Olyan állami termőföldeket is kiírt árverésekre a nemzeti földalapkezelő
szervezet (NFA), amelyek bérleti ideje 2091-ben jár le. Somogy megyében
a kéthelyi Hubertus Agráripari Bt. használ olyan állami területeket,
amelyeket még 76 évig bérelhet. Ha e földeket most egy 16-40 év közötti
fiatal gazda vásárolná meg, akkor is 92-116 éves lenne, mire a ma
hatályos földhasználati szerződés lejárna, és a földeket birtokba
vehetné. A Hubertus – amelyen ellen az NFA korábban pert is indított –
nem most és nem is a közelmúltban, hanem jóval korábban, 1992-ben kapta
meg 99 éves bérletbe az állami földeket 10 forintos éves hektáronkénti
díjért.
A Somogy megyei Buzsákon, Lengyeltótiban és Marcaliban is
meghirdetett nyilvános árverésekre a nemzeti földalapkezelő szervezet
olyan állami földeket, amelyek haszonbérleti ideje 2091-ben jár le. A
területeket a kéthelyi Hubertus Agráripari Bt. használja, amely a német
Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában van.
Az agrárszektor.hu információi szerint a Hubertus állami földterületei
közül Somogyban eddig mintegy 170 hektárra jelentetett meg árverési
hirdetményeket az NFA. A cég ugyanakkor nem mostanában, hanem még
1992-ben, az Antall-kormány idején kapta haszonbérbe – mégpedig 99 éves
használatba - az állami területeket. Erre úgy volt lehetőség, hogy csak
később, 1994-ben lépett életbe az a korábbi földtörvény, amely a
haszonbérleti időt sokáig 10 évben, később pedig 20 évben maximálta, és
ezt a 20 éves limitet vette át a tavaly hatályba lépett új földforgalmi
törvény is. 1994 előtt tehát még nem volt kizárt, hogy hosszabb távra
szóló bérleti megállapodások is szülessenek.
Erősen kétséges, hogy gazdálkodási céllal bárki is licitálna olyan földekre, amelyek bérleti ideje 76 év múlva jár le. Ha például e területeket egy 16-40 év közötti fiatal gazda venné meg, 92-116 éves lenne, mire a földeket birtokba vehetné és maga használhatná. Bár a most megvásárolt területeket a kormány szabályozása szerint húsz év múltán el lehetne adni, a forgalomképességet akkor is nagyban korlátozná, hogy a bérleti időtartamból még 56 év lenne hátra.
Az új tulajdonosok azért nem férhetnek azonnal a megvett állami
területekhez, mert át kell vállalniuk a korábban kötött szerződések
feltételeit, bár egy parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslat
elfogadásával a bérleti díjakat például egyoldalúan növelhetnék.
A Hubertus-féle földek külön jellegzetessége, hogy az NFA mostani
tájékoztatása szerint a „meghirdetett földrészleteknél a haszonbérleti
díj mértéke Ft/AK/év-ben nem állapítható meg”, bár korábbi
nyilatkozataiban a szervezet még azt közölte, hogy a Hubertus annak
idején hektáronként 10 forintos éves haszonbérleti díjért kapta meg a
területeket. Mindenesetre a földalap most azt ajánlja, hogy az
érdeklődők a haszonbérleti díj pontos mértékéről tájékozódjanak a
szervezet területi kirendeltségein, ha indulni akarnak az árveréseken.
A speciális helyzet miatt ugyanakkor legfeljebb spekulációs céllal jöhet
szóba, hogy ilyen földeket valaki megvásároljon. Lehetne például arra
játszani, hogy – miként egyes kormányzati nyilatkozatok már
érzékeltették – a ma folyó uniós földügyi kötelezettségszegési eljárások
végén az Európai Bizottság ránk kényszeríti, hogy a
földtulajdonszerzésből jelenleg kizárt jogi személyek is földet
vehessenek. Ez esetben később akár a mostani bérlő Hubertusnak is el
lehetne adni a most megvásárolt állami területeket.
Mint ismert, a földforgalmi törvény tavalyi hatályba lépése óta csak
földművesnek minősülő természetes személyek vehetnek egy hektárnál
nagyobb földeket (300 hektáros birtokméretig), így kizárólag ők
indulhatnak az állami földárveréseken is. Ez azonban elvileg igaz lehet a
tagállami állampolgárokra is, ha Magyarországon nyilvántartásba vetetik
magukat és megfelelő agrár-szakképzettségük van. Ha nincs
szakképesítésük, elég lehet az is, ha legalább három éve saját
kockázatra itt termelnek, illetve minimum 25 százalékban olyan
Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezetben tagok, ahol
az agrártevékenységeket személyes közreműködésként végzik. Ha a Hubertus
magánszemély tulajdonosai e feltételeknek megfelelnének, az állami
liciteken saját földjeikért elvileg már most is ringbe szállhatnának. Ha
azonban az árveréseken ők nyernének, itt nem érvényesülne az a
kormányzati cél, hogy az állami földeket éppen a külföldi
földtulajdonszerzések megakadályozása érdekében kell eladni.
Az
évtizedekre visszanyúló előzményekből kiderül, hogy a Hubertus Bt. -
egy szindikátusi megállapodás részeként - a volt Balaton-Nagybereki
Állami Gazdaság 1992-es privatizációjakor kötött 99 éves szerződést az
akkori Állami Vagyonügynökséggel több mint 7700 hektárnyi állami terület
haszonbérletére. A szerződésben az is szerepel, hogy a bérleti idő
további 30 évvel meghosszabbítható. Az NFA korábban vagyonjogi pert
indított, mert szerinte a szerződés több akkori jogszabálynak nem felelt
meg.
A magyar bíróságok eddigi ítéleteikben a földbérleti szerződés egyes
pontjait érvénytelennek mondták ki, de a megállapodást egészében
jogszerűnek nyilvánították. A Hubertus szerint annak idején azért
határozták meg jelképes összegben a földbérleti díjat, mert a cég a
szerződésben vállalta a térség, a Nagyberek vízkormányzásának
elvégzését, amelyre többet fordítottak, mint amennyi a bérelt földek
piaci földbérleti díja lenne.
Az NFA ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a szerződés a
jogszabálysértések, a 130 éves időtartam és az irreálisan alacsony
bérleti díj miatt a jó erkölcsbe ütközik. Ezért a szervezet ennek
megállapítását is kérte, de nincs hír arról, hogy ez ügyben született-e,
illetve mikor születhet bírósági ítélet.
© 2013 Kié legyen a föld?