Marhabőgés az utca zajában


Marhabőgés vegyült az utca zajába kedden a Vértanúk terén. A jószágok nem idegenforgalmi látványosságként kerültek a Parlament tőszomszédságába, hanem a kisemmizett hortobágyi gazdák igyekeztek velük felhívni a figyelmet arra, hogy ha a kormányzat nem változtat az állami földbérlet-pályázatok elbírálásának gyakorlatán, akkor előbb-utóbb valóban csak mutatóban marad haszonállat ebben a térségben, de talán az országban is.

A marháknak maradniuk kell, még egy fotózás erejéig sem szállhatnak le az utánfutókról - így szólt a keddi gazdatüntetést biztosító rendőrszázados utasítása. Pedig a két növendék jószágnak fontos szerepet szántak a Hortobágyi Nemzeti Park területén évtizedek óta mostanáig gazdálkodó állattartók, azt kívánták bemutatni, hogy számukra nem jut elég takarmány. A demonstráció reggel 8-tól este 8-ig tartott. A maroknyi demonstráló az állami földek bérbeadása ellentüntetett. Orbán Viktor miniszterelnök január 31-én felkérte a KEHI-t az ügy kivizsgálására.


Szilágyi László, ebesi gazdálkodó, a demonstráció egyik szervezője, a hortobágyi földpályázat veszteseinek egyike arra figyelmeztetett: ha elveszítik az emberek a legelőiket, kénytelenek lesznek eladni, vágóhídra küldeni a birkáikat, szarvasmarháikat, és a lakosság majd import élelmiszereket vásárolhat. Szilágyi László azonban még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis van saját legelője is, és 270 darab szarvasmarhát és 550 darab juhot tart. Ehhez az állományhoz azonban a saját legelő már nem elég. Béreltek ugyan további területeket is, ám most a gazda elveszítette a legelőjét is.


Szerettük volna fejleszteni a gazdaságot, ezért 400 hektárnyi földterületre három pályázatot adtunk be, de egyetlen hektárt sem nyertünk - mondta Szilágy László. A bírálók arra hivatkozva zárták ki a gazdát, mert állítólag nem csatolták a pályázatukhoz a személyi igazolványuk fénymásolatát. A pórul járt ebesi gazdálkodó ehhez némi indulattal a hangjában azt tette hozzá, hogy lehetőséget sem adtak a hiánypótlásra, a fellebbezésre.


Közben a nemzeti színű zászlók, transzparensek is a helyükre kerültek. Szabó Lajosné, Derecskéről érkezett és jó szóval kínálta sorstársait, a szolidarításukat kifejező fővárosiakat pedig saját sütésű diós süteménnyel. Keserűen mesélte, hogy tíz falubeli emberrel 104 hektáron legeltették a birkáikat a hortobágyi pusztán. Pályáztak, de közülük csak két nyolcvan éven felüli ember nyert néhány hektárt.


Azt, hogy ennek mi az oka, nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy a legelő egy másik részére két 26 éves fiatal pályázott, de nem az nyert, akinek már voltak juhai, hanem az, akinek egy sem - értetlenkedett Szabó Lajosné. Annyit azért még megjegyzett, a nyertes fiú apjának több száz hektárja van már a Hortobágyon. Szerettem volna szeptembertől, az előző szerződés lejártakor a saját nyájjal rendelkező unokámnak átadni a legelőt, de abból már semmi nem lesz, a gyerek már el is adta a nyájat - kesergett az idős asszony.


A balmazújvárosi Bajkóné Tóth Erika kartonra ragasztott fotókkal érkezett. A képeken néhány szürkemarha volt látható, ez az a 8-10 jószág, ami többnek számított a mi 470-ünknél. A gazdájuk elvitte a 170 hektárunkat és az sem számított, hogy a család három generációja dolgozik a gazdaságban - mondta Bajkóné. Nekik azt mondták, azért érvénytelen a pályáztuk, mert nem mellékelték a pályázathoz a lakcímkártyájuk fénymásolatát. Tóthék nem hagyták magukat, s birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek, mert ha nincs legelő, a Hortobágy-Dinnyéstanyán fel kell számolniuk a gulyájukat.


Berettyóőjfalu-Váncsodról Hardicsai László családja 40 éve foglalkozik birkákkal. Valaki még azt az 5 hektárt is elirigyelte tőlünk, ami a megélhetésünkhöz kellett, ráadásul jószága sincsen - panaszolta a váncsodi gazda, a 80 birkájukon már túl is kellett adniuk. A három felnőtt fiából kettő évek óta munkanélküli, a gazdaság volt az család egzisztenciális alapja.


Hardicsai László egy levelet is felmutatott, amiben a helyi szövetkezet azt írta, hogy nem kapták meg az addig bérelt 150 hektáros legelőt, így 8-10 embert el kell küldeni, és a majdnem 200 darab tejelő szarvasmarha sorsa is megpecsételődött. A nyertes viszont egy Franciországban dolgozó ember és az édesanyja lett.


Érkeztek a Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő legelőjüktől megfosztott szakmári, fülöpházi állattatartók is. Egy szakmári gazda 15 évig legeltetett a 306 hektáros bérelt területen. A park arra kötelezte, hogy fejlessze az állományát. Így lett majdnem 900 birkája, 74 szarvasmarhája, viszont most már egyetlen hektár legelője sincsen. Egy Bács-Kiskun megyei cég nyerte el az állami földet, igaz, állatot eddig nem tartottak. Augusztustól végéig, a jószágot eladom, a gazdaságot fölszámolom - közölte indulatosan a férfi.


Abban a hortobágyi és a kiskunsági gazdák szerint a politikai hátszél mellett a korrupciónak is szerepe volt, hogy éppen a helyi állattartók közül maradtak sokan legelő nélkül. A hortobágyiak azt is feltérképezték, milyen személyi, illetve cég összefonódások vannak a nyertesek között, mekkora területeket nyertek, de erről egyelőre nem akartak bővebbet mondani. Szilágyi a Népszavának annyit elárult, hajdúsági és bihari érdekcsoportokról van szó. Jelenleg már folyik a vizsgálat a pályázatok ügyében, s addig a szerződéseket sem írják alá.


Ha nem tesznek igazságot, akkor sem hagyjuk magunkat, megvédjük a legelőinket - hangsúlyozta Szilágyi László. Egy gazdaságot 20-25 év alatt épít ki az ember, s egy tenyész-szarvasmarha beállítása 5 év is lehet, s további 1-2 év mire kiderül, alkalmas-e a feladatra - sorolta a gazda. Nem lehet lerombolni több tucat család gazdaságát, tönkre tenni a megélhetésüket. Szilágyi elmondta, az interneten már Somogytól Borsodig, Szabolcsig jelentkeznek a kisemmizett gazdák. Ha szükséges, országos demonstrációt is tartunk, mert a lét a tét - közölte elszántan az ebesi állattartó.



Állami földeinstand

Gyanúsnak vélt szerződéseket vizsgálnak a kormányhivatalok Vas, Zala, Veszprém és Győr-Sopron-Moson megyében. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy csak Veszprém megyében 4600 gyanús ügyletet találtak, amelyek nagy része biztosan a zsebszerződések felszámolását szolgáló törvény hatálya alá esnek.
Gőgös Zoltán szocialista agrárpolitikus úgy vélte, ha az összes haszonélvezeti joggal terhelt földbérleti szerződést vizsgálják, elképzelhető, hogy valóban az államtitkár említette szám helyes, de ebbe biztosan beletartoznak azok is, amelyeket magyar állampolgárok kötöttek rokonokkal, barátokkal. A 2014. március 13-án hatályba lépett jogszabály hivatott a kormányzatnak a zsebszerződések ellen indított harcát segíteni. Azok, akik április 12-ig nem szüntetik meg a haszonélvezeti joggal terhelt, illetve bérleti szerződéssel álcázott zsebszerződésüket, nagy kockázatot vállalnak.

Az ilyen ügyekben az ügyészség indítványára a bíróság az állam javára elrendelheti a zsebszerződéssel érintett birtok elkobzását. A szerződésben résztvevő feleket pedig akár 5 éves börtönbüntetés is fenyegetheti. A szerződés felbontásakor pedig az aki elre kifizetett például 15-20 évi bérleti díjat, egyetlen forintot sem kaphat vissza. Budai Gyula az interjúban azt is megemlítette, hogy a zsebszerződések felderítése érdekében titkosszolgálati eszközök is bevethetők.

A szakemberek szerint azonban a törvény visszamenőleges hatályú. Ráadásul ellenszolgáltatás nélkül veszi el akár magyar, akár uniós állampolgárok vagyonát.

A fenyegetettségnek máris tapasztalhatók a következményei. Egyre többen igyekeznek szabadulni a földjüktől. Gőgös Zoltán szerint a zsebszerződés elleni harc ürügyén megint a fideszes érdekköröknek osztogatott koncról lehet szó. Több, az utóbbi időben meghirdetett földre például kormányzati megbízásokat is teljesítő szentendrei informatikus és családja jelentkezett, de az agrárkamara elnökének sofőrje is vásárolt birtokot.

A nagy számokkal akarja az államtitkár elterelni a figyelmet például az ilyen furcsa "véletlenekről" - jegyezte meg Gőgös Zoltán. A szakpolitikus egyetértett a zsebszerződések megszüntetésével, de határozottan kijelentette, ellentételezés nélkül nem lehet senkitől elvenni a tulajdonát.



Az agrár-oligarchák mindent visznek


"Hiába ismételgeti Zsigó Róbert  a hazug propagandát földügyben, a gazdálkodók a saját bőrükön érzik, kiket szolgál valójában az Orbán-kormány agrárpolitikája" - írta  közleményében az Együtt-PM. A párt szerint a  területalapú támogatásokból 2013-ban is a Mezort-, a Bonafarm- és a Forrás-csoport - azaz Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás érdekeltségei - taroltak a legtöbbet. Az Együtt-PM úgy véli, a korlátosan rendelkezésre álló közpénzekből nem a politika közeli milliárdosok agrár-nagyvállalkozásait, hanem a családi gazdaságokat, a fenntartható mezőgazdasági termelést és a vidékfejlesztést kellene támogatni. 


Bihari Tamás







Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 03. 25.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?