
A legnagyobb problémát azonban a helyi földbizottságok működésének szabályozásában látja az érdekképviselet. Egyrészt alkotmányossági szempontból aggályos a jelenlegi szövegtervezet, mivel nem biztosít sem jogorvoslati, észrevételezési lehetőséget a földbizottság döntései kapcsán, sőt, az eljárásban érintettek - az eladó, a kiszemelt vevő, illetve az engedélyezési eljárásba bejelentkező elővásárlásra jogosultak - meg sem ismerhetik a földbizottság által az engedélyező hatóságnak kiadott állásfoglalás tartalmát. A későbbi visszaélések, viták és perek megelőzése érdekében az Agrya célszerűnek tartaná, ha az ügylet szereplői megismerhetnék és véleményezhetnék a földbizottság állásfoglalását, valamint azt is, ha az engedélyezésre kijelölt hatóság ezt az eljárás során figyelembe vehetné. Ha az engedélyező hatóság a nyilatkozatok és észrevételek alapján felülbírálhatná a földbizottsági állásfoglalást, elkerülhető lenne, hogy egy nem földbizottsági tag helyben lakó tervezett földértékesítését meghiúsítsa a földbizottsági állásfoglalás megtagadása pusztán azért, mert az a tagok gazdasági érdekeit esetleg sértené. Az indoklás szerint ugyanis a helyi földbizottságok tagjai alapvetően is érdekeltek és érintettek a településen zajló földügyletekben, még akkor is, ha a saját, vagy hozzátartozója ügylete esetén a bizottsági tag nem vehet részt az eljárásban.
Szintén az engedélyező hatóság mozgásterét szélesítené az érdekképviselet azon javaslata, amely kiküszöbölné, hogy a földbizottságok az állásfoglalás megtagadásával passzív módon elhúzzák, illetve megakadályozzák az egyes adásvételi ügyleteket. A tervezet jelenlegi verzió szerint ha a bizottság nem ad ki állásfoglalást, akkor a hatóság automatikusan megtagadja az ügylet engedélyezését. Az Agrya enyhítene azon a szabályon, amely szerint meg kell tagadni az engedélyt, ha a vevőre az ügyletet megelőző 5 évben földvédelmi bírságot szabott ki, szerintük úgy kellene módosítani a tervezetet, hogy csak a meg nem fizetett bírság esetén kerüljön sor a szankcióra.
Az Agrya szerint nem segíti a törvény majdani alkalmazhatóságát a családi gazdálkodó fogalmának meghatározása a tervezetben. Jelenleg ugyanis a családi gazdaság egy adózási kategória, a gazdálkodó őstermelőként, vagy egyéni vállalkozóként választhatja. A tervezet szerint azonban a jövőben a családi gazdálkodó nem lehetne sem őstermelő, sem egyéni vállalkozó. Az érdekképviselet azt is sérelmezi, hogy a tervezet megszüntetné a haszonkölcsön szerződések lehetőségét, holott, ha a jelenleg hatályos szabályokat pontosítanák, akkor ez fontos és például a gazdálkodó betegsége esetén hasznos földhasználati forma lehetne. A használati átengedés lehetőségét szintén hiányolja a szervezet a jogszabálytervezetből. Ezzel a lehetősséggel jelenleg elsősorban az osztatlan közös táblákon gazdálkodók élnek, a lehetőség továbbélése segítené a gazdálkodás racionalizálását - tekintve, hogy jelenleg még mindig több mint egymillió hektár kimérésére várnak a tulajdonosok.
© 2013 Kié legyen a föld?