül feldolgozóüzemet hoz létre a majorban. Maximalista"

– Inkább csak azt szeretném továbbvinni, amire a nagyszüleim, a családom nevelt és tanított. A vágópont és feldolgozóüzem a környékbeli gazdáknak is segítene, munkalehetőségeket teremtene, fejlődne a vidékünk, és új lehetőségek nyílnának meg. Minden egy ígérettel kezdődött, de most a tervek és a célkitűzések megvalósításán munkálkodunk.