Kivédhetetlennk tűnő, jelentős haszonbérletidíj-emeléseket
kényszeríthetnének az elárverezett állami földeken az új tulajdonosok a
mostani bérlőkre, ha a parlament elfogadná azt az újabb, egyszerű
többséget igénylő törvénymódosítási indítványt, amelyet Győrffy Balázs
fideszes képviselő nyújtott be. A szabályozási változtatás azt
eredményezné, hogy a jelenlegi bérlő cégeknek a tulajdonosváltások után
le kellene mondaniuk ma használt területeikről, ha azokat eddig az
államtól irreálisan olcsón bérelték és az új tulajdonosok díjemelési
kezdeményezéseit nem fogadnák el. Így a törvénymódosítással a Simicska
Lajos nagybefektetőhöz tartozó agrárcégeknek is jóval több bérleti díjat
kellene fizetniük, ha nem akarnának megválni az általuk használt,
elárverezett földterületektől. Az agrászektor.hu információi szerint az
újabb, „lex Simicska II.-nek” is nevezhető indítványt az motiválta, hogy
a Simicska-féle agrárérdekeltségek a bérletidíj-emelések ügyében az
elmúlt hetekben szembementek a kormánnyal.
Újabb törvénymódosítási javaslatot nyújtott be Gőrffy Balázs fideszes
képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a parlamenthez
annak érdekében, hogy változtatni lehessen a földbérleti szerződéseken
azokban az esetekben, amikor a bennük szereplő bérleti díjak jelentősen
eltérnek a piaciaktól. A mostani javaslat szigorúbb az első, „lex Simicskaként” is emlegetett
Győrffy-féle indítványnál, amely szintén a bérleti díjak rendezésére
irányult, elsősorban a most értékesítés (elárverezés) alatt álló állami
földeken. Az első Győrffy-javaslatot azonban a napokban csak részben
fogadta el a parlament, mert kétharmados szavazást igénylő részeihez nem volt meg a kellő számú szavazat.
Válaszokat akar a hazai agrárszektor
legégetőbb kérdéseire" Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az
agráriumban és az élelmiszeriparban"
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái
A most benyújtott, „lex Simicska II.-nek” is nevezhető és csak „feles
többséget” igénylő javaslat szerint a szerződő felek a legalább 10 éves
időtartamú haszonbérleti szerződéseknél a megkötéstől számított
legfeljebb öt év múlva, majd további maximum ötévenként
kezdeményezhetnék, hogy a bennük szereplő bérleti díjakat a piaciakhoz
lehessen igazítani. Azt, hogy mi számít piaci díjnak, igazságügyi
szakértői vélemény alapján kellene megállapítani.

Ha az így meghatározott piaci díjak az érvényes szerződésekben rögzített összegektől legalább 20 százalékkal eltérnének, az ellenérdekű felek a szerződéseket a gazdasági év végére felmondhatnák. Ha például a jelenlegi bérlők sokallnák és nem fogadnák el a bérbeadók díjemeléseit, felmondhatnák szerződéseiket, ez esetben viszont elveszítenék területeiket. Másik lehetőségként fordulhatnának bírósághoz is a díjmegállapítás érdekében, de újra kényszerhelyzetbe kerülnének, ha a bíróságok is legalább 20 százalékos eltérést határoznának meg. Ez esetben a bérlőknek tudomásul kellene venniük az ítéletet, vagy ha ezt sem lennének hajlandók elfogadni, fel kellene mondaniuk érvényes szerződéseiket. Így bérbeadói díjemelési kísérleteknél a földhasználóknak mindenképpen földjeik elvesztésével kellene számolniuk, ha a magasabb díjakat nem fogadnák el.
A „lex Simicska II.” abban is lényegesen eltér az első indítványtól,
hogy a díjmegállapításra és a szerződésfelmondásra vonatkozó
rendelkezéseket valamennyi haszonbérleti szerződésnél – vagyis a jóval
korábban kötötteknél is - alkalmazni lehetne. Eddig ugyanis a 2013.
december 15-e előtt létrejött megállapodásokat a kétharmados
földforgalmi törvény „érinthetetlennek” nyilvánította, e sarkalatos
jogszabályt pedig az első Győrffy-javaslattal a kormánypárti többség nem
tudta korrigálni.
A most benyújtott, egyszerű többséget igénylő módosítás viszont
változtatna a Polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő átmeneti
szabályozáson, és szerződés-átruházásra hivatkozva kimondaná, hogy új
szerződéseknek kellene tekinteni a korábban kötött megállapodásokat, ha
valamelyik szerződő fél személye megváltozik. Majd ezt a sémát – a
földforgalmi törvényhez kapcsolódó kiegészítő törvény korrekciójával –
alkalmazná a haszonbérleti szerződésekre is, ha tulajdonosváltás
történik. Tehát egy korábban kötött haszonbérleti megállapodást új
szerződésnek minősülne, ha a tulajdonos bérbeadó személye módosul. Ha
pedig már új szerződésről lenne szó, a kétharmados földforgalmi törvény
idevonatkozó rendelkezései nem lennének irányadók, mivel azok a 2013.
december 15-e előtt létrejött megállapodásokra vonatkoznak.
A mostani állami földárverések szempontjából e módosítások azért
lennének lényegesek, mert nagyrészt olyan területekről van szó,
amelyekre a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) korábban hosszú távra
– sokszor évtizedekre – kötött haszonbérleti szerződéseket a jelenleg
is bérlő társas vállalkozásokkal irreálisan alacsony bérleti díjakkal.
Az állami földeladásokkor pedig pontosan az játszódik le, hogy az eddigi
bérbeadó NFA helyett új földműves magánszemélyek lépnek be tulajdonos
bérbeadóként, mivel addig nem vehetik birtokba a megvett területeket,
ameddig a hatályos bérleti megállapodások le nem járnak. Ugyanakkor
jelentős bérleti díjakra sem számíthatnának, mivel az érvényes
szerződésekben lévő kis összegeket egyoldalúan nem emelhetnék. Azzal
viszont, hogy az újabb Győrffy-indítvány a korábban létrejött
megállapodásokat új szerződéseknek nyilvánítaná, minden olyan
haszonbérleti szerződésnél díjemeléseket tenne lehetővé, illetve
kényszeríttetne ki, amelyeket akár jóval korábban, hosszú időszakra
kötöttek.

Bár az újabb módosítás általános jelleggel minden földpiaci szerződésre kiterjedne, az agrárszektor.hu információi szerint kifejezetten Simicska Lajos nagybefektető agrárcégei ellen irányul. A Simicska-féle Mezort-érdekeltségek voltak ugyanis azok, amelyek a nyilvánosság előtt leginkább támadták a haszonbérleti díjak növelésére irányuló, eredeti Győrffy-javaslatot (amelynek kétharmados részei a parlamentben el is buktak, így annak elfogadásával az Országgyűlés az egyoldalú tulajdonosi díjnövelési lehetőséget eddig csak a 2013. december 15-e utáni szerződéseknél teremtette meg). A „lex Simicska II.-vel” viszont a Mezort-cégeknek (is) jóval szigorúbb, már csak egyszerű többséget igénylő változtatásokkal kell szembe nézniük, amelyeket kormánypárti többséggel minden bizonnyal elfogad majd a parlament.
Ha pedig így lesz, a Simicska-vállalatoknak is jelentős díjnöveléseket
kellene „benyelniük” állami liciteken elárverezett területeiken, ha nem
akarják azokat elveszíteni, hiába kötöttek 2001-ben ötvenéves (2051-ben
lejáró) haszonbérleti szerződéseket az NFA-val. E megállapodásokban
ugyanis mindössze 580 forintos aranykoronánkénti éves bérleti díjak
szerepelnek, amelyek jóval elmaradnak a mai átlagnak tekintett, 2000
forint körüli aranykoronánkénti összegtől. Mivel a különbség sokkal több
20 százaléknál, az árverezéseken nyertes földművesek komoly
díjnöveléseket jelenthetnének be. Bár a Mezort-cégek a díjemelések
konkrét mértékét bíróságok előtt vitathatnák, a szerződésekben szereplő
alacsony díjak miatt vélhetően a bíróságok is megállapítanák a legalább
20 százalékos eltérést a szerződésben szereplő és a piaci díjak között.
Ez pedig megint ahhoz vezetne, hogy a Mezort-cégeknek el kellene
fogadniuk a díjnöveléseket vagy pedig le kellene mondaniuk bérelt
területeikről, amelyek közül már több mint 14 ezer hektárt írt ki
árvezerzésre az NFA.
Egyelőre nem tudni, hogy a „lex Simicska II.” hány további olyan
agrártársaságot érintene, amelyek az államtól eddig olcsón béreltek
földeket, de azokat a mostani földértékesítési akcióban az NFA elad.
Ahogy azonban beszámoltunk róla, a földbérleti díjak körüli vita további
komoly bonyodalmakat is okozhat, ha az alacsony díjak ügye az Európai
Bíróságon kötne ki, és a testület megállapítaná, hogy az állam azokkal
hosszú évekig egyes kedvezményezetteknek burkolt támogatást nyújtott.
Ekkor ugyanis az is előfordulhatna, hogy a különbséget az előnyben
részesített vállalatoknak utólag meg kellene fizetniük, ez pedig komoly
pénzügy érvágást jelenthetne a számukra.
© 2013 Kié legyen a föld?