A legfiatalabbak is halálukig várhatnának ezekre az állami földekre

Olyan állami termőföldeket is kiírt árverésekre a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA), amelyek bérleti ideje 2091-ben jár le. Somogy megyében a kéthelyi Hubertus Agráripari Bt. használ olyan állami területeket, amelyeket még 76 évig bérelhet. Ha e földeket most egy 16-40 év közötti fiatal gazda vásárolná meg, akkor is 92-116 éves lenne, mire a ma hatályos földhasználati szerződés lejárna, és a földeket birtokba vehetné. A Hubertus – amelyen ellen az NFA korábban pert is indított – nem most és nem is a közelmúltban, hanem jóval korábban, 1992-ben kapta meg 99 éves bérletbe az állami földeket 10 forintos éves hektáronkénti díjért.

A Somogy megyei Buzsákon, Lengyeltótiban és Marcaliban is meghirdetett nyilvános árverésekre a nemzeti földalapkezelő szervezet olyan állami földeket, amelyek haszonbérleti ideje 2091-ben jár le. A területeket a kéthelyi Hubertus Agráripari Bt. használja, amely a német Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában van.


Az agrárszektor.hu információi szerint a Hubertus állami földterületei közül Somogyban eddig mintegy 170 hektárra jelentetett meg árverési hirdetményeket az NFA. A cég ugyanakkor nem mostanában, hanem még 1992-ben, az Antall-kormány idején kapta haszonbérbe – mégpedig 99 éves használatba - az állami területeket. Erre úgy volt lehetőség, hogy csak később, 1994-ben lépett életbe az a korábbi földtörvény, amely a haszonbérleti időt sokáig 10 évben, később pedig 20 évben maximálta, és ezt a 20 éves limitet vette át a tavaly hatályba lépett új földforgalmi törvény is. 1994 előtt tehát még nem volt kizárt, hogy hosszabb távra szóló bérleti megállapodások is szülessenek.


MTI-fotó: Kiss Dániel (illusztráció)

Erősen kétséges, hogy gazdálkodási céllal bárki is licitálna olyan földekre, amelyek bérleti ideje 76 év múlva jár le. Ha például e területeket egy 16-40 év közötti fiatal gazda venné meg, 92-116 éves lenne, mire a földeket birtokba vehetné és maga használhatná. Bár a most megvásárolt területeket a kormány szabályozása szerint húsz év múltán el lehetne adni, a forgalomképességet akkor is nagyban korlátozná, hogy a bérleti időtartamból még 56 év lenne hátra.


Az új tulajdonosok azért nem férhetnek azonnal a megvett állami területekhez, mert át kell vállalniuk a korábban kötött szerződések feltételeit, bár egy parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslat elfogadásával a bérleti díjakat például egyoldalúan növelhetnék. A Hubertus-féle földek külön jellegzetessége, hogy az NFA mostani tájékoztatása szerint a „meghirdetett földrészleteknél a haszonbérleti díj mértéke Ft/AK/év-ben nem állapítható meg”, bár korábbi nyilatkozataiban a szervezet még azt közölte, hogy a Hubertus annak idején hektáronként 10 forintos éves haszonbérleti díjért kapta meg a területeket. Mindenesetre a földalap most azt ajánlja, hogy az érdeklődők a haszonbérleti díj pontos mértékéről tájékozódjanak a szervezet területi kirendeltségein, ha indulni akarnak az árveréseken.


A speciális helyzet miatt ugyanakkor legfeljebb spekulációs céllal jöhet szóba, hogy ilyen földeket valaki megvásároljon. Lehetne például arra játszani, hogy – miként egyes kormányzati nyilatkozatok már érzékeltették – a ma folyó uniós földügyi kötelezettségszegési eljárások végén az Európai Bizottság ránk kényszeríti, hogy a földtulajdonszerzésből jelenleg kizárt jogi személyek is földet vehessenek. Ez esetben később akár a mostani bérlő Hubertusnak is el lehetne adni a most megvásárolt állami területeket.


Mint ismert, a földforgalmi törvény tavalyi hatályba lépése óta csak földművesnek minősülő természetes személyek vehetnek egy hektárnál nagyobb földeket (300 hektáros birtokméretig), így kizárólag ők indulhatnak az állami földárveréseken is. Ez azonban elvileg igaz lehet a tagállami állampolgárokra is, ha Magyarországon nyilvántartásba vetetik magukat és megfelelő agrár-szakképzettségük van. Ha nincs szakképesítésük, elég lehet az is, ha legalább három éve saját kockázatra itt termelnek, illetve minimum 25 százalékban olyan Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezetben tagok, ahol az agrártevékenységeket személyes közreműködésként végzik. Ha a Hubertus magánszemély tulajdonosai e feltételeknek megfelelnének, az állami liciteken saját földjeikért elvileg már most is ringbe szállhatnának. Ha azonban az árveréseken ők nyernének, itt nem érvényesülne az a kormányzati cél, hogy az állami földeket éppen a külföldi földtulajdonszerzések megakadályozása érdekében kell eladni.


Az 50 éves bérlet is kirívóan hosszú időszakra szól
Vannak még kirívóan hosszú bérleti idejű állami területek, amelyeket most el akar adni a kormány. Ilyenek az első Orbán-kormány idején, 2001-ben privatizált állami gazdaságok területei, amelyeket - egy átmeneti törvénymódosítással - 50 évre kaptak bérbe az akkori kedvezményezett vevők. A legjobb példát erre a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort-csoport agrárcégei szolgáltatják, amelyek bérelt állami földjeit az első között árverezi el most az NFA.

Az évtizedekre visszanyúló előzményekből kiderül, hogy a Hubertus Bt. - egy szindikátusi megállapodás részeként - a volt Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság 1992-es privatizációjakor kötött 99 éves szerződést az akkori Állami Vagyonügynökséggel több mint 7700 hektárnyi állami terület haszonbérletére. A szerződésben az is szerepel, hogy a bérleti idő további 30 évvel meghosszabbítható. Az NFA korábban vagyonjogi pert indított, mert szerinte a szerződés több akkori jogszabálynak nem felelt meg.


A magyar bíróságok eddigi ítéleteikben a földbérleti szerződés egyes pontjait érvénytelennek mondták ki, de a megállapodást egészében jogszerűnek nyilvánították. A Hubertus szerint annak idején azért határozták meg jelképes összegben a földbérleti díjat, mert a cég a szerződésben vállalta a térség, a Nagyberek vízkormányzásának elvégzését, amelyre többet fordítottak, mint amennyi a bérelt földek piaci földbérleti díja lenne.


Az NFA ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a szerződés a jogszabálysértések, a 130 éves időtartam és az irreálisan alacsony bérleti díj miatt a jó erkölcsbe ütközik. Ezért a szervezet ennek megállapítását is kérte, de nincs hír arról, hogy ez ügyben született-e, illetve mikor születhet bírósági ítélet.







Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 11. 05.
Cikk forrása

2015. november

© 2013 Kié legyen a föld?