A gazdálkodók többsége nem ismeri az új földtörvényt
A gazdálkodók többsége nem ismeri az új földtörvényt
Forrás: teol.hu2013. 06. 04.
A kisebb termelők (150-300 hektáron gazdálkodók) többsége úgy gondolja, őket nem érinti az új földtörvény, hiszen a birtokméretük nem akkora, amit korlátozni kellene. Ők a médiából, vagy máshonnan hallottakból azt szűrték le, a családi gazdaságokat nem éri majd hátrány.
Maros Norbert, a megyei mezőgazdasági termelők szövetségének (TESZÖV) titkára szerint a helyzet azért ennél bonyolultabb. – A módosító indítvánnyal teljesen átírták a múlt év július 12-én a parlament elé benyújtott földtörvény javaslatot. Olyan szabályrendszert alkottak, melyek teljesen újraírhatók a későbbiekben kidolgozásra kerülő törvényekkel (üzem-, integrációs- és a mezőgazdasági földek használatáról szóló törvény) – mondta a titkár.
Nézzük a részleteket: nem húznak határvonalat kis- és nagyüzem között, a birtokmaximum működési formától függetlenül 1200 hektár. Így a rendszer igazi kárvallottjai azok, akik ma gazdálkodnak, és akiknél az aktuális méret nagyobb ennél. Így náluk a törvényben előírtaknak megfelelően csökkennie kell a használt földterületnek, ezáltal azonban megbomlik a kialakult üzemszerkezet, mely a vagyon leértékelődésével és további telepbezárásokkal fenyeget.
Maros Norbert szerint elfogadhatatlan, hogy a szervezeti formaváltozással létrejött jogi személy a jogelődje által megszerzett föld tulajdonjogát sem szerezheti meg. A törvény nem rendelkezik arról sem, hogy ennek a földterületnek mi lesz a sorsa. A törvénytervezet előnyben részesíti az állattartó tevékenységet, mellyel a 1200 hektáros birtokmaximum 1800 hektárig növelhető. Ugyanakkor nem rendelkezik e kedvezményes birtokmaximum kiterjesztésének feltételeiről, és arról sem, hogy hány állat tartásával minősül valaki állattartónak. A szakember hozzátette, ráadásul az 1800 hektáros birtokmaximum nem elegendő a ma még működő 10 ezres sertéstelepek, a 400 tejelő tehenet meghaladó gazdaságok jövedelmező működéséhez.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, dr. Hadházy Árpád szerint a törvénytervezet a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomagnak csak az első eleme, ezt követik majd az üzemszabályozási, valamint az integrációról és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatok. A megszülető jogszabályok együttesen fogják szabályozni a magyar mezőgazdaságot. A tervezetből kitűnik, hogy a mezőgazdaság földtulajdon-szerkezetét a középbirtokok felé kívánják elmozdítani. A tervezet meghatározza a helyben-lakás, a földműves és a mezőgazdasági termelő szervezet fogalmát, és egyértelművé teszi, hogy földtulajdont csak a helyben lakó földműves, azaz a föld megművelésével élethivatásszerűen foglalkozó gazdálkodó szerezhet és bérelhet. A tervezetből várhatóan 2014. május elsejét követően lesz törvény.
Az adás-vételi szerződések jóváhagyása hosszadalmasabb lehet
A földbérleti és adás-vételi szerződések hatósági engedélyezésének folyamata várhatóan hosszabb lesz. A szubjektív értékelésre is lehetőséget adhat, állítja a TESZÖV titkára. Az engedélyezés szubjektív elemeit jól szemlélteti, hogy a helyi földbizottság – mint a jóváhagyási procedúrába bevont szervezet – döntést megalapozó szempontjai között szerepel például annak vizsgálata, hogy a termőföld vevőjének vásárlási szándéka indokolható gazdasági szükséglet-e, és nem felhalmozási célokat szolgál. Ha ezek vizsgálatát követően az adásvételi szerződés jóváhagyását a helyi földbizottság állásfoglalásában még támogatja is, a mezőgazdasági igazgatási szerv még mindig megtagadhatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását azzal az indokkal, hogy az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 11.