Módosító javaslatokkal elfogadható lehet a földforgalmi törvény tervezete

Számos társadalmi szervezet értékelte a földforgalmi törvénytervezethez érkezett 204 érvényes, képviselői módosító indítványt. A törvényjavaslatot korábban élesen bíráló szervezetek szerint a képviselői módosítók egy részének beépítésével a jogszabály elfogadható lehet. Ángyán József és Bencsik János indítványai összefüggő rendszert alkotva alakíthatnák át a tervezetet úgy, hogy az a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálja.

2012. októberében összesen 72 agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet tett közzé állásfoglalást a Parlamenthez beterjesztett T/7979. számú, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényről (Fftv.). A nyilatkozatot kibocsátó szervezetek jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezték a jogszabály tervezetét. Figyelmeztettek arra, hogy a tervezet rögzíti Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Ez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Nemzeti Vidékstratégiával: azokkal ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

A civil szervezetek a T/7979. számú földforgalmi törvénytervezettel kapcsolatban az alábbi elvek érvényesítését tartják kiemelkedően fontosnak:

- Rendezzék a „helyben lakó”, „helybeli illetőségű” fogalmait. A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. A távolabbi lakóhelyű, illetve székhelyű termelők akkor juthassanak földhöz, ha a helyiek közül nincs aki igényt tartana rá.

- Szüntessék meg a földbirtoklás, illetve földhasználat terén a kiskapukat, ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni. A földbirtoklás és földhasználat felső korlátai legyenek következetesek, áthághatatlanok, egységesek, átláthatóak. A földbirtoklásra és földhasználatra vonatkozó korlátozások alól a kényszerhasznosítás se jelentsen kibúvót!

- A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve használatával kapcsolatos ügyleteknél. A helyi földbizottságokat a településen élők közül kell megválasztani és legalább együttdöntési jogot kell nekik adni.

- A földhöz jutásnál kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók, illetve a gazdálkodni kívánó, gyermeket vállaló párok.

- A földforgalmi szabályok nyújtsanak hatékony védelmet a spekuláció és a letelepedni nem kívánó külföldiek tulajdonszerzése ellen.

Az országgyűlési képviselők összesen 204 érvényes módosító javaslatot tettek, melyek a szabályozás szinte minden lényeges elemét érintik. A módosító indítványok tartalmát a beterjesztők pártállásától függetlenül, szakmai alapon, részletesen elemezték a civil szervezetek. Ajánlást készítettek a képviselők számára, hogy mely indítványok támogatását javasolják, a magyar vidék felemelkedésének érdekében.

Ángyán József és Bencsik János (Fidesz) összesen 70, egymással összefüggő, egységes logikában elkészített módosító indítvánnyal kívánja kijavítani a törvény hiányosságait. A két képviselő indítványai gyakorlatilag a földforgalmi törvénytervezet összes, korábban a civil szervezetek által is kifogásolt problémás rendelkezését érintik. Ángyán József és Bencsik János javaslatait a civil szervezetek támogatásra ajánlják a képviselőknek.

A Magyar Szocialista Párt képviselői részéről érkezett javaslatok a fentiekkel ellentétben – néhány kivétellel – a nagyüzemek földhöz jutási lehetőségeit javítanák, illetve az állami szabályozás lehetőségeit szűkítenék a földügyletek terén. Az MSzP 28 javaslatából a civil szervezetek kettőt támogatnak, a többit viszont nem tartják elfogadhatónak.

Varga Géza, a Jobbik képviselője összesen 42 önálló javaslatot jegyez. A párt részéről további 18 javaslat került benyújtásra Kiss Sándor, illetve Szilágyi György által. Varga Géza javaslatai – Ángyán József és Bencsik János javaslataival sok ponton összhangban a földforgalmi törvény számos hibáját orvosolnák. Varga Géza javaslatai közül számosat támogatásra érdemesnek tartanak a civil szervezetek.

A Lehet Más a Politika képviselői Szabó Rebeka (illetve Jávor Benedek) az Ángyán – Bencsik indítványok szellemiségéhez hasonlóan a helyi közösségek földhöz jutásának elősegítését, illetve a fenntartható gazdálkodás szempontjait tartják szem előtt javaslataikban. Az LMP képviselőinek javaslatait többségében támogathatónak ítéltük.

Molnár Oszkár független képviselő indítványai közül számos a zsebszerződések kötésének lehetőségeit szűkítené, illetve a nagyüzemekkel szemben a kisebb gazdálkodó egységeket hozná helyzetbe. Molnár Oszkár javaslatainak többségét elfogadhatónak tartjuk.

A Fidesz-MPSz néhány, többségében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségéhez (MAGOSZ-hoz) kötődő képviselője egy közös javaslatot nyújtottak be, mely azonban 38 al-javaslatot tartalmaz, így egységes értékelése nem lehetséges. Ezek közül – vidékstratégiai szempontból – több elfogadható, míg mások kifejezetten elvetendők. Tekintettel arra, hogy egységes javaslatról van szó és ezen belül számos részlet vidékstratégiai, birtokpolitikai szempontból elfogadhatatlan, ezért a civil szervezetek a MAGOSz-hoz kötődő javaslatcsomagot nem javasolják támogatásra.

A földforgalmi törvénytervezet helyes irányba fordításának lehetősége az Országgyűlés számára adott. Történelmi jelentőségű döntéseit azonban nem hozhatja meg a többség ellenében és kárára. Üdvözöljük ezért azokat a javaslatokat, melyek kellő időt kívánnak hagyni a földforgalmi törvény vitájára és lehetőséget adnának jelentős módosítására. Helyesnek tartjuk, ha a kapcsolódó tervezetekkel, pl. az üzemszabályozási törvénnyel együtt tárgyalják e jogszabályt. Szükségesnek tartjuk, hogy a családi gazdálkodás és a szövetkezés szabályait is tárgyalja a Parlament, továbbá hogy legalább az integrált termelésszervezéssel egyenrangú súlyt kapjanak jogrendünkben. Kérjük a Kormányt, hogy indítson széleskörű társadalmi vitát a földjogi szabályozásról.

Az állásfoglalást támogató civil szervezetek arra kérik a Tisztelt Országgyűlési Képviselőket, hogy tekintsék át a módosító indítványok elfogadásával kapcsolatos javaslatukat a mellékletben és vegyék figyelembe ezeket a szavazásnál.

Budapest, 2013. február 20.

Kezdeményező szervezetek:

2012. októberében összesen 72 agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet tett közzé állásfoglalást a Parlamenthez beterjesztett T/7979. számú, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényről (Fftv.). A CSEMETE Egyesület, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Szövetség az Élő Tiszáért által kezdeményezett nyilatkozatot jegyző szervezetek jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezték a jogszabály tervezetét.

Figyelmeztettek arra, hogy a tervezet rögzíti Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Ez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával: azokkal ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

Az állásfoglalás aláírói arra kérték az Országgyűlési Képviselőket, hogy a T/7979. törvénytervezetet a beterjesztett formában ne támogassák. Kérték a Kormányt, hogy dolgozza át a beterjesztett földjogi szabályozást (összhangba hozva a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek és földvédelem szabályozásával) úgy, hogy az a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodást segítse elő. Biztosítson valódi előnyt az olyan kis- és közepes méretű gazdaságoknak, melyek a természeti erőforrások megóvásával együtt megélhetési lehetőséget teremtenek a mainál sokkal több embernek – összhangban a Nemzeti Vidékstratégiával.

A civil szervezetek átadták ezirányú módosítási indítványukat a jogszabályok elkészítőinek.

Tételes indítványokat tettek az új Fftv. tervezethez, és javasolták a hatályos földtörvény, ingatlannyilvántartási jogszabályok egyes elemeinek módosítását, kiegészítését, amelyek nagyrészt meghallgatásra találtak a decemberben elfogadott 2012. évi CCXIII. törvényben.

A jelenlegi Kormánynak és Országgyűlésnek történelmi kötelessége a magyar föld védelmének kérdését megoldani, és a vidéki térségekben élők megmaradásának érdekében megalkotni az új földjogi szabályozást. Erre egyrészről lehetőséget ad a 2/3-os parlamenti többség, másrészről kötelez a 2014. május 1-jén lejáró földjogi moratórium. Erre is tekintettel az alábbiak figyelembe vételét elengedhetetlennek tartjuk a jogalkotásnál:

- Már ma is közel 1 millió hektár lehet külföldiek kezében zsebszerződések által. A földhasználat terén óriási a koncentráció: a helyi közösségek fokozatosan elvesztik földjeiket és területeik nagyüzemek használatába kerülnek. Ha a törvényhozás a meglévő jogi kiskapukat nem zárja be, a végrehajtó és bírói hatalom a törvénytelen ügyleteket nem tárja fel, akkor a külföldiek és óriáscégek földszerzésének nem lehet gátat vetni, aminek beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek.

- Nem hagyhatjuk, hogy Magyarországon egy dél-amerikai típusú latifundium rendszer alakuljon ki nyomorgó falvakkal, bádogvárosokkal a metropoliszok körül. A közeljövőben a föld, a víz a helyi közösségek élelmiszer- és energetikai önrendelkezése stratégiai jelentőségűvé, a túlélés kulcsává válik. Ha a helyi közösségek nem rendelkezhetnek saját erőforrásaikkal, különösképpen földjeikkel, mert azt távoli nagybirtokosok, óriáscégek használják az a vidéki térségek további elnyomorodását, kiürülését hozhatja.

- Az elmúlt 10 évben hazánkból több mint félmillió ember távozott. Meg kell állítani ezt az exodust, melynek egyik kulcsa az életlehetőségek és a remény visszaadása vidéken is. Minél több embernek biztosítani kell a gazdálkodás lehetőségét. Hibás elképzelés multicégek letelepítésétől, az intenzív mezőgazdaságtól várni a tömeges vidéki munkahelyteremtést. A vidéki térségek feltámasztásának motorja a fenntartható földművelés és állattenyésztés, az erre alapozott helyi feldolgozás, kereskedelem, és a termelők mint egyenrangú felek szövetkezése lehet.

- A jelenleg látható földjogi szabályozás ezekkel az elvekkel nem összeegyeztethető. A földforgalmi törvény ütközik a Nemzeti Vidékstratégiában rögzített elvekkel és az ott leírt programjavaslatokkal. Nem hozza helyzetbe a családi gazdaságokat. A kis- és közepes méretű gazdaságok és ezek szövetkezésének megerősítését nem kezeli prioritásként. Nem is hivatkozik a demográfiai földprogramban résztvevőkre. Ezzel szemben a nagyüzemek terjeszkedésének további lehetőséget biztosít.

- Elhibázott lépésnek tartjuk, hogy a komplex földjogi szabályozásból kiragadva a földforgalmi törvényt önmagában terjesztették a Parlament elé. A törvény várható tényleges hatásainak értékelése a gazdálkodás új kereteit megadó jogszabályokkal – legalább az üzemszabályozási törvénnyel – együtt lenne lehetséges.

- Veszélyesnek tartjuk, hogy egy olyan földforgalmi törvénytervezetet tett kétharmadossá az Alaptörvény harmadik, 2012. decemberi módosítása, melynek jelenleg ismert változata elfogadhatatlan, a módosító javaslatok sorsa egyelőre bizonytalan, továbbá a kapcsolódó törvénytervezeteknek még a körvonalai sem láthatók.

- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Alaptörvény harmadik módosításával az Országgyűlés kétharmados törvénnyé tette az – egyelőre ismeretlen tartalmú – integrált mezőgazdasági termelésszervezésről szóló szabályozást, míg a családi gazdálkodás, illetve a szövetkezés kétharmadossá tételét kifejezetten elutasította.   

- Szükségesnek tartjuk, hogy a földforgalmi szabályozással párhuzamosan vagy azt megelőzően a termelők egyenrangú felekként való szövetkezését támogató törvénytervezet is elfogadásra kerüljön.

- A földforgalmi törvénytervezetnek helyre kell állítania a közbirtokosság intézményét. 

A fentiekből adódóan a jelenleg ismert, T/7979. számú földforgalmi törvénytervezettel kapcsolatban az alábbi elvek érvényesítését tartjuk kiemelkedően fontosnak:

- Rendezzék a „helyben lakó”, „helybeli illetőségű” fogalmait. A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. A távolabbi lakóhelyű, illetve székhelyű termelők akkor juthassanak földhöz, ha a helyiek közül nincs aki igényt tartana rá.

- Szüntessék meg a földbirtoklás, illetve földhasználat terén a kiskapukat, ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni. A földbirtoklás és földhasználat felső korlátai legyenek következetesek, áthághatatlanok, egységesek, átláthatóak. A földbirtoklásra és földhasználatra vonatkozó korlátozások alól a kényszerhasznosítás se jelentsen kibúvót!

- A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve használatával kapcsolatos ügyleteknél. A helyi földbizottságokat a településen élők közül kell megválasztani és legalább együttdöntési jogot kell nekik adni.

- A földhöz jutásnál kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók, illetve a gazdálkodni kívánó, gyermeket vállaló párok.

- A földforgalmi szabályok nyújtsanak hatékony védelmet a spekuláció és a letelepedni nem kívánó külföldiek tulajdonszerzése ellen.

Az itt lefektetett elvek mentén értékeltük az érvényes képviselői módosító indítványokat, melyekkel kapcsolatos legfontosabb következtetéseinket az alábbiakban mutatjuk be.

A földforgalmi törvénytervezet a jelen parlamenti ciklus kiemelkedő jelentőségű – ha nem a legfontosabb – jogszabálya, mely a nemzetünk megmaradásának alapját jelentő erőforrás birtoklásának és használatának kérdéseit rendezi. E felelősséget átérezve a képviselők összesen 204 érvényes módosító javaslatot tettek, melyek a szabályozás szinte minden lényeges elemét érintik. A módosító indítványok tartalmát a beterjesztők pártállásától függetlenül, szakmai alapon, részletesen elemezték civil szervezetek.

Megállapították, hogy beterjesztésre kerültek azok az indítványok, melyekkel a tervezetben a fenntarthatóság, a földvagyon magyar kézben tartásának, a vidéki térségekben a megélhetési lehetőségek javításának szempontjai szinte maradéktalanul érvényesülhetnek. A törvény ezekkel olyan irányba alakítható, mely Magyarország javát szolgálhatja.

A Parlament elé kerültek azonban olyan javaslatok is, melyek a törvény mostani torzulásait tovább rontanák, behozhatatlan hátrányba hozva a kis- és közepes gazdaságokat a nagyüzemekkel szemben.

A javaslatok és összefüggéseik elemzése alapján jelen állásfoglalás kezdeményezői ajánlást készítettek a képviselők számára, hogy mely indítványok támogatását javasolják a civil társadalom oldaláról, a magyar vidék felemelkedésének érdekében. Az alábbiakban először rögzítjük, hogy mely elveket tartanánk fontosnak a törvénytervezetben érvényesíteni. E szempontok mentén értékeljük a legfontosabb képviselői indítványokat, a mellékletben pedig tételesen bemutatjuk a javaslatokkal kapcsolatos ajánlásokat.

Ángyán József és Bencsik János (Fidesz) összesen 70, egymással összefüggő, egységes logikában elkészített módosító indítvánnyal kívánja kijavítani a törvény hiányosságait. A két képviselő indítványai gyakorlatilag a földforgalmi törvénytervezet összes, korábban a civil szervezetek által is kifogásolt problémás rendelkezését érintik. E módosítócsomag elfogadásával elérhető lenne, hogy a földbirtoklás és használat új szabályai valóban a helyben élő családokat szolgálják; gátat vessenek a nagyüzemek terjeszkedésének; a gazdálkodó népesség életkor-összetétele javuljon; előnyhöz jussanak a természet- és környezetvédelmi szempontból is fenntartható módon gazdálkodók. A két képviselő fontosabb indítványai:

- Tisztázzák a helyben lakó fogalmát – nem értendő ide pl. a településtől számított 20 km-en belül lakók köre.

- A helybeli illetőség feltételévé tennék, hogy az adott településen legyen a mezőgazdasági termelőnek székhelye, ne legyen elegendő, hogy csak a telephelye legyen ott.

- A földtulajdon megszerzésénél előnyben részesítenék azokat a fiatal párokat, akik hosszú távú gazdálkodásra vonatkozó kötelezettséget és gyermekeket vállalnak (részt vesznek a demográfiai földprogramban).

- Kedvezőbb helyzetbe hoznák az ökológiai gazdálkodókat az elővásárlási rangsorban.

- A településen kívüli igénylők számára csak akkor engedélyeznék a földhöz jutást, ha a településen élők közül nincs olyan, aki az adott területet megvásárolná, illetve használná.

- A települések közösségeinek vétójogot adnának a földtulajdon és -használattal kapcsolatos kérdésekben a Helyi földbizottságok együttdöntési jogkörének megteremtésével.

- A haszonkölcsön és a lízing fogalmát – mint a spekuláció és a zsebszerződések lehetséges melegágyait – törölnék tervezetből.

- Megszüntetnék a tervezet sajátos „kasztrendszerét”, mely gazdasági kategóriák szerint különböző méretű föld birtoklását tenné lehetővé őstermelőknek, egyéni vállalkozóknak, családi gazdálkodóknak: egységesen 300 hektárban (vagy 600 aranykoronában) maximálnák a megszerezhető birtok méretét.

- Közeli hozzátartozók számára országosan 1200 helyett legfeljebb 500 hektár megszerzését tennék lehetővé összesen.

- A földhasználat terén ugyancsak megszüntetnék a „kasztrendszert”: gazdasági formától függetlenül egységesen 1200 hektárban limitálnák a haszonbérelhető föld nagyságát.

- Bezárnák a kiskaput, mely a cégeknek gyakorlatilag korlátlan méretű föld használatának haszonbérletét tenné lehetővé. A törvénytervezet szerint ugyanis mezőgazdasági termelő tagjaitól, részvényeseitől bérelt földet nem kell figyelembe venni az összeszámításnál, így ezekkel túlléphető az 1200 ha-os haszonbérleti maximum.

Ángyán József és Bencsik János javaslatait a civil szervezetek támogatásra ajánlják a képviselőknek. 

A Magyar Szocialista Párt képviselői részéről érkezett javaslatok a fentiekkel ellentétben – néhány kivétellel – a nagyüzemek földhöz jutási lehetőségeit javítanák, illetve az állami szabályozás lehetőségeit szűkítenék a földügyletek terén. Néhány javaslat ezek közül:

- Mezőgazdasági termelők részvényesei, alkalmazottai is minősüljenek földművesnek, így birtokolhassanak földet. Ez a javaslat még inkább jelentéktelenné tenné a mezőgazdasági termelők 1200 hektáros földhasználati korlátját, amennyiben a részvényesektől bérelt földet továbbra sem kellene figyelembe venni a területek összeszámításánál.

- Mezőgazdasági termelő tagja (részvényese), alkalmazottja által bérbe adott termőföld esetén a mezőgazdasági termelő céget első helyen illesse meg az előhaszonbérleti jog (megelőzve ezzel a birtokpolitika minden egyéb kedvezményezettjét).

- Tovább lazítanák a haszonbérlet esetében a helybeli illetőség fogalmát: már egy a településtől legfeljebb 20 km-re lévő, a földműves vagy mezőgazdasági termelő használatában álló telephely is elegendő lenne ennek igazolásához.

- A földművesek esetében is kötelezővé tennék a foglalkoztatást, 50 hektáros birtokméret felett 30 hektáronként 1 fő foglalkoztatását javasolják. Ez azért jelent nehézséget, mert a jelenlegi tervezet szerint ebbe a kategóriába tartozó gazdaságok esetében inkább az önfoglalkoztatás domináns.

- Csökkentenék a haszonbérlet esetében a mezőgazdasági termelők számára előírt foglalkoztatási kötelezettséget, az állattartó telepet üzemeltetőket pedig egyenesen mentesítve ez alól; nagyállat egységenként 2 hektár termőföld haszonbérletét engedélyezve. Utóbbi a magas fokon automatizált, intenzív telepek terjeszkedését segítené elő, tovább csökkentve a vidéki munkalehetőségeket.

Az MSzP 28 javaslatából a civil szervezetek kettőt támogatnak, a többit viszont nem tartják elfogadhatónak. 

Varga Géza, a Jobbik képviselője összesen 42 önálló javaslatot jegyez. A párt részéről további 18 javaslat került benyújtásra Kiss Sándor, illetve Szilágyi György által. Varga Géza javaslatai – Ángyán József és Bencsik János javaslataival sok ponton összhangban a földforgalmi törvény számos hibáját orvosolnák. Néhány ezek közül:

- A helyben lakó fogalma csak az életvitelszerűen a településen élőkre vonatkozzon, a település körüli 20 km-es körzetben élők ebbe ne számítsanak bele. Bevezeti ugyanakkor a másodlagos és harmadlagos helyben lakó fogalmát, melyek a településtől legfeljebb 10, illetve 20 km-re lakók körét jelenti. Míg az előbbi szigorítás támogatható, addig az új fogalmak bevezetését szükségtelennek látjuk, a rangsorolásnál ezek nélkül is biztosítható a környéken élők földhöz juttatása, ha a helyiek nem kívánnak földet vásárolni, illetve haszonbérelni.

- Javasolja a lízing fogalmának törlését a földforgalmi törvénytervezetből.

- A helyi magánszemélyekből, civil szervezetekből, vállalkozókból, illetve az önkormányzatot képviselőkből álló Helyi Földhasznosítási Bizottság együttes engedélyének megszerzését a tulajdonjog, illetve haszonélvezeti jog megszerzésének kötelező feltételévé tenné.

- A birtokolható föld mennyiségét csökkentené (őstermelő: 10 ha, egyéni vállalkozó: 200 ha, családi gazdálkodó: 300 ha), illetve 25 hektáronként legalább 1 fő alkalmazását kötné ki.

- A földműves kifejezés helyett bevezetné a magyar földműves gazda kifejezést. Ezt a fogalmi módosítást szükségtelennek látjuk, bonyolítaná a meghatározások sokaságát és nehezítené értelmezésüket.

- A mezőgazdasági termelők által haszonbérelhető föld nagyságát az általuk a megelőző 3 évben foglalkoztatottak átlagos számának huszonötszörösében, de maximum 1200 hektárban limitálná. Ez a jelenlegi törvénytervezethez képest kevésbé szigorú feltételeket támaszt foglalkoztatási szempontból.

- Az alhaszonbérlet intézményét – helyesen – tiltaná.

- Lényeges javaslat, hogy a törvény előírásait egy 5 éves átmeneti időszak után kiterjesztené minden mezőgazdasági üzemre, azaz lényegében a törvény korlátozásaival összhangba hozná a teljes magyar földbirtok, illetve -használati struktúrát.

Varga Géza javaslatai közül számosat támogatásra érdemesnek tartanak a civil szervezetek.

A Lehet Más a Politika képviselői Szabó Rebeka (illetve Jávor Benedek) az Ángyán – Bencsik indítványok szellemiségéhez hasonlóan a helyi közösségek földhöz jutásának elősegítését, illetve a fenntartható gazdálkodás szempontjait tartják szem előtt javaslataikban. Ezek közül néhány fontosabb:

- Föld tulajdonjoga környezet-, illetve természetvédelmi célból is kisajátíthatóvá váljon.

- A földforgalm