Őshonos gulyával se nyert földet - vágóhídra mehetnek az állatok


Háromszázötven szürkemarháját ajánlotta fel ingyen az a somogyi férfi, aki a legeltetés miatt pályázott állami földekre, de végül nem kapott semmit. A gazdálkodó a nyerteseknek adná az állatokat, mert szerinte azoknak egy fia jószága nem akad - holott ez is kellett ahhoz, hogy megkaphassák a földeket. Ha nyertesek nem fogadják el a marhákat, vágóhíd várhat az állatokra.

Egy marcali gazdálkodó is indult a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területeire kiírt földhasznosítási pályázaton, öt somogyszentpáli birtoktestet - amelyek rétek és legelők, és Natura 2000 besorolás alá esnek - szeretett volna megszerezni takarmányozás céljából a 350 darabot számláló szürkemarha-gulyája számára.

Szenc József szerint a pályázatban az állt, az őshonos állatok tartása előnyt jelent, ő viszont semmit nem nyert végül. Ez Szenc szerint azért is furcsa, mert Marcali környékén összesen három gazdálkodót ismer, de azok sem tartanak őshonos fajtákat.

Szenc József a sonline.hu cikke szerint 1996-ban kezdte a szürkemarhák tartását, de az utóbbi időben felszaporodott az állománya - ezzel viszont a legelőterületei nem tartották a lépést -, viszont a szürkemarhák piaca szűkült, így nehéz őket értékesíteni. A jelenleg rendelkezésére álló legelők két hónapnyi takarmányt jelentenek. A gazdálkodó közel háromszáz hektárra pályázott a megközelítőleg 200 hektárja mellé, de számításai szerint a 350 marha normális takarmányozásához körülbelül 1000 hektár kellene.

Szenc József ezek miatt ajánlja fel az állatállományát a nyerteseknek, akiknek nagyon jól jöhetne, mivel a gazdálkodó szerint nem nagyon van saját állatuk. Ha azonban nekik nem kellenek az ingyen felajánlott marhák, akkor vágóhídra hajtja a marhákat. Hirdetik ugyan őket levágásra és élve is, de nincs rájuk kereslet, mert a nagy üzletláncokban olcsóbb az argentin marha - fogalmazta meg a gazdálkodó.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál (mely neve ellenére fél Somogyot és rengeteg zalai területet is magában foglal) nemrég kötötték meg a szerződéseket a pályázat nyerteseivel, a 45 jelentkezőből 14 jutott földekhez, ebből 13 természetes személy.

"Bitay Márton államtitkár akkor azt mondta: most, a második körben is csak helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó és állattartást vállaló pályázó nyert, közülük négy fiatal gazda, akik 123 hektárt kaptak a meghirdetett 1500 hektárból. A második körben - tette hozzá - a tíz nemzeti parknál összesen 140 ezer hektárt hirdettek meg, s természetes személyek nyerik a területek kétharmadát" - olvasható a portál cikkében






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 01. 14.
Cikk forrása

2014. január

© 2013 Kié legyen a föld?