Újratárgyalt földvagyon-törvény - Változtatna a TAB az alaptörvény-ellenesség miat

Két rendelkezés maradhat meg az állami földvagyon kezelésével összefüggő, az Alkotmánybíróság által júniusban a Háznak visszaküldött jogszabály-módosításból, ezek az előhaszonbérleti jogosultság eltörlésére, valamint védett természeti területekre vonatkoznak. Az előterjesztést tárgyalta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Az Országgyűlés április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a testülettől.


Az egyszerű többséggel elfogadott törvénymódosítás kimondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek nemzeti parkokhoz tartozó földek. A zárószavazást néhány héttel korábban már egyszer el kellett halasztani a parlamentben, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges támogatást. Ezután a törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, hogy megteremtsék a törvényjavaslat egységét a sarkalatos rendelkezések nélkül.


Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhettek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, illetve, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e.


Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik.


Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy - a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben - nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, amelynek nyomán egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá megváltozna a kisajátítást kérő személye is. Továbbá az Ab szerint nem alaptörvény-ellenes a törvénymódosításnak az a kifogásolt rendelkezése sem, amely egyes, Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.


Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön a törvényalkotási bizottság előtt elmondta: ezen két passzust tartanák meg az előterjesztésből, hangsúlyozva: egyértelműen és véglegesen eltörölnék az előhaszonbérleti jogosultságot azon szerződések esetében is, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek.


A testület a védett természeti területek védettségéi szintjének helyreállításáról szóló törvényen emellett változtatna is egy csütörtökön elfogadott módosító javaslatával. Eszerint a kisajátítást nem a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, hanem "a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv".







Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 11. 27.
Cikk forrása

2015. november

© 2013 Kié legyen a föld?