Interpellációk: asztmás gyermekek, földtörvény

Interpellációk: asztmás gyermekek, földtörvény

Az Országgyűlésben hétfőn elhangzott interpellációk során szó esett az asztmás gyermekeknek nyújtott, ám szigorított támogatásról, a földtörvényről, a Margit körúti irodaház bontásáról.

Pál Béla (MSZP) kifogásolta, hogy egy rendelettel asztmás gyermekek támogatását vette el az egészségügyi kormányzat, mint mondta, április 1. óta csak egy részük juthat hozzá a kiemelt családi pótlékhoz. A gyermekkori asztma irányelveinek hiányára hivatkozott korábban a tárca - emlékeztetett, hozzátéve: ez máig nem készült el.  Mikor vonja vissza a kormány a rendeletet, amely több tízezer forinttal csökkenti a családok bevételeit" - tette fel a kérdést.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt válaszolta: kiemelt családi pótlékra az olyan súlyos betegség jogosít, amely mindennapos problémát jelent a családoknak. Leszögezte: az igazolás kiállítására jogosult orvosok birtokában vannak annak a tudásnak, amely alapján egy betegség súlyosságát meg kell ítélni. A bizonytalanság elkerülése érdekében ugyanakkor közzétették a tüdőgyógyász társaság és más szakérők által készített ajánlást - tudatta. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 209 igen szavazattal, 69 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A Jobbik a földtörvény-javaslatot bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) a földtörvény-javaslatot bírálva azt mondta: a "megválasztott kétharmad" nem védi meg a másik egyharmad földjét, hanem átengedi azt egyes érdekeltségi köröknek. Miért hív kicsiknek a Fidesz 1700 hektáros gazdaságokat" - tette fel a kérdést, bírálva, nincs maximalizálva, hogy egy személynek hány érdekeltsége lehet, és foglalkoztatási kötelezettséget sem tartalmaz a földtörvényjavaslat. Szerinte hat érdekeltség visz el több tízmilliárd forintot, a kormány pedig csak a maffiacsaládokkal őszinte.

Budai Gyula agrárállamtitkár visszautasította, hogy a kormány átjátszaná a földeket, és azt mondta: az elmúlt 20 évben egyetlen politikai párt sem tett annyit a magyar föld érdekében, mint ez a kormány. Bírálta a Jobbikot, mert szerinte konkrétumok nélkül fogalmaznak meg kritikát. Azt mondta: a büntető törvénykönyv módosítása is lehetővé teszi a földspekulációk elleni fellépést és a földtörvény is számos eszközt tartalmaz ennek érdekében. Magyar Zoltán nem fogadta el a választ. A képviselők 205 igen, szavazattal, 47 ellenében fogadták el azt.

Fidesz: hogyan ütemezik a Margit körúti irodaház lebontását"

Láng Zsolt (Fidesz) a Margit körút vasbeton irodaházáról szólva közölte: az egyre kevésbé felel meg a mai kor igényének, és az épület, amely a kerület szellőzését is gátolja, csak harmadrészben kihasznált. Hozzátette: ha lebontanák, a helyen újra megnyílhatna a szélcsatorna és a helyén létesülő park is hozzájárulhat az élhetőbb környezet kialakításához. A márciusban elfogadott kormányhatározatnak köszönhetően mindez megvalósulhat - mondta, és a bontás ütemezésére kérdezett rá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: elsősorban környezetvédelmi szempontokat mérlegeltek, amikor úgy döntöttek, nem várhat tovább a bontás. A helyén közpark létesül, alatta parkolási lehetőséget biztosítanának - közölte. Beszámolt arról is, hogy bár a Ganz régi épületei is itt állnak, a műemléki védelem alatt nem állókat szintén lebontják. A beruházás kiemeltté minősítését kezdeményezték, ha ez megtörténik, még ebben az évben megkezdődhet a munka a területen - fűzte hozzá. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: a kormány most a felszámolói piacot osztja újra

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a kormány a dohánypiachoz hasonlóan most a felszámolói piacot osztja újra, "nem számítanak azok, akik eddig ezen a területen dolgoztak". Bár korábban pályázatot hirdettek - emlékeztetett -, később azt visszavonták, szerinte azért, mert nem volt elég fideszes jelentkező. Becstelenségnek nevezte, amit a kormány e tekintetben csinál. Miért kell ilyen trafikos módszereket alkalmazni a felszámolók kiválasztásánál, és miért a szubjektív elemek döntenek" - tette fel kérdéseit.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára úgy válaszolt: ami például a Hajdú-Bét ügyben történt, nem azt mutatja, hogy a legtisztességesebb emberek végezték a felszámolásokat. Szerinte nem visszaélésekről, hanem a cégek talpra állításáról kellene szólni a felszámolásokról szóló híreknek. A baloldal különböző részei azonban összeérnek akkor, amikor Hajdú-Bétes felszámolókat kell védeni - fogalmazott. Hangsúlyozta: teljes mértékben nyilvánosak az elbírálási szempontok, a korábbi pályázatot pedig azért kellett érvénytelennek nyilvánítani, mert hasonló pályázatok érkeztek, "mint ha egy kaptafára készítették volna őket". Gúr Nándor nem fogadta el a választ, a Ház azt 209 igen, 35 ellenszavazattal és 33 tartózkodás mellett fogadta el.

Jobbik: mikor teremt a kormány kiszámítható felsőoktatást"

Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, évről évre csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma, mivel a kormányzati intézkedésekkel tízezreket sikerült elriasztani a felsőoktatási tanulmányoktól. Két év alatt 45 ezer fővel csökkent az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma - közölte, megjegyezve, sok diák - a legkiválóbbak - azonnal külföldre adják be jelentkezésüket. Mint mondta, komoly forrásmegvonások is vannak.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára azt mondta, a felsőoktatásba jelentkezők száma azzal függ össze, hogy 11 ezren esti évfolyamon érettségiznek, ők nagy valószínűséggel nem tanulnak tovább. Hozzátette: nagyon sokan vannak olyanok, akik inkább szakmunkások akarnak lenni, vagy egyéb terülten kívánnak boldogulni. Az államtitkár elmondta, 181 milliárd forint van a magyar felsőoktatásban. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 211 igen, 46 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett igen.

A KDNP az állattenyésztőknek nyújtott támogatásokról

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, 50 millió forintos támogatást nyújt termeltetőnként a kormány a rendezett piaci kapcsolat kialakítása érdekében, ezzel pedig növekedhet a foglalkoztatottság és az állatállomány is. Hozzátette: szükség van a helyi kistermelők megerősítésére, ez a menzakonyhák megreformálásával van összefüggésben. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, a minisztérium és a kormány mindent megtesz azért, hogy a gazdasági válság által leginkább sújtott állattenyésztés mind hazai, mind uniós forrásból minél több támogatást kapjon. Egyebek között kitért a baromfi-, a sertés és a lóágazatnak nyújtott támogatásokra, valamint arra, hogy adminisztratív intézkedésekkel is segítették az állattenyésztőket. A választ a képviselő elfogadta.

MSZP: fizetős lesz az egészségügy"

Tukacs István (MSZP) azt tudakolta a kormánytól, hogy a fizetős egészségügy helyett az egészségügyi lehetőségek bővítéséért küzdenek-e. Kifogásolta az asztmás gyerekek támogatásának átalakítását, továbbá hogy bizonyos esetekben fizetni kell a tüdőszűrésért. Azt mondta, egyes vérnyomáscsökkentők esetében ötven százalékos volt a drágulás.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára közölte, 2002 és 2010 között 60 milliárd forinttal emelkedtek a lakossági térítési díjak a gyógyszerek esetében, miközben 2011 őszétől 1305 gyógyszer ára csökkent 35 százalékkal, ezzel 7,5 milliárddal csökkentek a betegterhek. A tüdőszűréssel kapcsolatban megjegyezte, a foglalkozás-egészségügyi szűrésért 2006 óta kell fizetni. Tukacs István a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 194 igen, 57 nem szavazattal igen.

Jobbik: autóhitel-szerződés 2052-ig

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tudakolta, mi lesz azokkal a bajba került devizahitelesekkel, akiknek nem nyújtott eddig segítő kezet a kormány. Egy konkrét esetet ismertetve Z. Kárpát Dániel azt mondta, egy adós azt kérte, hogy fizetési nehézségei miatt tolják ki a futamidőt autóhitel-szerződésében. A módosított szerződésben a futamidőt 2052-ig hosszabbították meg, amikor az adós 100 éves, a készfizető kezes pedig 126 éves lesz - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálatát szorgalmazva.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint az elmúlt három évben közel 400 ezer hitelkárosulton segítettek, ebből 200 ezer ember az előtörlesztésre kapott lehetőséget. Hozzátette: az árfolyamgátat több mint 160 ezer adós választotta, ez az érintettek 35 százaléka, míg a teljes hitelállománynak 41 százalékát jelenti. A kormány számára továbbra is kiemelkedően fontos a devizahiteles családok sorsa - hangsúlyozta. Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 194 igen, 41 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett viszont elfogadta azt.