Fideszes tatárjárás rombol az agráriumban

Az új földtörvény vesztesei nem külföldiek, hanem magyarok lesznek - állítja Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki nemcsak az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának főtagja, hanem az MSZP agrárpolitikájának is formálója. Az EP-képviselő úgy látja, hogy az Orbán-kormány politikája révén új nagybirtok-rendszer alakul Magyarországon, amelynek kedvezményezettjei a "földben utazó" fideszes oligarchák lesznek. A vesztesei közé viszont három kategória sorolható: a 2 millió magyar földtulajdonos, a félmillió, öt hektár alatti földtulajdonnal rendelkező kisgazda, valamint a társas nagyvállakozások.

Ami a 2 millió földtulajdonost illeti, akik jó részben kárpótlás útján jutottak földhöz: sokan közülük talán észre sem veszik, hogy a piacot rendkívüli módon beszűkítő földtörvény következtében elértéktelenedik a vagyonuk.

Az a törvényi passzus ugyanis, hogy csak 20 kilométeres körzetben lakó, s mezőgazdasági tevékenységet folytatók vehetnek termőföldet, rendkívüli módon lenyomja az árakat, s lehetőséget nyújt arra, hogy a tehetős fideszes oligarchák nagy mennyiségben vásároljanak földet. Sajátos módon a földtörvény-javaslat nem említi, hogy az unió minden elképzelhető módon igyekszik segíteni az ilyen kisvállalkozókon. Elég csak bejelentkezni a programba, s évi 1000-1500 eurós támogatásban részesülhetnek a kistermelők, már ha tudnak erről a lehetőségről. A kormánynak azonban nem célja a felvilágosítás, inkább az eladásra ösztönöz, hogy a nagyok vagyonát hízlalja.

Az új földtörvény kimondottan diszkriminatív a társas vállalkozásokkal szemben. Furcsa módon nem ismeri el földművesnek azt, aki társas vállalkozás formájában műveli a földet, nem támogatja a jelenleg földdel nem rendelkező állattartó telepek földvásárlását, sőt inkább sújtani igyekszik őket. Jelenleg hozzávetőleg 50-50 százalék a földet társas és nem társas formában művelők aránya. A földtörvény ezt 20-80 százalékra szeretné átalakítani, a magántulajdonban lévő nagygazdaságokat favorizálva. Ez a módszer egy új tatárjárással fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Ilyen módon nem hogy 6 millió sertés nem lesz az országban, hanem inkább egymillióval kevesebb a jelenlegi állománynál. Ami persze az egyébként is igen magas élelmiszer-árak további emelkedését hozza magával.

Strasbourgi vélemények szerint ezzel az agrárpolitikával az Orbán-kormány szembe megy Európával. Az unió szerint ugyanis egyszerre van szükség a globális és uniós szinten is versenyképes nagygazdaságokra, a középméretű családi gazdaságokra és a helyi piacokra termelő, vagy félig önellátó kisvállalkozókra.

Az Európai Parlament székhelyén úgy látják, hogy a magyar földtörvény számos uniós alapértéket sért és borítékolhatók a perek. Itt van mindjárt a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Vajon miért nem tekinthető földművesnek az, aki társas vállalkozásban műveli a földjét" - teszik fel a kérdést az unióban. Az európai unió országai között nincs még egy, amely megengedné az ilyenfajta diszkriminációt. De a készülő földtörvény sérti a szabad verseny uniós jogát is, ugyanis a túl sok korlát bevezetésével, a mesterségesen leszorított földárakkal azt éri el, hogy a fideszes oligarchák egymás között osszák el a földet. A törvény sérti továbbá a magántulajdon védelmét. Az unióban szemet szúrt, hogy egyik-másik csődközelbe jutott magángazdaságot az állam a segítség álarca alatt kisajátítja - ilyen a Gyulai Húskombinát esete -, majd alacsony áron továbbadja egy-egy megmentőnek kikiáltott fideszes oligarchának. Mindezeket a mesterkedéseket jól látják az unió központjában, s alighanem lesz egy-két szavuk a készülő magyar földtörvényhez.

Földtörvény: végszavazás jövő pénteken

Többszöri halasztás után jövő pénteken talán már valóban megszavazza az Országgyűlés a rengeteg vitát és indulatot kiváltó földforgalmi törvényt. Eközben a botrányok továbbra sem csillapodnak a jogszabály körül. Tegnap például meghiúsult a jogszabály ügyében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által kezdeményezett civil egyeztetés. A civil- és gazdaszervezetek a szaktárcát tartják felelősnek a kudarcért.

Korábban több mint 200 civilszervezet közös javaslattervezetet küldött a minisztériumba. Ennek nyomán Fazekas Sándor agrárminiszter éppen a törvény tervezett végszavazásának napjára, hétfőre hívta egyeztetésre a civileket, akik felháborodtak az időzítésen és tüntetést szervezetek a Parlamentnél. Vélhetően részben ennek is betudható, hogy majdnem két héttel elhalasztották a földtörvény végszavazását. Tegnap végül száz szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre, amely azonban eredménytelenül zárult.

A civilek felháborítónak nevezték, hogy a reggeli órára meghirdetett találkozóra a szaktárca képviselői mindenféle felhatalmazás nélkül, egy olyan, június 9-én, vasárnap készült törvényjavaslattal érkeztek, amelynek szövegét a meghívott szervezetek nem ismerhették meg. A szervezetek tudatták: érdemi írásos választ kérnek a földtörvény kapcsán benyújtott indítványaikra, valamint a jogszabály legújabb változatának nyilvánosságra hozatalát követelik.

Egyes információk szerint a kormány a földtörvény zárószavazása előtt várhatóan módosító javaslatokat nyújt be. A vitás kérdések tisztázása érdekében még egy utolsó, magas szintű szakértői egyeztetést is összehívnak, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz - tudta meg az agrarszektor.hu. Arról nem szólnak a hírek, hogy a kormányfő fogadja-e a civilek képviselőit, vagy kizárólag a frakció, illetve a Fideszhez közeli gazdaszervezet, a Magosz embereivel tárgyal.