Egyeztetés helyett botrány
Egyeztetés helyett botrány
Forrás: delmagyar.hu2013. 06. 18.
Csongrád megye - Botrányba fulladt a Vidékfejlesztési Minisztérium és a több mint 200 civilszervezet közötti egyeztetés az egy éve vajúdó földtörvény ügyében pénteken Budapesten. Szegedi civileket kérdeztünk.
– Amikor ennyi embert összehívnak, az nem egyeztetés, hanem igehirdetés – fogalmazott Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Az érdekképviselet vezetőjétől tegnap megkérdeztük, ott volt-e a civilek és az agrártárca földtörvény-egyeztetésén, amely botrányba fulladt. – Bennünket nem hívtak – válaszolta –, egy megfigyelőnktől származnak az információk, hogy hirtelen nem nyilvános eseménynek nyilvánították a fórumot, és a jelenlévők még egy tervezetet se kaptak a készülő földforgalmi törvényről.
Szerkesztőségünknek a szegedi székhelyű Csemete Természet- és Környezetvédő Egyesület elküldte a civilszervezetek közös közleményét a pénteki botrányról. Bojtos Ferenc irodavezető azt mondta, nem voltak ott az egyeztetésen, meghatalmazottjuk, Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének környezetvédője, programvezetője képviselte őket.
A találkozónak volt előzménye – mesélte Fidrich Róbert –, június 6-án 224 civil egyesület aláírásával nyílt levelet küldtünk a minisztériumnak, amelyet másnap 50 közéleti személyiség levele követett. Ennek hatására előbb június 10-ére hívtak meg bennünket a minisztériumba egy félreérthető levéllel – nem is jött össze –, péntekre viszont már mindenkit mozgósítottunk, és mintegy 80 egyesület képviselője tudott eljönni.
– Péntek reggel 9-ig 60-an jelentek meg: 9 óra 4 perckor azonban felfüggesztették a regisztrációt. Egyezkedni kellett, hogy várjanak még egy kicsit, dugók vannak a városban – folytatta a környezetvédő. – Amikor elkezdődött a találkozó, és megkérdeztük, hogy a javaslatainkból mi került be a tervezetbe, kiderült: a minisztérium képviselőit nem hatalmazták fel, hogy erről tájékoztassanak. Ugyanakkor lobogtattak egy legeslegújabb földforgalmitörvény- tervezetet, amely június 9-én, vasárnap készült el, de ezt sem ismertethették. Követelésünkre félórás szünet után megjelent Simon Attila, a törvény előkészítéséért felelős helyettes államtitkár, de fél percen belül el is hagyta a termet, mert felvételeket akartunk készíteni. Követeljük, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a földforgalmi törvény legújabb tervezetét!
Az aláírók között találtuk az SZTE TITOK Klubot, amelynek koordinátora, Vörös Sándor szabadúszó környezetkutató azt mondta: nem tudtak elmenni Budapestre. Nem volt ott a szegedi Csermely Környezetvédelmi Egyesület sem: ezt Csehó Gábor elnöktől, muzeológustól tudjuk. Mit kifogásolnak a földtörvényben" A következőket sorolták: nem derül ki, ki a „földműves", nem értik, miért van elővásárlási joga a mostani bérlőnek, nem tudják, ki a külföldi, aki például osztrák, vagy aki Unión kívüli. A civilek ellenzik a nagybirtok kialakulását: az állattartók és vetőmagtermesztők ugyanis 1200 helyett 1800 hektáron gazdálkodhatnak a tervezet szerint. Horváth Gábor MOSZ-főtitkár a civil követelések közül ez utóbbit bírálta élesen: „Illúziókkal akarnak mezőgazdaságot csinálni, hol a 100, hol az 1000 éves hagyományokat és a kis családi gazdaságokat idealizálják" – mondta.
– Amikor ennyi embert összehívnak, az nem egyeztetés, hanem igehirdetés – fogalmazott Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Az érdekképviselet vezetőjétől tegnap megkérdeztük, ott volt-e a civilek és az agrártárca földtörvény-egyeztetésén, amely botrányba fulladt. – Bennünket nem hívtak – válaszolta –, egy megfigyelőnktől származnak az információk, hogy hirtelen nem nyilvános eseménynek nyilvánították a fórumot, és a jelenlévők még egy tervezetet se kaptak a készülő földforgalmi törvényről.
Szerkesztőségünknek a szegedi székhelyű Csemete Természet- és Környezetvédő Egyesület elküldte a civilszervezetek közös közleményét a pénteki botrányról. Bojtos Ferenc irodavezető azt mondta, nem voltak ott az egyeztetésen, meghatalmazottjuk, Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének környezetvédője, programvezetője képviselte őket.
A találkozónak volt előzménye – mesélte Fidrich Róbert –, június 6-án 224 civil egyesület aláírásával nyílt levelet küldtünk a minisztériumnak, amelyet másnap 50 közéleti személyiség levele követett. Ennek hatására előbb június 10-ére hívtak meg bennünket a minisztériumba egy félreérthető levéllel – nem is jött össze –, péntekre viszont már mindenkit mozgósítottunk, és mintegy 80 egyesület képviselője tudott eljönni.
– Péntek reggel 9-ig 60-an jelentek meg: 9 óra 4 perckor azonban felfüggesztették a regisztrációt. Egyezkedni kellett, hogy várjanak még egy kicsit, dugók vannak a városban – folytatta a környezetvédő. – Amikor elkezdődött a találkozó, és megkérdeztük, hogy a javaslatainkból mi került be a tervezetbe, kiderült: a minisztérium képviselőit nem hatalmazták fel, hogy erről tájékoztassanak. Ugyanakkor lobogtattak egy legeslegújabb földforgalmitörvény- tervezetet, amely június 9-én, vasárnap készült el, de ezt sem ismertethették. Követelésünkre félórás szünet után megjelent Simon Attila, a törvény előkészítéséért felelős helyettes államtitkár, de fél percen belül el is hagyta a termet, mert felvételeket akartunk készíteni. Követeljük, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a földforgalmi törvény legújabb tervezetét!
Az aláírók között találtuk az SZTE TITOK Klubot, amelynek koordinátora, Vörös Sándor szabadúszó környezetkutató azt mondta: nem tudtak elmenni Budapestre. Nem volt ott a szegedi Csermely Környezetvédelmi Egyesület sem: ezt Csehó Gábor elnöktől, muzeológustól tudjuk. Mit kifogásolnak a földtörvényben" A következőket sorolták: nem derül ki, ki a „földműves", nem értik, miért van elővásárlási joga a mostani bérlőnek, nem tudják, ki a külföldi, aki például osztrák, vagy aki Unión kívüli. A civilek ellenzik a nagybirtok kialakulását: az állattartók és vetőmagtermesztők ugyanis 1200 helyett 1800 hektáron gazdálkodhatnak a tervezet szerint. Horváth Gábor MOSZ-főtitkár a civil követelések közül ez utóbbit bírálta élesen: „Illúziókkal akarnak mezőgazdaságot csinálni, hol a 100, hol az 1000 éves hagyományokat és a kis családi gazdaságokat idealizálják" – mondta.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 23.