Nem maradt ötletelés szintjén, hiába bízott ebben néhány hete
még Tavaszi József, az ordacsehi Balaton-Agrár Zrt. elnöke: a jövőben
1200 hektáros birtoknagyság fölött nem jár a hektáronként közel
hetvenezer forintos uniós területalapú támogatás. Ángyán József
exállamtitkár szerint számos kiskapun lehet majd ez alól kibújni, éppen
ezért attól tart, hogy az egész csak „kommunikációs trükk, a népnek
szóló szájkarate”, ugyanakkor nem zárja ki azt sem, hogy nagybirtokos
klientúracsere is lehet a hátterében.
Egy észak-somogyi társaság vezetője úgy nyilatkozott: ha
megvonják a támogatást, akkor nem folytatják tovább a gazdálkodást, a
több száz földbérleti szerződést is felbontják, hiszen eddig a bérleti
díjat a földalapú támogatásból fizették. A Mezőgazdasági Szövetkezők és
Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) arra hívja fel a figyelmet: 1200 hektár fölött gazdálkodóból 4-500
akad országos szinten, de ez a kör állja a mezőgazdasági termelés
harmadát, alkalmazza a szektor foglalkoztatottjainak ötven, neveli a
honi állatállomány negyven százalékát. Gombos Sándor, a
megyei agrárkamara vezetője korábban azt mondta lapunknak: Somogyban az
ezer hektár feletti nagybirtokok száma ötven körül lehet.
– Ezerkétszáz hektárnál nagyobb birtok (néhány volt szocialista
országtól és Nagy-Britanniától eltekintve) Európában ritka, mint a fehér
holló – így Ángyán József. – Az egyik legerősebb
mezőgazdaságú tagállamban, Franciaországban a nagybirtok átlagmérete ma
274 hektár. A versenyképesség tehát nincs összefüggésben a
birtokmérettel. A családi léptékű európai birtokok versenyképességüket
az összefogásukkal, szövetkezésükkel érik el. Nálunk a nagyok állítólag
azért növelték a méreteiket, hogy hatékonyabbak legyenek. Ha ez igaz,
akkor miért kellene nekik még közpénzből is támogatásokat adni" Ha
viszont nem hatékonyabbak, akkor miért kellene ezt a szerkezetet
fenntartani"
A MOSZ véleményével kapcsolatban azt mondta a korábbi
fideszes államtitkár: – A nagybirtok kizárólag bérmunkásokat alkalmaz,
és csak ezekkel számol, amikor azt harsogja, hogy ő foglalkoztat. De a
mezőgazdaságnak a sikeres európai családi gazdasági, szövetkezeti
rendszerben az önfoglalkoztatás az alapja, melyet csak kiegészít a
bérmunka.
Az 1200 hektár feletti területre járó támogatáselvonás
a kormány szerint évi húszmilliárd forintot jelent, de – figyelmeztet
Ángyán – ezt az összeget az uniós ajánlás ellenére nem a kicsik megemelt
támogatására, hanem az állattartóknak szánja. – Itt a fő turpisság. Ma a
faluban, a portákon már nem tartanak állatot. Az állomány nagy része (a
baromfi 65, a sertés 75, a szarvasmarha közel 85 százaléka) a hatalmas
nagybirtokok szakosított állattartó telepein van, amelyektől most
elvonja a kormány a támogatást.
De amennyit elvon, annyit
nagyrészt vissza is juttat. S egy most 1200 hektár fölötti nagybirtok
úgy is megszüntethető, hogy egy családnak, érdekeltségnek több kisebb
birtoka lesz; több cég, sok formális családi gazdaság alakul,
a nagy telepeket és élelmiszeripari kapacitásokat meg nyilván közösen
fogják majd üzemeltetni. Sőt, a társaság a saját részvényesétől,
dolgozójától de még annak közvetlen családtagjától is bérelhet úgy
földet az új földtörvény szerint, hogy az az 1200 hektáros plafon
meghatározásába nem számít bele. Gyanítom tehát, hogy az
„agrártámogatási reform” nagyrészt csak kommunikációs trükk, a népnek
szóló „szájkarate”.
Agrártámogatás: Simicskáék megelőzték Csányiékat
Az erőviszonyok stabilak – állapítja meg a napokban nyilvánosságra került hatodik földjelentésébenÁngyán József,
miután összevetette a 2013-as agrártámogatási adatokat a 2011-es
kifizetésekkel. Ugyanaz a hat nagy tőkeérdekeltség áll a rangsor élén, a
változás „csak” annyi: Simicskáék megelőzték Csányiékat, az általuk
felvett összegek pedig jelentősen növekedtek. Két év alatt a hatok 58
ezerről 103 ezer hektárra növelték támogatott területeiket; ennek
jelentős részét teszik ki az államtól bérelt területek. Az összegzés: a
gazdaságok felső tíz százaléka tette zsebre a támogatások 74(!)
százalékét, a következő tíz százalék már csak a teljes támogatás tizedét
kapta, a legalsó tized pedig csupán 0,3(!) százalékkal részesült.
Somogyban sem alakultak meg a helyi földbizottságok
Somogyban sem alakultak még meg a helyi földbizottságok – válaszolta lapunk kérdésére Gombos Sándor.
A megyei agrárkamara elnöke hozzátette: a megalakulásukhoz szükséges
törvényi feltételek még nem ismertek, egyelőre a kamara megyei elnöksége
látja a földbizottságok feladatait. – A kormány egyszerűen elszabotálta a földforgalmi törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról – így látja Ángyán József.
– Egy kormányzati sajtóközleményből tudható: ideiglenesen a nemzeti
agrárgazdasági kamara területi szervei látják el a helyi földbizottsági
feladatokat. Azt pedig, hogy mi van ennek a hátterében, egy úgynevezett
„salátatörvénybe” rejtették, a „liftek és mozgólépcsők hatósági
engedélyezéséről” szóló rendelkezések után: ha az agárkamara jogosult
valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei,
másodfokon az országos kamara járhat el.
Magyarán: akiket egy
„választásnak” nevezett színjáték keretében – a gazdákat semmibe véve és
megalázva – a „hazafias népfrontos” jellegű Magosz-listákról
beerőltettek a megyei és országos kamarai vezetői pozíciókba, azok
dönthetnek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem. Mivel
azonban a megyei elnökök felettese az országos alelnök, így akár egy
személyben dönthet arról, hogy kié lehet egy adott település határának
földje. Úgy érzem, a törvényalkotó dupla biztosítékot akart teremteni:
ha az irányított földbérleti pályázatok révén sem kerülne többségbe az
az érdekkör, amely a földvagyont a kezébe akarja kaparintani, akkor
helyükbe léphet a „garantáltan megfelelő” összetételű kamarai
bizottság...