Rosszul járnak a nagygazdaságok

Csongrád megye - 1200 hektárnál húzott meg egy határt a kormány: az ennél nagyobb földterületen gazdálkodóknak nem jár majd az uniós földalapú támogatás. De ha egyben állattenyésztők is, kompenzációban reménykedhetnek – így alakítja át a kormány a következő 7 évben az agrártámogatási rendszert.


– Csongrád megyében 25 gazdaságot érint az, hogy a kormány hétfői döntése alapján a jövőben nem kaphatják meg az eddig automatikusan járó uniós földalapú támogatást – nyilatkozta Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének titkára. – Nyilvántartásunk szerint ennyien gazdálkodnak 1200 hektárnál nagyobb területen. Mivel a fele nem foglalkozik állattartással, mintegy 12-13 gazdálkodónál nagyon súlyos gondok lesznek. Az agrártámogatási rendszer átalakítása azt is jelenti, hogy az 1200 hektárt átlépő gazdaságok az egyéb vidékfejlesztési támogatásoknál se rúghatnak labdába.


A kormány azt mondja, azért az elvonás, hogy a támogatások ne az „oligarchákat, zöldbárókat" segítsék. Ugyanakkor támogatás nélkül a hazai állattartásnak vége lenne: ezért kárpótolnák az állattartókat, és egyben a legnagyobb foglalkoztatókat, az elkövetkező 7 évre nemzeti keretből 212 milliárd forintot különítenek el a támogatásukra.

Stadler szerint az elkülönített pénzek nem biztos források. A titkár abban bízik, még lehet módosítani a döntésen, mivel beindultak a lobbik. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közleményben „támogatott pusztításnak" nevezi a koncepciót, az állattartók kompenzációját pedig „szépségtapasszal díszített gyászszalagnak".

Egyelőre nincs véleménye a területalapú támogatásokkal kapcsolatos változásokról – mondta Antal Gábor, a vásárhelyi Hód- Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Amíg nem teljes a kép, nem derül ki, hogyan is kompenzálja az állam az állattenyésztőket, nem tud érdemben nyilatkozni – tette hozzá. A vásárhelyi cég jelenleg 5350 hektár szántón gazdálkodik, tavaly 430 millió forint területalapú támogatást kapott. 1850 kocát és szaporulatát, évi 40-50 ezer hízót nevelnek, a szarvasmarhatelepen 1650 holstein-fríz tehénről és szaporulatáról gondoskodnak, húsmarhából 200-at tartanak.

Szentes térségében a legnagyobb területen, több mint 3737 hektáron termeszt növényt a Pankotai Agrár Zrt. egyik cége, a Pankota Mező Kft. A részvénytársaság – amely tavaly 260 millió forint támogatást kapott – vezetője, Földi János szerint korai még bármiről is nyilatkozni, másrészt a Pankota sem tisztán növénytermesztéssel foglalkozik: sertést is nevelnek.


A Csongrád megyével határos Mezőhegyes legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása, a Ménesbirtok Zrt. A cég eddig az általa használt állami földek „kiparcellázása" miatt aggódott, most a földalapú támogatással kapcsolatos változások is érzékenyen érintik. Jelenleg 7769 hektáron gazdálkodnak, tavaly 541 millió forint földalapú támogatásban részesültek. – Tudomásul vesszük a kormány döntését, nem tehetünk mást. Arról még semmilyen információnk nincs, hogy az állattartók milyen kompenzációban részesülnek. Annyi bizonyos, a kormány ezzel a döntésével sem a munkahelyek megőrzését célozta meg – nyilatkozta Kun Mihály, a Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója.

A Nagymágocsi Farmer Zrt.- nek 2359 hektáros a földje. 2013-ban 164,3 millió forint támogatást kaptak. – Ahhoz, hogy teljesen képben legyünk, még jó néhány részletet ismernünk kellene. Ez a döntés a jelenlegi formájában katasztrofális. A kormány kimondta, hogy politikai döntés született. Ilyen jellegű indoklást utoljára akkor hallottam, amikor bő ötven évvel ezelőtt 5-6 éves gyerekként a nagyapám mellett álltam, és éppen azt közölték vele, hogy elveszik a földjét, mert politikai döntés született. Többet ezzel kapcsolatban nem szeretnék mondani, mert féltem a dolgozóim, az állataim, a vállalkozásom sorsát – mondta Horváth Gyula, a cég vezetője.






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 07. 24.
Cikk forrása

2014. július

© 2013 Kié legyen a föld?