Kezdődhet a földlicit!

MAGUKÉRT BESZÉLNEK az állami földek értékesítésével kapcsolatos – napról napra – gyarapodó adatok. Az árverési felhívások olyan információkat is tartalmaznak, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak. Így például ma már tudjuk, egyesek milyen olcsón bérelték e területeket, ahogy azt is, hogy egyes nagygazdaságok nyugodtak lehetnek, az állam nem adja el alóluk a bérleményeket. Mások nem jártak ilyen jól.


Az állami földértékesítési árverési felhívásokat böngészi a magyar sajtó, az agrárszakemberek. Ezekből derül ki, hogy nagyjából 500 ezer hektárra tehető az a többségében eddig bérlettel hasznosított állami termőföldvagyon, amelyet év végéig árveréseken és egyszerű hirdetéseken keresztül ad el az állam. November 16-tól a félmillió hektárból 380 ezer hektárt értékesítenek, ebből 80 ezret tesz ki a 3 hektárnál kisebb terület, amelyre nem licitálni kell, hanem csak a felhívás szerinti szabályoknak megfelelően árajánlatot tenni. E területekkel nem sokat foglalkozik a közvélemény, annyit tudni még, hogy 42 ezer földrészlet tartozik e kategóriába. 


Fontosabb – és politikailag is ez az érzékeny pont – a fennmaradó 9 ezer földrészlet, földdarab, melyek összesen 300 ezer hektárnyi területet tesznek ki. Ezeket kizárólag árveréseken lehet megvenni. Egy ilyen földrészlet átlagos nagysága 33 hektár, azaz nem kis területekről van szó. Ezt támasztja alá Ángyán József nyugalmazott egyetemi tanár, korábbi földművelésügyi államtitkár legutóbbi számítása is, amelyről egy fórumon beszélt. Ángyán a Győr-Moson-Sopron megyében értékesítendő területeket vizsgálta. Nagyjából 500 földrészletet értékesít itt az állam. A megyében az 500 földrészlet átlagos kikiáltási ára 73 millió forint! A legnagyobbért minimum 310 millió forintra számít az állam. Ha ezt valaki hitelből akarná megvenni, minimum 20 százalék önrésszel, azaz 60 millió forinttal kell rendelkeznie. Nos, ennyi pénze egészen biztosan nincs egy családi gazdálkodónak, magántermelő földművesnek. Ennyi pénze Ángyán József szerint annak van, aki nem mezőgazdaságból él, hanem mondjuk orvos, jogász vagy éppen tőkebefektető. A volt államtitkár attól tart, hogy nem az agrárgazdálkodókhoz kerülnek a liciteken a jobb földdarabok. Az üzleti lehetőség azonban óriási: az osztrák határ mellett egy hektárt átlagosan 2 millió forintért hirdet meg most az állam. Az áremelkedés szinte biztos, hiszen Ausztria közeli vidékén ma 10–15 millióba kerül egy hektár. Vagyis az is biztos lehet a dolgában, aki arra számít, hogy a most megvett, de bérlettel terhelt és 20 év után eladható földjét 20 év múlva a mai ár akár 4-5-szörösén tudja értékesíteni. 


Győr megye azért is érdekes hely, mert itt és a közelben vannak Simicska Lajos agrárcégei. Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Sárváron jórészt állami földeket bérelnek. Összesen 18 ezer hektáron gazdálkodnak, és most ebből 14,4 ezer hektárt ad el az állam. Ez azért is érdekes, mert más, hasonló nagyságú nagy agrárcégek hátradőlhetnek, az általuk bérelt állami földek nem képezik licit tárgyát. Ilyen például a Csányi Sándor bankvezér érdekeltségébe tartozó bolyi, dalmandi gazdaság, de a hírek szerint az évtizedek óta a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló Horváth László által felügyelt törökszentmiklósi cég, vagy éppen a Pápa környéki földek sem kerülnek kalapács alá. A hírek szerint 10 ilyen mintagazdaságot hoznak létre, ezek fejlesztési központok lehetnek. Ezenfelül három helyen – Bábolnán, Szilvásváradon és Mezőhegyesen – lótenyésztési központokként 3-4 ezer hektáros területen újjászervezik a ménesbirtokokat. 


Sokan felvetették: gyanús, hogy az első árverési körben éppen a Simicska-féle cégek földjeit adja magánkézbe a kormány. Mondván, hogy ezzel a cégeket nehéz helyzetbe hozzák, mert készül egy új jogszabály is, miszerint az új tulajdonosok új bérleti díjakat határozhatnak meg, és azokat kétévente felülvizsgálhatnák. A díjak mértékét az agrárkamara határozná meg. Ha a bérlő nem fogadja el azt, akkor változna a bérlemény egész jogviszonya. Csakhogy az állam értékesítésre kínálja a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. állami földjeit is, holott e cég tulajdonosai, vezetői nem rúgták össze a port a hatalommal. Sőt, a társaság vezérigazgatója, Zászlós Tibor a kormányt támogató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. Tehát nem olyan egyértelmű a földek eladása körül kialakult összeesküvés-elméletek megalapozottsága. 


Viszont megtudtuk, amit eddig csak kevesen tudtak. A hirdetményekben ugyanis feltüntették, hogy mennyi pénzért bérelték az államtól a cégek, a magánemberek a földeket. A 2001-ben az első Fidesz-kormány által eladott állami gazdaságok aranykoronánként 580 forintot fizettek. Az utóbbi évek földbérleti akcióinál már 1250 forint volt a díj. Ezek azonban messze elmaradnak a piaci alapon, magántulajdonosoknak fizetett 2000–2500 forintos bérleti díjaktól. S itt az igazi félelem: aki eddig 580 forintot fizetett, és több ezer hektárt bérelt, annak a jövőben akár megháromszorozódhat a bérleti költsége, vagyis igen jelentős kiadásnövekedésre számíthat. 


Az, hogy most egyes társaságok állami területeit az NFA eddig nem hirdette meg, nem jelenti azt, hogy e földekre a kiírások később nem jelennek meg. 


Felmerülhet az is, hogy az új tulajdonosok nem is változtathatnak a bérleti díjakon a bérleti szerződés lejártáig. Éppen a Simicska Lajos agrárbirtokait egységesen kezelő Mezort Zrt. vezetője, Purger Ferenc jegyezte meg, hogy a bérleti viszonyokat megváltoztató – az agrárkamara elnöke által jegyzett – mostani módosítás feles törvényt jelentene, miközben él egy kétharmados szabály is, amelyet alacsonyabb szintű jogszabály nem írhat felül. A sarkalatos földforgalmi törvény azt mondja ki, hogy a 2013. december 15. napján már létező haszonbérleti szerződések módosításánál a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. E jogértelmezés szerint a földtulajdonosoknak csak a 2013. december 15. után kötött haszonbérlet-szerződéseknél nyílna lehetőségük az egyoldalú bérletidíj-emelésekre, ha a Győrffy Balázs-féle módosítási javaslatot elfogadná a parlament.