"Most veszik el a hazád!" - tüntetés a Parlamentnél
Forrás: atv.hu
2013. 06. 03.
"Most veszik el a hazád!"- Többek közt ezzel a szlogennel szervezett tüntetést a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért az Alkotmány utcában, az Országházzal szemben.
A legfrissebb hírekért, kommentekért, fotókért és részletekért csatlakozzon és olvassa az atv.hu Facebook oldalát, ahol a csatornával kapcsolatos háttérinformációkhoz is hozzájuthat! A legfrissebb videókért pedig ne mulassza el meglátogatni és feliratkozni a folyamatosan frissülő YouTube csatornánkra!
Ma szavaz az Országgyűlés az új földtörvény véglegesítéséről. A tüntetés szervezői szerint most gyakorlatilag eldől az ország sorsa. Ezért arra szólították az országgyűlési képviselőket, szavazzanak nemmel a törvénymódosító csomagokra, melyek a nagytőkés érdekcsoportok, külföldiek, nagybirtokosok számára is lehetővé teszik, hogy megszerezzék a magyar földeket a családi, kis és közepes gazdaságokkal szemben, megfosztva ezzel a helyi közösségeket a megélhetés lehetőségétől - írták az elolanc.hu oldalon.
Azt szeretnék elérni, hogy a kormányzat és a törvényalkotók térjenek vissza a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett birtokpolitikai elvekhez, "a botrányos földhaszonbérleti pályázatokat" vonják vissza, az eredményeket, és az azok alapján megkötött szerződéseket semmisítsék meg - követelték.
Ez a kérdés azért fontos - derült ki a kielegyenafold.hu oldalról -, mert "hosszú évtizedekre, de legalábbis a ma élő, és az elkövetkező generációk életére eldönti, hogy kié legyen a föld, és hogyan" Eldönti, hogy megmaradhat-e a vidék, biztonságos lesz-e a jövő..."
Célkitűzéseik között szerepel, hogy "Védjük meg a magyar földet, a hazánkat!", és szeretnének "Új, nyilvános földhaszonbérleti pályázatokat!", illetve "Új, tisztességes földtörvényt!", továbbá "Elsőbbséget a helyi, családi gazdaságoknak!" mert úgy vélik, "A magyar föld nem eladó!", és "Elég az oligarchák uralmából!" - sorolták mindkét honlapon.
A helyszínen jelenleg egy kisebb dobogó, színpad felállítása zajlik, a rendezőktől pedig megtudtuk, hogy a 18 órakor kezdődő tüntetést egy órásra tervezik. A szeles időjárás ellenére fél hatkor már körülbelül 40 fő jelent meg az eseményen, néhány fős rendőri jelenlét mellett.
Hat óra előtt pár perccel újabb, néhány fős társaságok érkeznek, vannak, akik fociról, mások Amerikáról beszélgetnek. Két nemzeti zászlót is hoztak magukkal, más jelkép nem látható. Van olyan is, aki Magyar Jelen újságot ajánl az érkezőknek. A technikusok közben a hangot állítják be. A rendőrök lezárták az Akadémia utca Vajkay utcai kereszteződését.
Közben a szervezők plakátjait kifeszítették. A szervezők nyilatkozatának másolatát pedig szétosztották az érkezők között. Néhányan táblát is tartanak kezükben, például "Nem adom a házamat! Nem adom a földemet! Nem adom a hazámat! Magyarország a magyaroké! Akinek ez nem tetszik, húzzon el innen!" felirattal, vagy "Hiteled el ne veszítsd!" szöveggel. Bár kérték, hogy csak nemzeti színű zászlót hozzanak a rendezvényre, volt, aki mást is hozott. A tömeg most már 200-250 fős.
"El innen rablók, ez az én hazám!" - ez a Sajó Sándor idézet áll a szervezők nevében felszólaló Ertsey Attila, az Előlánc Magyarországért elnökségi tagja mögötti plakáton.
Szerinte sokan nem tudják, mi a tétje a mai napnak, a mai döntésnek. De "le a kalappal a gazdák előtt", bár megjegyzi, hogy a magyar föld ügye nemcsak a gazdák ügye. Negyed hétre egyébként körülbelül 250-300 ember gyűlt össze az Alkotmány utcában.
Az integrátorok létrehozásáról és hátrányairól beszél Ertsey, illetve országjáró körútjukról, melynek keretében a 70 módosító indítvány tartalmát mutatták be.
2010-re az országnak elege lett, azt várták, hogy a Fidesz rendet tesz, visszaadja a földeket-mondta Ertsey. Hozzátette, elkészült a Vidékstratégia, de gyűltek a gyanús jelek is, Fidesz-közeli emberek kezébe kerültek a földek, az agrárkamara pedig felülről szervezett és illegitim szerinte. Kiemeli, "be lettünk csapva", és "globális háború folyik a földekért."
Az oligarchákat és Csányi Sándort el kell űzni - emelte ki Ertsey. Ma szerinte a földet ki kell venni a tőke szabad áramlásából, nem lehet áru, azok számára kell elérhetővé tenni, akik dolgozni tudnak rajta.
Ertsey ezt követően átadja Ángyán Józsefnek a szót. Nagy taps. "Csatát vesztettünk", de a háború még nem ért véget- mondja a képviselő, mert 240 igennel szavazott a Ház a földtörvényre, a javaslatok figyelembe vétele, tárgyalása nélkül.
Ángyán még hozzátette, a végső szavazás hétfőn lesz, attól függ a következő lépés. Ezután elköszönt, még vissza kell mennie a Házba.
Ángyán József beszél a tüntetésen
A szó Wappler Ádámé, a Váralja Szövetség képviselőjéé. Három követelésük közt szerepel: a magyar föld nem eladó, idegen kézbe nem kerülhet, új földtörvény, a már megkötött szerződések visszavonása. Taps. "Elég volt, túl sokat fizettünk eddig is!"-hangsúlyozza.
Szerinte a földtörvény tervezete szembe megy a kormány elveivel, és ezzel nemcsak termelési eszközét veszti el a gazda, hanem szülőföldjét is. Mindez a spekuláns nagytőke érdekeit, a bankárokat segíti -mondja. "Vesszenek a bankok"- kiabálják.
A felszólaló úgy folytatta, "eladja a lelkét is, aki ezt a tervezetet megszavazza." Megjegyezte, hogy szerinte "kísért a múlt", így utalt Trianonra, és az óriási földterület-veszteségre. Hangsúlyozta, "nem mondhatunk le egy magyar rögről sem." Ezért egyesületük követeli a zsebszerződéseken alapuló földszerződések eltörlését, és szeretnék elérni, hogy az Európai Unió szerződéseit is módosítsák úgy, hogy a termőföld és ivóvíz ne tartozzon a tőke szabad áramlása alá. "Elég az oligarchákból, elég a mutyiból" - összegezte, és leszögezte: "a vidék élni akar." A háttérben meghúzódó probléma egyébként szerinte, hogy nincs elszámoltatás, mert "ugyanaz a társaság két műszakban irányítja a politikát", és így új alapokra kell helyezni a politikát az igazság, az erkölcs és a Szent korona gyökerének szellemében.
Felszólalt a Szövetség az Élő Duna szervezet egy tagja is. Ők az egyike annak a hét civil szervezetnek, melyek elemezték a földtörvényt, és javaslatokat nyújtottak be. Céljuk a fenntartható gazdálkodás, ennek érdekében pedig "nekünk kell figyelmeztetni a kormányt, hogy tartsa a programját" - mondta.
Egy lepsényi gazda a probléma gyakorlati oldaláról számolt be: "Lepsény 18 százaléka családi gazdálkodó, a többi földterület nagytőkések kezében van." Ezért a falu megélhetése veszélybe került, a családok elköltöznek: "sokan Londonba, Ausztriába mennek segédmunkásnak, amikor ott a föld", ami a jövőt biztosíthatná - tette hozzá.
Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagjaként beszélt Ács Sándorné is, aki azt hangsúlyozta, "ma lehullott a lepel", mert kiderült, hogy a kormány, "amit 2010-ben nagy reményekkel" megválasztottak, minden javaslat ellenére, "mint egy úthenger", nem veszi figyelembe a nép akaratát. "Kemény küzdelem áll mögöttünk" - emlékeztetett, hogy minden fórumon és jogi módon próbálták felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ez az út "nemzeti tragédiához" vezet. Kitért arra is, hogy a fiatalok jövője a tét, és "itt bizony nagy baj van."
A saját parlamentünket ellenségnek nevezte, ezt a helyzetet tragédiának tartotta. "Sokan voltunk kint az utcán Gyurcsány ellen is, de döbbenetes, hogy jöhetett rosszabb." Ez a parlament szerinte "nem a mi érdekeinket képviseli", ez ma "végérvényesen kiderült”. Ezért mindenki csak magában bízhat, az embereknek össze kell fogniuk, és tenniük kell jövőjükért.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 09.