A marháknak maradniuk kell, még egy fotózás erejéig sem szállhatnak le az utánfutókról - így szólt a keddi gazdatüntetést biztosító rendőrszázados utasítása. Pedig a két növendék jószágnak fontos szerepet szántak a Hortobágyi Nemzeti Park területén évtizedek óta mostanáig gazdálkodó állattartók, azt kívánták bemutatni, hogy számukra nem jut elég takarmány. A demonstráció reggel 8-tól este 8-ig tartott. A maroknyi demonstráló az állami földek bérbeadása ellentüntetett. Orbán Viktor miniszterelnök január 31-én felkérte a KEHI-t az ügy kivizsgálására.
Szilágyi László, ebesi gazdálkodó, a demonstráció egyik szervezője, a hortobágyi földpályázat veszteseinek egyike arra figyelmeztetett: ha elveszítik az emberek a legelőiket, kénytelenek lesznek eladni, vágóhídra küldeni a birkáikat, szarvasmarháikat, és a lakosság majd import élelmiszereket vásárolhat. Szilágyi László azonban még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis van saját legelője is, és 270 darab szarvasmarhát és 550 darab juhot tart. Ehhez az állományhoz azonban a saját legelő már nem elég. Béreltek ugyan további területeket is, ám most a gazda elveszítette a legelőjét is.
Szerettük volna fejleszteni a gazdaságot, ezért 400 hektárnyi földterületre három pályázatot adtunk be, de egyetlen hektárt sem nyertünk - mondta Szilágy László. A bírálók arra hivatkozva zárták ki a gazdát, mert állítólag nem csatolták a pályázatukhoz a személyi igazolványuk fénymásolatát. A pórul járt ebesi gazdálkodó ehhez némi indulattal a hangjában azt tette hozzá, hogy lehetőséget sem adtak a hiánypótlásra, a fellebbezésre.
Közben a nemzeti színű zászlók, transzparensek is a helyükre kerültek. Szabó Lajosné, Derecskéről érkezett és jó szóval kínálta sorstársait, a szolidarításukat kifejező fővárosiakat pedig saját sütésű diós süteménnyel. Keserűen mesélte, hogy tíz falubeli emberrel 104 hektáron legeltették a birkáikat a hortobágyi pusztán. Pályáztak, de közülük csak két nyolcvan éven felüli ember nyert néhány hektárt.
Azt, hogy ennek mi az oka, nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy a legelő egy másik részére két 26 éves fiatal pályázott, de nem az nyert, akinek már voltak juhai, hanem az, akinek egy sem - értetlenkedett Szabó Lajosné. Annyit azért még megjegyzett, a nyertes fiú apjának több száz hektárja van már a Hortobágyon. Szerettem volna szeptembertől, az előző szerződés lejártakor a saját nyájjal rendelkező unokámnak átadni a legelőt, de abból már semmi nem lesz, a gyerek már el is adta a nyájat - kesergett az idős asszony.
A balmazújvárosi Bajkóné Tóth Erika kartonra ragasztott fotókkal érkezett. A képeken néhány szürkemarha volt látható, ez az a 8-10 jószág, ami többnek számított a mi 470-ünknél. A gazdájuk elvitte a 170 hektárunkat és az sem számított, hogy a család három generációja dolgozik a gazdaságban - mondta Bajkóné. Nekik azt mondták, azért érvénytelen a pályáztuk, mert nem mellékelték a pályázathoz a lakcímkártyájuk fénymásolatát. Tóthék nem hagyták magukat, s birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek, mert ha nincs legelő, a Hortobágy-Dinnyéstanyán fel kell számolniuk a gulyájukat.
Berettyóőjfalu-Váncsodról Hardicsai László családja 40 éve foglalkozik birkákkal. Valaki még azt az 5 hektárt is elirigyelte tőlünk, ami a megélhetésünkhöz kellett, ráadásul jószága sincsen - panaszolta a váncsodi gazda, a 80 birkájukon már túl is kellett adniuk. A három felnőtt fiából kettő évek óta munkanélküli, a gazdaság volt az család egzisztenciális alapja.
Hardicsai László egy levelet is felmutatott, amiben a helyi szövetkezet azt írta, hogy nem kapták meg az addig bérelt 150 hektáros legelőt, így 8-10 embert el kell küldeni, és a majdnem 200 darab tejelő szarvasmarha sorsa is megpecsételődött. A nyertes viszont egy Franciországban dolgozó ember és az édesanyja lett.
Érkeztek a Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő legelőjüktől megfosztott szakmári, fülöpházi állattatartók is. Egy szakmári gazda 15 évig legeltetett a 306 hektáros bérelt területen. A park arra kötelezte, hogy fejlessze az állományát. Így lett majdnem 900 birkája, 74 szarvasmarhája, viszont most már egyetlen hektár legelője sincsen. Egy Bács-Kiskun megyei cég nyerte el az állami földet, igaz, állatot eddig nem tartottak. Augusztustól végéig, a jószágot eladom, a gazdaságot fölszámolom - közölte indulatosan a férfi.
Abban a hortobágyi és a kiskunsági gazdák szerint a politikai hátszél mellett a korrupciónak is szerepe volt, hogy éppen a helyi állattartók közül maradtak sokan legelő nélkül. A hortobágyiak azt is feltérképezték, milyen személyi, illetve cég összefonódások vannak a nyertesek között, mekkora területeket nyertek, de erről egyelőre nem akartak bővebbet mondani. Szilágyi a Népszavának annyit elárult, hajdúsági és bihari érdekcsoportokról van szó. Jelenleg már folyik a vizsgálat a pályázatok ügyében, s addig a szerződéseket sem írják alá.
Ha nem tesznek igazságot, akkor sem hagyjuk magunkat, megvédjük a legelőinket - hangsúlyozta Szilágyi László. Egy gazdaságot 20-25 év alatt épít ki az ember, s egy tenyész-szarvasmarha beállítása 5 év is lehet, s további 1-2 év mire kiderül, alkalmas-e a feladatra - sorolta a gazda. Nem lehet lerombolni több tucat család gazdaságát, tönkre tenni a megélhetésüket. Szilágyi elmondta, az interneten már Somogytól Borsodig, Szabolcsig jelentkeznek a kisemmizett gazdák. Ha szükséges, országos demonstrációt is tartunk, mert a lét a tét - közölte elszántan az ebesi állattartó.
Az agrár-oligarchák mindent visznek
"Hiába ismételgeti Zsigó Róbert a hazug propagandát földügyben, a gazdálkodók a saját bőrükön érzik, kiket szolgál valójában az Orbán-kormány agrárpolitikája" - írta közleményében az Együtt-PM. A párt szerint a területalapú támogatásokból 2013-ban is a Mezort-, a Bonafarm- és a Forrás-csoport - azaz Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás érdekeltségei - taroltak a legtöbbet. Az Együtt-PM úgy véli, a korlátosan rendelkezésre álló közpénzekből nem a politika közeli milliárdosok agrár-nagyvállalkozásait, hanem a családi gazdaságokat, a fenntartható mezőgazdasági termelést és a vidékfejlesztést kellene támogatni.
Bihari Tamás
© 2013 Kié legyen a föld?