Körbebástyázták a földtörvényt, de a pudingpróba hátra van
Körbebástyázták a földtörvényt, de a pudingpróba hátra van
Forrás: sonline.hu2013. 01. 29.
Bár módosító indítványok tömege érkezett a Parlamentbe, a földtörvénybe épített három lépcsős rendszer biztosítékot jelent. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára kedden Kaposváron azt mondta: az államnak – s ezen belül az Nemzeti Földalapnak – elővásárlási joga van minden földterületre, tehát először neki kell felajánlani. Ezzel a spekulációt, illetve a külföldiek tulajdonszerzését lehet kizárni.
– A következő lépcső, hogy mindenféle termőfölddel kapcsolatos jogügylethez hatósági jóváhagyás szükséges – hangsúlyozta. – Ezt valószínűleg mindig az adott település jegyzője vagy a járási hivatal valamelyik hatósága végzi majd el. A spekuláció megakadályozása ellen ez a második szűrő. A legfontosabbak a helyi föld-, illetve birtokhasznosítási bizottságok lesznek, melyeknek döntő módon beleszólási joguk van egy-egy földpályázattal, értékesítéssel kapcsolatban.
Azt gondolom, hogy ez megfelelő biztosítékot jelent. S az a szabályozás, hogy a termőföld tulajdonjogát helyben lakó, élethivatásszerűen a mezőgazdasággal foglalkozó termelő, földműves szerezheti meg, az pedig mindenképp behatárolja azt a kört, amelyik ma Magyarországon termőföldhöz juthat. Budai Gyula úgy látja: Európában ennél jobban körbebástyázott földtörvény nem nagyon létezik. Lapunk felvetésére, miszerint előfordulhatnak-e jogi kiskapuk, az államtitkár úgy fogalmazott: a puding próbája az evés. Ha a törvény hatályba lép, akkor merülhetnek fel ezek a kérdések. Leszögezte: a jogalkotónak egyébként erre is szükséges figyelnie, s megfelelő időben kell reagálnia. Földtörvény, a támogatási rendszer változása, a hazai agrárszereplők képviselete és uniós források: a termelők zsebét és jövőjét leginkább érintő kérdésekről esett szó kedden a kaposvári gazdafórumon. Budai Gyula a somogyi gazdák aggályait is megismerhette.
– Somogy mezőgazdasági megye, számunkra rendkívül fontos kérdés a vidékfejlesztés – hangoztatta Szabó Tamás, a Magosz somogyi elnöke a Kaposvári Egyetemen megtartott találkozón, melyre csaknem 80 termelő, agrárszakember fogadta el a meghívást. Az egészségüggyel és az oktatással párhuzamot vonva jelezte: a mezőgazdaságban is számos új jogszabályt alkottak meg az utóbbi időben.
A földtörvényen kívül ide sorolta a kamarai törvényt is. Ezzel egyetértett Budai Gyula, a szaktárca politikai államtitkára, aki szerint az új, nemzeti agrárkamara kiemelt feladata lesz az érdekérvényesítés, és a hatékony érdekképviselet. A közelgő kamarai választások kapcsán rámutatott: döntő, hogy minél többen vegyenek részt a voksoláson. A rövidesen megalakuló új szervezet egy asztalhoz ülteti majd a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket, s így az ágazatban felmerülő fontos kérdéseket a szervezet keretein belül megtárgyalhatják.
– Az új agrárkamara a készülő agrárstratégiában is jelentős szerepet tölt be – emelte ki az államtitkár. A napokban vihart kavart MOSZ-ügy kapcsán megpendítette: a nyáron fogadták el a kamarai törvényt, így aki akart, időben elintézhette a választással és listaállítással kapcsolatos teendőket, s egyúttal az elvtelen politikai támadásokat visszautasította. A gazdákat persze leginkább az foglalkoztatja: mi várható az uniós közös agrárpolitikában" Budai szerint a helyzet nem egyszerű, mivel különböző érdekek feszülnek egymásnak. A legszélsőségesebb egyik külföldi álláspont az volt, amelyik szerint egyáltalán nem is kell agrártámogatás.
Az államtitkára kiemelte: a magyar álláspont egyértelmű, a támogatásokra szükség van. Évente nagyjából 400 milliárd forintról van szó.
esetünkben a támogatás mértéke az idén éri el a 100 százalékot.
– A vidékfejlesztés később is meghatározó terület lesz, s a kisebb gazdaságok is várhatóan kiemelt támogatásokra számíthatnak – hangzott el a várható uniós változások kapcsán. Az egyik ilyen: három hektárig évente 1000 eurót kaphatnak majd a termelők, cél, hogy a földet műveljék meg. Persze lesznek kárvallottjai is a tervezett átalakításnak: ide sorolták a dohánytermesztőket. Ugyanakkor Budai Gyula jó hírrel is szolgált: a szőlőtelepítési támogatások egyelőre maradnak. Érzékeny kérdés a Natura 2000-el kapcsolatos tervezet, melynek kapcsán a szántó hét százalékát minden évben pihentetni kell. Hazai szakemberek hangoztatják: maximum 3-4 százalékos korlátozást lehetne elfogadni.
– Magyarország számára stratégiai kérdés a mezőgazdaság, kitörési pont – emelte ki Budai. Ehhez persze az kell, hogy a termelők jelenleg is megtalálják a számításukat. Mészáros János, a Zselic méhészeti egyesület elnöke azt firtatta: a könnyű pénzkereset reményében egyre többen méhészkednek, ám a szakmai tudnivalókban kevésbé jártas vállalkozók ténykedése méhegészségügyi problémákat vethet föl. Budai válaszában jelezte: olyan problémáról van szó, amit elsősorban nem jogszabállyal kell megoldani, hanem a méhésztársadalomnak érdemes rendeznie, s ebben segíthet majd az agrárkamara is.
– A földmoratórium lejárta után mi véd meg minket attól, hogy kihúzzák alólunk a földet" – érdeklődött Berkes Sándor. A 210 hektáron gazdálkodó dél-somogyi termelő megtudhatta: a jogszabályok és a hatóságok kellő védelmet nyújtanak, s a többlépcsős jogszabályi rendszer hivatott a spekuláció kivédésre. Budai ugyanakkor jelezte: a zsebszerződéses gyanús eseteket kivizsgálják, az elmúlt időszakban számos bejelentést kaptak. S amúgy a rövidesen hatályba lépő büntető törvénykönyv súlyos szankcióval sújtja a törvénysértőket.
– Jó lenne, ha az önkormányzatok könnyebben vásárolhatnának földet – tolmácsolta a böhönyei kérést Szijjártó Henrik polgármester. Esetükben három, kisebb parcelláról lenne szó. Kiderült: megoldás lehet, ha nem tulajdonosi jogot szerez az önkormányzat, hanem közfoglalkoztatás céljából a terület használatba vételét kérelmezi.
– A következő lépcső, hogy mindenféle termőfölddel kapcsolatos jogügylethez hatósági jóváhagyás szükséges – hangsúlyozta. – Ezt valószínűleg mindig az adott település jegyzője vagy a járási hivatal valamelyik hatósága végzi majd el. A spekuláció megakadályozása ellen ez a második szűrő. A legfontosabbak a helyi föld-, illetve birtokhasznosítási bizottságok lesznek, melyeknek döntő módon beleszólási joguk van egy-egy földpályázattal, értékesítéssel kapcsolatban.
Azt gondolom, hogy ez megfelelő biztosítékot jelent. S az a szabályozás, hogy a termőföld tulajdonjogát helyben lakó, élethivatásszerűen a mezőgazdasággal foglalkozó termelő, földműves szerezheti meg, az pedig mindenképp behatárolja azt a kört, amelyik ma Magyarországon termőföldhöz juthat. Budai Gyula úgy látja: Európában ennél jobban körbebástyázott földtörvény nem nagyon létezik. Lapunk felvetésére, miszerint előfordulhatnak-e jogi kiskapuk, az államtitkár úgy fogalmazott: a puding próbája az evés. Ha a törvény hatályba lép, akkor merülhetnek fel ezek a kérdések. Leszögezte: a jogalkotónak egyébként erre is szükséges figyelnie, s megfelelő időben kell reagálnia. Földtörvény, a támogatási rendszer változása, a hazai agrárszereplők képviselete és uniós források: a termelők zsebét és jövőjét leginkább érintő kérdésekről esett szó kedden a kaposvári gazdafórumon. Budai Gyula a somogyi gazdák aggályait is megismerhette.
– Somogy mezőgazdasági megye, számunkra rendkívül fontos kérdés a vidékfejlesztés – hangoztatta Szabó Tamás, a Magosz somogyi elnöke a Kaposvári Egyetemen megtartott találkozón, melyre csaknem 80 termelő, agrárszakember fogadta el a meghívást. Az egészségüggyel és az oktatással párhuzamot vonva jelezte: a mezőgazdaságban is számos új jogszabályt alkottak meg az utóbbi időben.
A földtörvényen kívül ide sorolta a kamarai törvényt is. Ezzel egyetértett Budai Gyula, a szaktárca politikai államtitkára, aki szerint az új, nemzeti agrárkamara kiemelt feladata lesz az érdekérvényesítés, és a hatékony érdekképviselet. A közelgő kamarai választások kapcsán rámutatott: döntő, hogy minél többen vegyenek részt a voksoláson. A rövidesen megalakuló új szervezet egy asztalhoz ülteti majd a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket, s így az ágazatban felmerülő fontos kérdéseket a szervezet keretein belül megtárgyalhatják.
– Az új agrárkamara a készülő agrárstratégiában is jelentős szerepet tölt be – emelte ki az államtitkár. A napokban vihart kavart MOSZ-ügy kapcsán megpendítette: a nyáron fogadták el a kamarai törvényt, így aki akart, időben elintézhette a választással és listaállítással kapcsolatos teendőket, s egyúttal az elvtelen politikai támadásokat visszautasította. A gazdákat persze leginkább az foglalkoztatja: mi várható az uniós közös agrárpolitikában" Budai szerint a helyzet nem egyszerű, mivel különböző érdekek feszülnek egymásnak. A legszélsőségesebb egyik külföldi álláspont az volt, amelyik szerint egyáltalán nem is kell agrártámogatás.
Az államtitkára kiemelte: a magyar álláspont egyértelmű, a támogatásokra szükség van. Évente nagyjából 400 milliárd forintról van szó.
esetünkben a támogatás mértéke az idén éri el a 100 százalékot.
– A vidékfejlesztés később is meghatározó terület lesz, s a kisebb gazdaságok is várhatóan kiemelt támogatásokra számíthatnak – hangzott el a várható uniós változások kapcsán. Az egyik ilyen: három hektárig évente 1000 eurót kaphatnak majd a termelők, cél, hogy a földet műveljék meg. Persze lesznek kárvallottjai is a tervezett átalakításnak: ide sorolták a dohánytermesztőket. Ugyanakkor Budai Gyula jó hírrel is szolgált: a szőlőtelepítési támogatások egyelőre maradnak. Érzékeny kérdés a Natura 2000-el kapcsolatos tervezet, melynek kapcsán a szántó hét százalékát minden évben pihentetni kell. Hazai szakemberek hangoztatják: maximum 3-4 százalékos korlátozást lehetne elfogadni.
– Magyarország számára stratégiai kérdés a mezőgazdaság, kitörési pont – emelte ki Budai. Ehhez persze az kell, hogy a termelők jelenleg is megtalálják a számításukat. Mészáros János, a Zselic méhészeti egyesület elnöke azt firtatta: a könnyű pénzkereset reményében egyre többen méhészkednek, ám a szakmai tudnivalókban kevésbé jártas vállalkozók ténykedése méhegészségügyi problémákat vethet föl. Budai válaszában jelezte: olyan problémáról van szó, amit elsősorban nem jogszabállyal kell megoldani, hanem a méhésztársadalomnak érdemes rendeznie, s ebben segíthet majd az agrárkamara is.
– A földmoratórium lejárta után mi véd meg minket attól, hogy kihúzzák alólunk a földet" – érdeklődött Berkes Sándor. A 210 hektáron gazdálkodó dél-somogyi termelő megtudhatta: a jogszabályok és a hatóságok kellő védelmet nyújtanak, s a többlépcsős jogszabályi rendszer hivatott a spekuláció kivédésre. Budai ugyanakkor jelezte: a zsebszerződéses gyanús eseteket kivizsgálják, az elmúlt időszakban számos bejelentést kaptak. S amúgy a rövidesen hatályba lépő büntető törvénykönyv súlyos szankcióval sújtja a törvénysértőket.
– Jó lenne, ha az önkormányzatok könnyebben vásárolhatnának földet – tolmácsolta a böhönyei kérést Szijjártó Henrik polgármester. Esetükben három, kisebb parcelláról lenne szó. Kiderült: megoldás lehet, ha nem tulajdonosi jogot szerez az önkormányzat, hanem közfoglalkoztatás céljából a terület használatba vételét kérelmezi.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 02. 03.