Szakértői állásfoglalás

Szakértői állásfoglalás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (Fftv) tárgyában az OBJEKTÍV Hírügynökség 2013. június 3 –án kiadott sajtóközleményéről

A közlemény célja, hogy „hitelesen és valósághűen tájékoztatassa a magyar társadalmat az új földtörvény tervezetéről”. Mivel a földügy nemzeti sorskérdésünk, az állampolgároknak az új földjogi rendezéssel való, kendőzetlen szembesítését mi is az állam alapvető kötelességének tartjuk. Ez, viszont, csak úgy valósulhat meg, ha a jogalkotó a társadalom előtt felfedi az Fftv valós, intézményi lényegét: azt, hogy 2014. V. 1. után az uniós és a külföldi állampolgárok, illetve az agrárcégük tulajdonosai szerezhetnek – e földtulajdont és földhasználatot nálunk, továbbá mi a biztosítéka annak, hogy a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát a szabályozók csökkenteni fogják. A közlemény, épp ennek a lényegnek a tisztázásával adós maradt és több, fontos információja pontosításra szorul, a következők miatt:

1.  Az Fftv új normaszövegének kimunkálásában nemcsak a civilek, hanem még az ellenzéki képviselők sem vehettek részt. Ezt olyan „jogi trükk” biztosította, hogy – a korábbi tervezet, Házszabály szerint, kötelező visszavonása helyett – az új változatot a parlament Mezőgazdasági Bizottsága módosítás címén terjesztette elő. Így nem kellett az Fftv általános vitáját újra megnyitni és  az előterjesztő - a 204 módosító indítvány érdemi egyeztetését elutasítva - arra hivatkozhatott, hogy azokat is figyelembe vette az új tervezetnél.

2. A Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségünk – pontosítva – nem az, hogy hazánk a földmoratórium lejártával „összhangba hozza a földjogi szabályozását az uniós rendelkezésekkel”, hanem korlátlan földtulajdoni és földbérleti piacot kell nyitnunk az uniós és a nem uniós államok jogalanyai számára. (EUMSZ – Római Szerződés – 63. cikke)

3. A közlemény nem szól arról, hogy az Fftv szélesre tárja a kaput nemcsak a tagállami állampolgárok, hanem a tagállami székhelyű agrárcégek tulajdonosainak a földtulajdon szerzése előtt is. A „földműves” fogalmába ui. – a belföldi magánszemélyen kívül – nemcsak a tagállami állampolgárt illeszti be, hanem az olyan mezőgazdasági termelőszervezet tagját vagy részvényesét is, akinek cége az EU bármely tagállamában székhelyet alapított és a jogosult a cégvagyonnak legalább az egynegyedével rendelkezik.

Az új alapítású uniós cég tulajdonosának a földtulajdonszerzését az Fftv külön kiváltsággal is segíti. E szerint, míg a belföldi cégnél megköveteli a mezőgazdasági alaptevékenység legalább 3 évi folyamatos gyakorlását, az uniós cégnél ettől eltekint, sőt a cégvezetőre előírt alanyi feltételektől is, amelyek alól mentesülhet a „pályakezdő gazdálkodó” jogcímén.

 4. A közlemény fontos közérdekű vívmányként emeli ki, hogy az Fftv „a földszerzésre jogosultak körét jelentősen szűkíti”, mert kizárja közülük a földet nem művelőket.  Ez a földkészlet jövőbeli újraoszthatóságát tekintve nem előrelépés, mivel – világbanki szakértő számításai szerint – ma a hazai földalap 90 % - át az összes gazdaság 8 % - át kitevő nagyüzemek művelik míg a földalap 10 százalékán a gazdaságok 92 százaléka osztozik. Tehát elenyésző a nem földművesek aránya.

 E mellett a közlemény meg sem említi: az Fftv az elővásárlási és az elő – haszonbérleti jogok rangsorát azzal a rendeltetéssel határozza meg, hogy – az összes szántó 69 % - át – haszonbérletben művelő nagyüzemi cégek tulajdonszerzését, illetve földhaszonbérletét biztosítsa. Ezzel kizárja a helyi gazdák földhöz jutási esélyét, mert nekik már csak az a föld juthat, ami a nagyüzemnek nem kell. Földhasználó földműves és helyben lakás címén ui. – a Magyar Államot követő sorrendben – elsőbbségi elővásárlási jog illeti meg annak a belföldi vagy uniós agrárcégnek a cégvagyon 25 százalékával rendelkező tulajdonosát, aki cégének az üzemközpontja legalább 3 éve a föld fekvése szerinti településen, avagy attól 20 km távolságban van. (18. § /1/ b.)

 5. A közlemény a jogi alaptényekkel ellentétesen állapítja meg, hogy „a gazdálkodók közösségéből álló helyi földbizottság számára az átdolgozott javaslat vétójogot biztosít a földszerzést engedélyező hatósági eljárás során.” Egyrészt, az Fftv a helyi földbizottságban nem biztosít arányos képviseletet a helyi gazdáknak, mert ide tartoznak a földművesnek minősített bel – és külföldi agrárcégek tulajdonosai, továbbá „más természetes és jogi személyek” is. E miatt a valós helyi gazdák önszerveződésének, a gazdatanácsnak a földbizottságban nincs önálló képviselete, érdekérvényesítő lehetősége és döntési súlya. A földbizottság hatásköre arra szűkül, hogy a „földtulajdon forgalmát” a nevesített „feladatainak a gyakorlásával befolyásolja”. Vagyis, az Fftv kizárja, hogy akár véleményt is nyilváníthasson a földhasználatrólszóló döntésekben, másrészt a hatósági döntés „befolyásolása” távol áll az érdemi beavatkozástól és a vétójogtól. E miatt a gazdatársadalom érdemben nem szólhat bele a helyi földkészletnek a terhére megvalósuló tőkés felvásárlásába.

   6. Az 1200 ha földszerzési birtokmaximumról a közlemény alaptalanul állítja, hogy ezzel a birtokméret a korábbinak kevesebb, mint a felére csökkent. Ez csak a nagyüzemek térmértéki kiváltságának a kisebb módosítását tekintve igaz, mivel a mai 2500 ha haszonbérleti maximum náluk 1200 hektárra csökken. Az állattartó telep üzemeltetőjét és a vetőmag termelőt 1800 ha illeti meg, amit korlátlanul növelhetnek az állam által kényszerhasznosítás címén juttatott, ingyenes földhasználattal.  Ez a jogcím az egyéb nagyüzemeknek is jár. Másfelől, az Fftv csak jövőbeli hatályú lesz, így nem érinti a korábban szerzett földtulajdont és földhasználatot, vagyis a nagyüzemek nyomasztó birtokszerkezeti túlsúlyát. Ezért álságos állítani, hogy az Fftv lényegesen csökkenti a birtokmaximumot.

  Ennek épp az ellenkezője igaz. Az Fftv a földtulajdonszerzés mértékét a nagyüzem szükségletéhez igazítja, vagyis az általános mércével a nagybirtokrendszer birtokmaximumát alapozza meg. Ezzel – a mai joghoz és a korábbi tervezetéhez képest – nagy arányban növeli a nagyüzem megengedett mértékét, hiszen egyetlen magánszemély tőketulajdonos – cégalapítás nélkül is – saját személyében jogosult 1200 ha föld birtoklására. (Ebből 300 ha a tulajdon és 900 ha haszonbérlet vagy más földhasználat lehet.)

 7. Az Fftv fenti jogintézményei alapján nem fogadható el a közlemény által vázolt jövőkép, mely szerint „az objektív méret-korlátok nem teszik lehetővé a jelenleg működő, akár több tízezer hektáros nagybirtokok további létrejöttét, illetve hosszú távú fennmaradását.” Továbbá: „a helyiek szerzésének preferálásával organikusan végbemenő birtokkoncentráció veszi kezdetét, az állattartó tevékenységet végzők irányába történő kedvezés segíti a versenyképességüket…stb.” Az „objektív méret – korlátok” ui. semmiben nem érintik a 2014. V. 1- ig megszilárdult nagybirtokrendszert, ami a birtokában lévő földkészletet részben a földtulajdoni monopóliummal erősíti, részben azt további földhasználati jogcímek alapján növelheti. Az „organikus birtok – koncentráció” épp ezt a folyamatot szolgálja.

 A társadalom a jogalkotó ígéretét annak biztosítására, hogy „ a jövőben magyar földművesek és magyar gazdálkodók vehessenek termőföldet..” csak úgy fogadhatja el, ha előbb elismeri: az uniós állampolgár és az ilyen agrárcég külföldi tőketulajdonosa is magyar földműves és magyar gazdálkodó. Ha az Fftv így kíván igazságot szolgáltatni az 1100 éves földpernek, úgy előbb arról kell meggyőznie a társadalmat, hogy teljesen mindegy, kié a föld, csak azt bárki művelje meg.