Kié legyen a föld?

Oligarchák, titkok, patkányok – Ángyán felvilágosítással mentené meg a vidéket

Oligarchák, titkok, patkányok – Ángyán felvilágosítással mentené meg a vidéket

Forrás: atv.hu
2012. 06. 08.

Felcsút, 2010 február. Ángyán József egyetemi professzor Orbán Viktor házában vendégeskedik. Jelen van még Fazekas Sándor, akit az elsöprő választási győzelemre készülő Orbán leendő vidékfejlesztési minisztereként nevez meg. A leendő kormányfő a mezőgazdaságról beszélget vendégeivel.

Ángyán a kétórás eszmecsere végén átad Orbánnak egy tizenöt oldalas feljegyzést, melyben a követendő agrárstratégiával kapcsolatos gondolatait rögzítette. A történet egy pénteki napon játszódik. Ángyán hétfőn értesítést kap: ő lesz a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára, a tizenöt oldalas feljegyzés pedig a kormányprogram alapja.

Biatorbágy, 2012. május 30. Ángyán József egyetemi professzor a helyi faluházban tart előadást. Január óta nem államtitkár. Lemondott, mert vállalhatatlannak tartja, ami vidékfejlesztés címén zajlik. A vidéket járja, adatokat gyűjt, elemez és publikál. A teremben körülbelül 70 gazdálkodó hallgatja időnként szenvedélyes előadását arról, hogy az agrárium a 24. órában van.

A tizenöt oldalas feljegyzésére alapozott kormányzati agrárstratégiáról a professzor tömören fogalmaz: „Finoman szólva nem sikerült végrehajtanunk.” Később majd neveket, szaftos történeteket is megoszt a hallgatósággal, de az elején egy általános összefüggést vázol fel: a globalizmus felemészti a helyi közösségeket, ezért ha túl akarunk élni, nem szabad a tőkebefektetők mellé állni.

A magyar tőkések

„Megengedhetetlen, hogy kínai tejporból készült folyadékot árulnak a magyar áruházakban, miközben a helyi gazda képtelen eladni a valódi tehénből fejt valódi tejet. (…) Baj, ha az állam nem szab határt a spekuláns tőkének, ha nem védi meg a helyben élő gazdálkodókat a csak a profit által vezérelt befektető társaságoktól” – folytatja, majd arról beszél, hogy a vesztesek szempontjából teljesen mindegy, hogy külföldi vagy magyar tőkések fojtják meg őket.

A magyar tőkések jellemzésére több tényt említ: az egyik kormányülésen Orbán Viktor szinte magából kikelve kérdezte, hogy ugye nem igaz, hogy az egyik legnagyobb, hungarikumot is gyártó magyar élelmiszercég nem magyar alapanyagból készíti termékeit" De, sajnos igaz. Mint ahogy az is igaz, hogy a magyar húsipari cégek fele szintén külföldi húsból termel. Ráadásul az egyik legnagyobb ilyen vállalatról az is kiderült, hogy offshore cég áll mögötte, vagyis nem Magyarországon fizet adót.

Ángyán József

Viszont itt kapott 4 és félmilliárd forint támogatást az agrárkasszából. A három legnagyobb magyar élelmiszergyártó cég egyébként összesen tíz milliárdot vett fel. A teljes tanyaprogramra egymilliárd jut. Összehasonlításképpen. Ennyit a spekulatív tőkéről, ha magyar. Illetve még valami, az étvágyáról: amíg Magyarországon 200 ezertől kétmillió forintig terjed egy hektár föld ára, szemben az ausztriai tízmilliós árfekvéssel, az említett étvágy bizony hamar megjön. Hiszen ki ne vásárolna, ha ötszörös-ötvenszeres haszonnal adhat tovább"

Gazdák föld nélkül

A baj „csak” az, hogy a helyi gazdálkodók föld és megélhetés nélkül maradnak. Pedig az a leghasznosabb, ha családi gazdaságok tulajdonában van a föld, hiszen ezek az emberek foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá, művelik, gondozzák. Ángyán szerint az Európai Unióban nem is jellemző, hogy tőkés társaságok tulajdonában van a föld.

Az utóbbi hónapok botránysorozata az állami földek bérbeadása körül dagad. Állami földet bérelni jó üzlet. Tudja ezt a műkörömépítő kismama, a tetőfedő vállalkozó, a nyolcvanéves budapesti néni. Akikben egy a közös: elindultak és nyertek is az állami földbérlet pályázaton. Mint ahogy egy sor ismert archoz kötődő cég is: Leisztinger, Csányi, Nyerges, sorolja a neveket Ángyán a nyilvánosság előtt, majd az előadás végén szűk körben folytatja: Tállai, Szabó, Simonka. Utóbbiak kormányközeli politikusok, szintén nyerő helyzetben.

A földbérletben az a jó, hogy hektáronként idén 55, jövőre 65 ezer forintnyi uniós támogatás jár évente. Ha valaki nyer 100 hektárt, a bérleti díj kifizetése után úgy keres 4-5 millió forintot, hogy egy kapavágást sem végzett. Ha pedig a bérelt földet tovább adja bérbe – olyanoknak, akik pályáztak, de nem nyertek, pedig tényleg fölművelésből akarnak megélni –, akkor 100 hektár ingyen földdel évi 6,5 milliót lehet keresni. „És itt nem 100 hektárokról van szó” – teszi hozzá Ángyán.

Nyerges Zsolt a traktoron"

A közönségnek nem kell sokat magyarázni. Jobbára olyanok jöttek el, akik maguk is lemaradtak a bérlési lehetőségről, mert előlük is távoli, helyben ismeretlen tőkebefektető társaságok nyerték el a jogot. Ángyán először Fejér megyét vizsgálta, s megállapította, hogy az elnyert földek 77 százaléka Fidesz-közeli, de nem helyi vállalkozókhoz került.

„Ki hiszi el, hogy Nyerges Zsolt fogja felszántani a dél-edelényi földeket...” – ekkor már érezhető az indulat a professzor hangjában. Majd váratlanul megdicséri az új alaptörvényt. Van humora: azért dicséri, mert az alapján kell minden, közbeszerzésen induló cégnek nyilatkoznia, hogy ki a tulajdonosa. Így derült ki, hogy az elmúlt években – magában vagy konzorciumban – 200 milliárdos állami megrendeléseket elnyert Közgép Zrt. tényleges tulajdonosának minősülő természetes személy Simicska Lajos.

A vezérigazgató pedig Nyerges Zsolt. „Hogy ki az oligarcha, arról lehet új definíciókat alkotni – Ángyán Orbánra céloz, aki a parlamentben azt mondta, Fidesz-közeli oligarchák nincsenek, mert oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé –, de az emberek látják a valóságot.”

Patkányokat a fényre

Ángyán professzor a közelmúltban Borsod megyét is feltérképezte: a földek 78 százalékát nem helyi gazdálkodók nyerték el, pedig a Fidesz éppen ezt ígérte. Az államtitkár először saját frakciójához juttatta el a lesújtó eredményt, majd amikor nem jött érdemi válasz, kitálalt a sajtónak.

Azt mondja, 2011 nyara óta érzékeli, hogy pont a meghirdetett célokkal szembe megy a kormányzati birtokpolitika. Idén januárban gondolta úgy, belülről már nem tud többet tenni, lemond az államtitkárságról. Hogy milyen körülötte a hangulat a Fidesz-frakcióban" „Ha a nagyfiúk is bent vannak, nagyon óvatosak a képviselők. De ha nincsenek ott, sok képviselőtársamról kiderül, hogy velem ért egyet. Csak hát, féltik a megélhetésüket, a legtöbbnek nincs hátországa, nincs hová visszavonulnia.”

Ángyán József idealista ember. Bár néhány hónapja még az asztalt csapkodva azt mondogatta, „el fogjuk veszíteni a vidéket”, a biatorbágyi Faluházban úgy vélte, tényfeltárással, a valóság széles körben ismertté tételével még meg lehet fordítani a folyamatokat. Hiszen, idézte az evangéliumot, „nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék”. Majd mondott egy kevésbé magasztos hasonlatot is az oligarchák legyűrésére, miszerint „a patkányt sem lehet legyőzni a csatornában. Előbb ki kell hozni a fényre”.

"Nem akarom szétverni a szekeret"

Utóda, Budai Gyula államtitkár azt nyilatkozta, nem érti, hogy miért kritizálja a jelenlegi állapotokat, hiszen Ön írta alá azt a törvényt, ami szabályozza a földpályázatokat - vetettük fel a professzornak a biatorbágyi rendezvényt követően.

– A legújabb jelentésemben leírtam, mennyi szerepem volt nekem ebben a földpályázati rendszerben. Gyulával addig voltunk mi együtt ebben a dologban, amíg ő is kritizálta ezt a földpályázati rendszert. Egészen konkrétan a borsodi mezőségi pályázat visszavonásánál volt egy nyolcszemközti nagyon éles vitánk, ahol Fazekas Sándor miniszter, Szabó Csaba földügyi miniszteri biztos, Budai Gyula és én vettünk részt: a találkozót Gyula kezdeményezte, és ott nagyon keményen rájuk olvasta a kifogásait. Én magam is akkor és ott tudtam meg, milyen viszonyok vannak a háttérben.

Budai Gyula és a szocialista Gőgös Zoltán vitatkoznak a földbérletekről.

Budai ezt pontosan tudta, és ő tiltakozott a legkeményebben amiatt, hogy visszavonták a pályázatot, és újat írtak ki helyette. Akkor azt mondta, ezt a gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni. Ehhez képest mióta államtitkár, ő megy le Borsodba és mondja az embereknek, hogy milyen nagyszerű a visszavont, majd újra meghirdetett pályázat. Ezek furcsa dolgok.

A jelentésemben is írom, hogy nálam annak idején az államtitkári kinevezés nem okozott ilyen jelentős véleményváltozást, mint aminek most tanúja vagyok nála. A kérdésére a konkrét válasz: a pályázatok szabályozását elvonták tőlem. Szabó Csaba intézte az egész pályáztatási rendszert. Én próbáltam más irányba terelni, de nem sikerült.

Önnek még nem üzentek azokból a körökből, melyekre az utóbbi hónapokban ráirányította a figyelmet"

– Direkt módon nem. De hogy mi történik a háttérben, milyen lépések készülnek, azt nem tudhatom. Volt néhány furcsa akció, például az MTI engem lejáratni akaró álhíre, de az végül magától visszahullott az MTI-re. Nem is kellett semmit tenni, mert annyira nyilvánvaló volt, kinek az akciója, honnan indult. Amit utána helyreigazításként az MTI-nek meg kellett tennie, az felért egy Canossa-járással.

Az előadásban említett egy konkrét történetet, amikor az egyik oligarchikus cég képviselője megírta és eljuttatta a miniszternek a számára előnyös rendelet szövegét. És arról is beszélt, hogy tőkebefektető társaságok véleményezték és saját érdekeik szerint alakították át a minisztérium által összeállított falugazdász névsort. Ön szerint meddig ér az oligarchák keze" Miniszteri szintig vagy esetleg egyenesen a miniszterelnökig"

– Nem tudom megítélni, hogy milyen helyzetben van a miniszterelnök úr.

Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor korábban őszintén meglepődött, sőt felháborodott azon, hogy a legnagyobb magyar élelmiszergyártó cég felerészben külföldi alapanyagból gyárt, miközben itthonról is vásárolhatna. Lehetséges, hogy Orbán miniszterelnök úr a földbérletek ügyében is hasonlóképpen nincs megfelelően tájékoztatva"

– Valószínűleg azt azért tudja, hogy milyen viszonyok között zajlanak a folyamatok, de azt nem tudom megítélni – őszintén mondom –, hogy milyen kényszerek határozzák meg az életét. Én készséggel elfogadom, hogy egy kormányfőnek többféle dolgot kell mérlegelnie. Én sem gondoltam soha, hogy képesek leszünk nyílegyenesen haladni. Mindig azt mondtam neki is, hogy azt is elfogadom, ha kicsit cikkcakkban haladunk, csak az a lényeg, hogy a fő irány helyes legyen.

Mi volt az a legmagasabb kormányzati szint, ahonnan megkérdezték Önt, vagy szóba álltak Önnel, mióta ezt a fajta tényfeltáró munkát végzi"

– Először frakciótársaimnak és kormányzati munkatársaimnak küldtem el ezeket az elemzéseket, mert becsületbeli dolognak gondolom, hogy előbb őket tájékoztatom. A borsodi jelentést is ők kapták meg először, majd az erre született reakciók nyomán tártam a tényeket a nyilvánosság elé. Kormányszintről egyedüli reakció Balog Zoltántól érkezett.

Ő mit reagált"

– Azt, hogy a problémát a miniszterelnök úr elé tárta, beszéltek róla, és látja, hogy foglalkoztatja a kérdés a miniszterelnököt. De azt nem tudja megítélni, pontosan mi a miniszterelnök úr problémája ebben a helyzetben. Ez egy tisztességes válasz volt Zoli részéről.

Ez Balog Zoltán csúcsminiszterré történt kinevezése után történt"

– Nem, ez még előtte volt. De ettől függetlenül korrekt, tisztességes módon járt el: bár nem ért az agráriumhoz, de ismertette a kormányfővel a problémát.

Ma esti előadása címe is arra utalt, hogy az agrárium, a birtokpolitika szempontjából az utolsó órában vagyunk. Lát reális esélyt rá, hogy visszafordítsák az arányokat, és tényleg a helyben élő gazdák jussanak helyzetbe"

– Nem tudom megítélni, milyen hatásai lesznek a mostani tevékenységemnek, de ha meg se próbálja az ember, akkor biztos nem lesz változás. Voltam én már ilyen helyzetekben. A génkezelt kukorica termelése kapcsán is nagyon nagy erők, politikai, gazdasági erők mozdultak meg, és mégse tudták behozni.

De például az előadásában név szerint említett Csányi Sándor úr ott szurkol Orbán miniszterelnök úrral a VIP-páholyban.

– Azt most nem minősítem, hogy kivel szurkol.

Az a szóbeszéd járja, hogy Ángyán Józseffel az LMP vagy akár a Jobbik is kész volna együttműködni, de Ön még nem döntött. Van ennek bármi valóságtartalma"

– Én nem szétverni akarom ezt a szekeret, hanem szeretném visszafordítani abba az irányba, ami a kormányprogramban szerepel. Az a fonák helyzet van, hogy én most a kormányból kilépve próbálom számon kérni a saját kormányomon a saját programját, amit együtt készítettünk. Mert úgy látom, hogy nem arra megyünk, amiben megegyeztünk egymással és az emberekkel.

Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 06. 17.

HÍRARCHÍVUM