Vérszemet kapnak a strómanok

Az ügyészség megszüntette a Kanyok Attila "deszes tiszaújvárosi önkormányzati képviselő ellen folytatott eljárást azzal az indokkal, hogy bár fiktív székhellyel pályázott állami földekre, a valótlan adattal kötött szerződést nem szegte meg. Gőgös Zoltán szerint ez vérlázító indoklás.


– Döbbenetesnek tartom, hogy egy nyilvánvaló földmutyi ügyében az ügyészség egy csaló pártjára állt, és bűncselekmény hiányában megszüntette az ellene folyó nyomozást. Ez azt jelenti, hogy vérszemet kapnak a strómanok, és legálissá válnak azok a csalások, amelyek révén a nemzeti parkokban hatalmas legelőkhöz jutottak politikailag befolyásos magánszemélyek és cégek – így kommentálta mai, debreceni sajtótájékoztatóján Gőgös Zoltán volt agrárállamtitkár, az MSZP szakpolitikusa azt a hírt, miszerint a vádhatóság megszüntette a Kanyok Attila "deszes tiszaújvárosi önkormányzati képviselő ellen folytatott eljárást.


Mint korábban megírtuk: Kanyok Attila ellen – aki korábban a fideszes Mengyi Roland, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési elnök kampányfőnöke volt – jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A tiszaújvárosi politikus a dél-borsodi állami földbérletpályázat egyik nagy nyertese volt. Csakhogy az általa vezetett Start 2003 Bt. – amely fuvarozócégből hirtelen profilváltással lett marhatenyésztő vállalkozás – fiktív székhely megadásával pályázott a Bükki Nemzeti Park földhaszonbérleti pályázatán, s miután több állami földet elnyert, később fiktív adatok megadásával nyújtott be igényt csaknem 20 milliós állami támogatásra is.


Kanyok Attila a földbérleti pályázat kiírása után a cég oszlári székhelyét egy romos állapotú, a tevékenység folytatására alkalmatlan mezőcsáti ingatlanra jegyeztette be azzal a céllal, hogy a társaság jogosult legyen a pályázaton való részvételre. Az ügyben a már említett Gőgös Zoltán, valamint Harangozó Gábor szocialista képviselő tett feljelentést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen.


A nyomozás során megállapították, hogy a mezőcsáti ingatlanon a fideszes képviselő cége sosem folytatott tevékenységet, s Kanyok Attilát gyanúsítottként hallgatták ki. A valótlan székhely bejegyzése ügyében közokirat-hamisítás miatt a vádemelés már megtörtént.


Az ügy fejleményéről Gőgös Zoltán a debreceni sajtótájékoztatón elmondta: a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással kapcsolatos gyanúsítás ellen Kanyok Attila és védője panaszt jelentett be, amelynek a Miskolci Járási Ügyészség március elején helyt adott.


A NAV a nyomozását azzal az indokkal állította le, hogy az általa elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. Gőgös idézte az indoklást, miszerint „bár a feltüntetett székhely nem tekinthető valósnak, azonban a társaság cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyeként csakis ennek megjelölése volt lehetséges a pályázati eljárásban”, majd a vádhatóság így folytatja: a Bükki Nemzeti Park arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy a cég nem szegte meg a földhaszonbérleti szerződést.


Gőgös Zoltán közölte: ezt az indoklást elképesztőnek tartja, mert lényegében azt tartalmazza, hogy habár a cég csalás révén kötött szerződést, nem történt semmi baj, hiszen a szerződést nem szegte meg.


Az MSZP szakpolitikusa ma Pallás György debreceni ellenzéki parlamenti képviselő-jelölt társaságában Hajdú-Bihar megye több településén gazdafórumon vett részt, ahol szóba kerültek a hortobágyi földmutyik is. Ennek kapcsán Gőgös Zoltán elmondta: a Hortobágyi Nemzeti Park földbérletpályázatán is megtörtént, hogy többen fiktív székhellyel pályáztak, s szerinte vérlázító, hogy a vádhatóság a Kanyok Attilával kapcsolatos indoklással igazából „mentőövet dobott” a csalóknak.





Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 03. 25.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?