Az államtitkár szerint a nagyüzemek mostani mintegy 50 százalékos arányát a kormány 20 százalékra csökkentené, a természetes személyek által művelt földterület nagyságát pedig 80 százalékra növelné. Továbbá erősítené a családi gazdaságok és a fiatal gazdák pozícióját, a termőfölddel való spekuláció megakadályozása érdekében pedig csak a helyben lakó földműves szerezhet földet Magyarországon.

Utolsó csepp a pohárban

Az államtitkár elmondásából úgy tűnik minden a legnagyobb rendben, ám az elmúlt hetekben mind a Hortobágyi, mind az Aggteleki Nemzeti Park területén folyó földprogramokkal kapcsolatban komoly elégedetlenségről és a helyiek felháborodásáról érkeztek hírek.

Gőgös Zoltán, a parlament nmezőgazdasági bizottságának alelnöke pedig közleményben azt írta a múlt héten, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területeire kiírt pályázatokon is strómanok vitték el a földeket a helyben termelő gazdálkodók helyett. Gőgös és Varju László (MSZP) betekintést szerettek volna kérni a pályázati anyagokba, ám a Hortobágyi Nemzeti Parknál technikai okokra hivatkozva a pályázatokat nem, csupán a pályázatok bírálatát összegző jegyzőkönyveket bocsátották rendelkezésükre. A képviselő szerint azonban ezek is az eljárás során elkövetett súlyos hibákat mutattak. Példaként megemlítette, hogy egyes helyi gazdák azért véreztek el, mert az általuk használt területekről szóló nyilatkozatuk a most értelemszerűen újra megpályázott területeket is tartalmazta, ám ezeket a HNP duplán vette figyelembe, és kizárta őket, annak ellenére, hogy a legmagasabb pontszámot kapták. Továbbá hibaként említette azt a gyakorlatot is a képviselő, hogy egy adott állatlétszám beírásával akár tucatnyi területre is lehetett pályázni.

A legutóbbi hírek szerint a hortobágyi gazdák levelet írtak Fazekas Sándornak. A földjüket nagy valószínűséggel elvesztő gazdáknál az verhette ki a biztosítékot a levél alapján, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményben a legelőpályázatokkal kapcsolatos reklamációikat "egy pohár vízben gerjesztett viharnak" minősítette.

A nyílt levélben nyilvános bocsánatkérésre szólították fel a vidékfejlesztési minisztert a felháborodott gazdák. A tárcavezetőnek címzett levélben ugyanakkor azt is sérelmezték, hogy a minisztertől korábban kérték a pályázatok megsemmisítését, de tisztességes válasz helyett először a Hortobágyi Nemzeti Park önmagát mentegető, majd a minisztérium a gazdákat, és az ügyünkben eljáró országgyűlési képviselőket becsmérlő közleményeit kaptak.

A levélből az is kiderül, hogy a gazdák január 31-én 10-12 óra között Berettyóújfalunál, a 42-es számú főút, 44-46 kilométerszelvényénél félpályás útlezárással akarnak hangot adni a követelésüknek.

Máshol is áll a bál

A múlt héten a földjei elvesztésétől tartó 38 zempléni és abaúji település több ezer családja nevében írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek az egyébként Fidesz-KDNP-s Köteles László a zempléni Komlóska polgármestere, miután a terület kezelője, az Aggteleki Nemzeti Park arról értesítette ezeket a családokat, hogy kisajátítja a földterületeket. Ennek azonnali leállítását követelte a polgármester a levélben. Köteles szerint az egész térséget váratlanul érte a tulajdonvesztés híre és nagy felháborodást keltett a helyiekben. A polgármester azt is hozzátette, hogy nagy társadalmi összefogás készül a kezdeményezés ellen, miután a kisajátítás nincs tekintettel a jelenlegi forgalmi értékekre, a piaci ártól jóval olcsóbban kívánják megszerezni a földterületeket.

Eddig talán az egyik legnagyobb visszhangot Kishantos esete kapta, ahol egy 21 éve vegyszermentesen működő nonprofit biogazdaság került veszélybe a kormány földosztogatása miatt. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK), mintagazdaság és népfőiskola, valamint az egész intézményrendszert működtető nonprofit kft. ellehetetlenítésével külön esettanulmányként foglalkozik Ángyán József ötödik jelentése is. Eszerint a kishantosi ügy azért is különösen érdekes, mert Magyarországon nagyon kevés olyan szervezet létezik, amely az ökológiai gazdálkodás módszereit a gyakorlatban tanítaná meg a gazdáknak. Ángyán úgy véli, Kishantos esete az állatorvosi lóéra hasonlít: minden baj megtalálható benne, ami a földtörvénnyel kapcsolatos ellentmondásokat felerősíti. Az itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert Kishantosi Vidékfejlesztési Központ sok szempontból rendhagyó intézmény, amely a kilencvenes évek elejétől, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig ezt a központot ítélte megszűnésre, amikor egy évvel a földhasználati szerződés lejárta előtt, még 2012 őszén meghirdette a mintagazdaság területeit hasznosításra.

Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium a kishantosi földek nyerteseinek ügyében korában úgy nyilatkozott, hogy "az NFA nyolc kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát a Nemzeti Vidékstratégia elveinek megfelelően", Ángyán szerint a nyertesek során egy 2900 hektáros konvencionális gazdaság, egy bálásruha-kereskedő, egy 160 kilométerről áttelepült építési vállalkozás, Mezőfalva polgármestere, egy sárszentágotai és három sárbogárdi gazdálkodó alkotja, ráadásul a pályázatban nem volt követelmény az ökológiai gazdálkodás folytatása - írta korábban a Nol.hu.