Ángyán-jelentés Borsodból: mélyfúrás után döbbenetes eredmény
Ángyán-jelentés Borsodból: mélyfúrás után döbbenetes eredmény
Forrás: atv.hu2012.05.30.
Elkészült Ángyán József jelentése a borsodi mezőségi földek bérbeadásának anomáliáiról. A fideszes képviselő a nyilvánosság előtt frakciótársainak juttatja el a mintegy harmincoldalas tanulmányt. A volt államtitkár, ahogy egy mezőcsáti fórumon fogalmazott: mélyfúrást végzett, és döbbenetes eredményre jutott- írja a Népszabadság.
Most elkészült tanulmányában szavai szerint kitér arra, ki rendelte el a Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, s szempontrendszerében a helyi gazdákkal előzetesen egyeztetett első pályázat visszavonását, s miként született meg a második kiírás, amelynek alapján a meghirdetett földterület felén három pályázó osztozott, egyenként négy-ötszáz hektáros birtoktesteket elnyerve.
– Miután Budai Gyula korábban megtiltotta, hogy a nemzeti parknál lévő anyagot Budapestre küldjék, s azt mondta, ha akarom, Egerben megnézhetem azokat, nagyjából egy hónappal ezelőtt a helyszínen vizsgáltam meg a dél-borsodi földekre beadott pályázatokat.
A legszembetűnőbb, s a visszaélésekre leginkább okot adó hiányosság – miként azt az elemzésemben is leírtam – az, hogy a 380 pontos bírálati rendszerben 150 pontot ér az úgynevezett gazdálkodási terv, amelyre azonban nem dolgoztak ki semmilyen bírálati szempontot. Mintha direkt hagyták volna nyitva ezt a kiskaput, ezt a „rést a falon”, hisz így kedvükre hirdethettek nyertest – mondta Ángyán.
Hozzátette: a pályázat minden más elemére létezett egy besorolási szisztéma, csak erre az egyre nem. Így fordulhatott elő, hogy egy adott földblokkra beadott két pályázatban, amelyeknél furcsamód a gazdasági terv gyakorlatilag szó szerint megegyezett, az egyik – később nyertes – pályázó ugyanarra a szövegre 120 pontot, míg a másik mindössze 60-at kapott.
Ráadásul a „vesztes” pályázat szerzője évtizedek óta ebben az ágazatban tevékenykedő elismert szakember, miközben a nyertes – legalábbis végzettsége és eddigi tevékenysége szerint – még csak nem is konyít a gazdálkodáshoz.
Most elkészült tanulmányában szavai szerint kitér arra, ki rendelte el a Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, s szempontrendszerében a helyi gazdákkal előzetesen egyeztetett első pályázat visszavonását, s miként született meg a második kiírás, amelynek alapján a meghirdetett földterület felén három pályázó osztozott, egyenként négy-ötszáz hektáros birtoktesteket elnyerve.
– Miután Budai Gyula korábban megtiltotta, hogy a nemzeti parknál lévő anyagot Budapestre küldjék, s azt mondta, ha akarom, Egerben megnézhetem azokat, nagyjából egy hónappal ezelőtt a helyszínen vizsgáltam meg a dél-borsodi földekre beadott pályázatokat.
A legszembetűnőbb, s a visszaélésekre leginkább okot adó hiányosság – miként azt az elemzésemben is leírtam – az, hogy a 380 pontos bírálati rendszerben 150 pontot ér az úgynevezett gazdálkodási terv, amelyre azonban nem dolgoztak ki semmilyen bírálati szempontot. Mintha direkt hagyták volna nyitva ezt a kiskaput, ezt a „rést a falon”, hisz így kedvükre hirdethettek nyertest – mondta Ángyán.
Hozzátette: a pályázat minden más elemére létezett egy besorolási szisztéma, csak erre az egyre nem. Így fordulhatott elő, hogy egy adott földblokkra beadott két pályázatban, amelyeknél furcsamód a gazdasági terv gyakorlatilag szó szerint megegyezett, az egyik – később nyertes – pályázó ugyanarra a szövegre 120 pontot, míg a másik mindössze 60-at kapott.
Ráadásul a „vesztes” pályázat szerzője évtizedek óta ebben az ágazatban tevékenykedő elismert szakember, miközben a nyertes – legalábbis végzettsége és eddigi tevékenysége szerint – még csak nem is konyít a gazdálkodáshoz.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 06. 05.